Pénzügyi-számviteli ügyintéző kidolgozott 9. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9_A. tétel

Hasonlítsa össze a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot a következők szerint: alaptőke – részvény – részvényes, illetve: törzstőke – törzsbetét – üzletrész. Ismertesse az Európairészvénytársaság alapításának fő követelményeit!

Gazdasági társaságok
Szükséges tőkevagyont tagjai adják össze pénz és egyéb formában. fedezetül szolgál a társaság vállalt kötelezettségeiért, illetve eredményével a társaságot és tagjait közvetlenül szolgálja.
A nyereségen és a veszteségen a tagok a társaság által meghatározott módon és arányában osztoznak.
A társaság létrehozását a működési alapdokumentum elfogadása után 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak.
Amíg a cégbíróság jóváhagyja a megalakulást, addig a társaság előtársaságként működik.
Az ügyleteket tükröző dokumentumokra feltüntetik, hogy „bejegyzés alatt” BA, így az ügyfél tudja, hogy egy alakuló társaságról van szó.

Részvénytársaság (RT)
Az RT fogalma és alapítása
Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.
Tagjai a részvényesek. Zártkörű alapítás: Az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg.
Nyilvános alapítás: Részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon.
Részvény-jegyzés: A jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejűleg a jegyzett összeg legalább 10 %-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre.
Az RT alapvető szerkezeti elemei
Alaptőke
Az alaptőke az RT induló vagyona.
Alaptőke = jegyzett tőke. Minimális nagysága 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy legyen. A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza.
Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is.
Az alaptőke felemelésének fő módozatai: új részvények, az alaptőkét meghaladó vagyon alaptőkésítése, dolgozói részvény forgalomba hozatala, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala
Az alaptőke leszállításának oka lehet: társaságból való tőke kivonás, veszteség fedezése, ha a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását.
Részvény
Tagsági jogokat megtestesítő lejárat nélküli értékpapír.Többsége szabadon értékesíthető, forgalomképes értékpapír.
A részvénynek tartalmaznia kell:
o az RT nevét és székhelyét
o a részvényt jellemző legfontosabb adatokat (sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma, részvényhez fűződő jogok stb.)
o az igazgatóság 2 tagjának aláírását
o az értékpapír kódját
o a részvény átruházásával, korlátozásával kapcsolatos szabályokat
Részvényes
A részvény tulajdonosa, aki a társaság működésének aktív részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja.
Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetése a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül. Az apportot (nem pénzbeli hozzájárulás) a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Felelőssége a társaság működéséért eddig terjed, vagyis korlátolt felelőssége van.
A részvényes jogai:
- osztalék részesedés a részvény névértékével arányosan
- közgyűlésen való aktív részvétel
- a szavazatok legalább 10 %-át képviselő részvényesek írásban kérhetik az igazgatóságot, hogy meghatározott és indokolt kérdéseket, problémaköröket tűzzenek a közgyűlés napirendjére.
Az RT szervezete
Közgyűlés RT legfőbb szerve, az összes részvényesből áll.
Igazgatóság Az RT ügyvezető szerve. Legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll. Legfontosabb feladatai: beszámoló, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat készítése, jelentést készít, üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről
Felügyelő-bizottság: Megválasztása és működése kötelező. Feladata: ügyvezetés ellenőrzése a közgyűlés számára. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjainak 2/3-os, de legalább 3 fős jelenléte szükséges.
Könyvvizsgáló A közgyűlés meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választja. Legfőbb feladatai: éves beszámoló, és minden lényeges üzleti jelentés valódiságát, jogszabályszerűségét ellenőrzi, indokolt esetben összehívhatja a közgyűlést.

Korlátolt felelősségű társaság (KFT)
Fogalma és alapítása
A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható. A tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki. A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség. Alapításához legalább 2 személy szükséges. Csak zárt körűen alapítható. Megalakulása társasági szerződéssel történik.

Törzstőke, törzsbetét, üzletrész
Törzstőke
Az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. Legalább 3 millió forint.
A pénzbetétek összege alapításkor a törzstőke 30%-a, de legalább 1 millió forint.
Törzstőke felemlése: Új törzsbetétek, Feltétele, hogy minden korábbi törzsbetét teljes egészében be legyen fizetve, A társaság addigi törzstőkén felüli vagyonából is lehet fedezni.
Törzstőke leszállítása: Történhet tőkekivonás céljából, veszteség rendezése érdekében, saját tőke más elemeinek növelése miatt. A cégközlönyben közzé kell tenni.
Törzsbetét (Ft-ban)
Az egyes törzsbetétek mértéke 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb.
A törzsbetétnek 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa lehet.
Üzletrész (%-ban)
A társasági tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg.
Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek.
Minden tagnak egy üzletrésze lehet, melynek nagysága különböző lehet.
Több tulajdonosa lehet.
Dolgozói üzletrész: Létesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni a törzstőkén felüli vagyonból, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. Nem lehet több, mint a törzstőke 15 %-a. Elsőbbségi jog is lehet. Társaságon belül átruházható.
A társaság és a tagok közötti viszony
A társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetés írható elő, amelynek arányai a tagok törzsbetétei szerint rendelhetők el. A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem igényelhetik vissza.
A tagoknak joguk van vagyoni hozzájárulásuk arányában az osztalékra.

A KFT szervezete
Taggyűlés: A legfőbb irányító szerv.
Ügyvezetők: Választhatók a tagok közül, vagy kívülálló személyek közül. Az ügyvezető felelős a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtásáért és szervezéséért.
Felügyelő-bizottság: Legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll - 50 millió forintot törzstőke felett foglalkoztatott létszám 200 fő fölött van. A legfőbb belső ellenőrző szerv.
Könyvvizsgáló: Legfeljebb 5 évre választható.
Legfontosabb feladatai: beszámoló valódiságának, helyességének, üzleti jelentések ellenőrzése

Európai Részvénytársaság alapítása:

Alapíthatja jogi vagy természetes személy.

Alapítás feltételei:

1.) Alapítási tervezet
2.) Részvény-jegyzés
3.) Alakuló közgyűlés (az alaptőke 30%-ának befizetésével)
4.) Alapszabály benyújtása székhely szerinti cégbárósághoz
5.) Részvények teljes értékének befizetése


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9„B” tétel

Ismertesse az adózási alapfogalmakat! Mutassa be az adóhatóságokat és azok feladatait! Vázolja fel a helyi adók szerepét! Részletesen mutassa be azok fajtáit!

Adózási alapfogalmak
Adó: a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.
Adóztatás: adóztatni az állam jogosult.
Adóztató: Magyarországon a törvény erejénél fogva adóztató az állam, illetve a helyi önkormányzat lehet.
Adózó: akire a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő.
Adóhatóság: az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolják.
Adóhatóságok
- APEH és szervei, Illetékhivatal is ide tartozik már
- Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP)
- Önkormányzat jegyzője
Feladatai:
- adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása
- költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása
- egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása
- adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése
- adóztatás technikai feladatainak ellátása.

Helyi adók
Fogalma: az önkormányzat a helyi adóról szóló trv.-ben kapott felhatalmazás alapja az illetékességi területén szedhet. A helyi adók az önkormányzat saját bevételeit képezik.

Építményadó: Tárgya: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.
 Fizetésre kötelezett: a naptári év első napján a tulajdonosa,
 Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).
 Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. (max. 900,- Ft/m2 ; a korrigált forgalmi érték 3%-a)

Telekadó: Tárgy: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.
 Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa,
 Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.
 Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. (200,-Ft/m2 korrigált forgalmi értéke 3%-a)
Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.
Magánszemélyek kommunális adója:
 Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, vagy bérleti joggal rendelkező magánszemély.
 Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.
 Mértéke: forintban meghatározott. 12 000,- Ft/adótárgya
Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik.
 Fizetésre kötelezett: a vállalkozó.
 Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.
 Mértéke: forintban határozzák meg. 2000,- Ft/fő (nem teljes évi adókötelezettség eseté időarányos összeg.)
Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető:
- magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő
- a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.
 Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.
 Mértéke: személyenként és vendég-éjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2. (300,- Ft/fő/éjszaka; a szállásdíj 4%-a; 900,- Ft/m2)
Helyi iparűzési adó:
 Fizetésre kötelezett: állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat. Székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
 Két adózói kör:
 Azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak
 Azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak.
 Mértéke: állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegűtevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.
Adómentességek: Építményadó alól mentes:
- kiegészítő helyiség, szükséglakás, költségvetési szerv, egyházi építmény, szociális nevelési intézmény, állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak
Telekadó alól mentes:építési tilalom alatt álló telek
Idegenforgalmi adó alól mentes:
- 18 év alatti, 70 év feletti magánszemély
- az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy
- szakmunkásképzésben vesz részt, vagy


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9 „C” tétel

Mutassa be a vállalkozás és az adóhatóság kapcsolatát! Ismertesse az adókkal kapcsolatos főkönyvi nyilvántartások tartalmát, elszámolásuk menetét (SZJA, ÁFA, társasági adó)!

Alakulást követően kötelező bejelentkezni az illetékes APEH igazgatóságon, ahol adószámot bocsátanak a rendelkezésükre, az azonosítószám 11 számjegyből áll, az utolsó 2 számjegy a megyekód, a 9. szám jelöli az ÁFÁ-val való kapcsolatát a vállalkozásnak.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a sorrend úgy kerül kialakításra, hogy külön-külön főkönyvi számon jelenik meg a fizetési kötelezettség adónemenként és az ezeknek a pénzügyi teljesítését tartalmazó számla. Ez alól kivétel a társasági adó (461).
Pl. 466-467-468; 4621-4622-4623

Attól függően, hogy mekkora a fizetési kötelezettsége, havonta vagy negyedévente vagy évente a fizetési kötelezettségről bevallást kell készíteni.
ÁFA havi bevallási és fizetési kötelezettség ahol, az előző évben az 1.000.000 Ft-ot meghaladta. Amelyik időszak bevallása elérte ezt a határt, az azt követő hónap 1-étől havi bevallónak minősül a vállalkozás, pl. 1. negyedévi ÁFA egyenlege +820.000 Ft, 2. negyedévi ÁFA egyenlege +240.000 Ft – július 1-től havi ÁFA bevalló.

A T.ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNY KIMUT. ÁLT. SÉMÁJA
I. Adózás előtti eredmény
II. Módosító tételek
Adóalap növelő tételek (+)
Adóalap csökkentő tételek (-)
III. Adóalap ( I. + II. )
IV. Társasági adó (16%)
Számított adó
V. Adókedvezmények (-)
beruházási adókedvezmény térségi és egyéb adókedvezmények
VI. Külföldön fizetendő adó
VII. Fizetendő társasági adó (IV.-V.-VI.)
Adózás előtti eredmény
Fizetendő adó
VIII: Adózott eredmény (I. – VII.)
IX: Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés (-)
X. Eredménytartalék felhasználás adózott eredmény kiegészítésére
XI. Mérleg szerinti eredmény

Kettős adóztatás elkerülése
A belföldi adózónak a társasági adó alapját növelnie kell a külföldön ténylegesen megfizetett ráfordításként elszámolt társasági adóval.
Az adótörvény külön rendelkezik a belföldi adóalany által külföldön megfizetett adó beszámításának módszeréről, amely a kettős adóztatás elkerülését szolgálja.
A számított adó és az adófizetési kötelezettség megállapítása, számviteli elszámolása

A társasági adó mértéke a pozitív társasági adóalap 16 százaléka, a számítás eredménye a számított adó összege. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

A társasági adó számviteli elszámolásához analitikus és szintetikus nyilvántartás kapcsolódik
Az analitikus nyilvántartásnak a tárgyévre vonatkozóan tartalmaznia kell a társasági adóelőleg fizetési kötelezettséget, a költségvetésbe befizetett előleg valamint a társasági adó összegét. A számviteli nyilvántartás azért is szükséges, mert 1997. Július 1-től a társasági adóelőleg összegét és a fizetés gyakoriságát az adóalanynak önadózással kell megállapítania és bevallania.

A társasági adófizetési kötelezettség elszámolása a forrásszámlák között – jellemzően – egy főkönyvi számlát érint, amelyen év közben a befizetett társasági adóelőleg összegét könyvelik (a számla tartozik oldalára), év végére vonatkozóan, a mérlegkészítés időszakában pedig – az előbbi számítás eredményeként – megjelenik (a számla követel oldalán) az adófizetési kötelezettség. A társasági adó elszámolása főkönyvi számla év végi egyenlege megmutatja
A könyvviteli zárlat során a társasági adófizetési kötelezettség a főkönyvi elszámolásban ráfordításként is megjelenik, azonban ez a tétel átvezetésre kerül az adott évi adózott eredmény elszámolási számlára, amelynek tartalma a költségelszámolás választott formájától függően az alábbi lehet:
Társasági adó összegének átvezetése:
T. 891. Társasági adó
K. 461. Társasági adó elszámolási számla
Fizetett, jóváhagyott osztalék elszámolása:
T. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla; K. 4. Különféle rövidlejáratú kötelezettségek; K. 4. Alapítókkal szembeni kötelezettségek (ha az alapítók egy éven túl veszik fel az osztalék összegét)
Mérleg szerinti eredmény elszámolása:
nyereség esetén:
T. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla; K. 419. Mérleg szerinti eredmény
veszteség esetén:
T. 419. Mérleg szerinti eredmény; K. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9 „D” tétel

Ismertesse a táblázatkezelő program funkcióit! Beszéljen a cellaformátumokról, a cellacímzésekről, a táblázatkészítés és formázás műveleteiről! Hogyan végez alapműveleteket táblázatban?

A táblázatkezelő általános célú felhasználói program. Minden olyan területen használható, ahol az adatokat táblázatban (sorok, oszlopok) rendezhetők. Használhatjuk matematikai, statisztikai, pénzügyi területek feladatainak megoldására.
Cella tartalma:
1. Információs szöveg (bal)
2. Adatcella (– számok – jobb)
3. Számolt cella (képletek, függvények)

Legfontosabb műveletek:
 Adatok bevitele (begépeléssel, másolással, áthelyezéssel)
 Adatok közti összefüggések definiálása
 Képletek beírásával, megmutatással
 Beépített függvények felhasználásával.
 Diagramok készítése.

Cellaformátumok:
- Szám fül: különböző adattípusok megadása (pl. szöveg, szám – dátum, idő, százalék, pénznem, tudományos, egyéni)
- Igazítás fül: vízszintesen, függőlegesen, sortörés, cellaegyesítés
- Betűtípus fül: betűk típusa, mérete, stílusa
- Szegély fül: keretezési lehetőségek
- Mintázat fül: kitöltési lehetőségek
A beállított formátum az ecset ikonnal másolható.

Cellacímzések: relatív (A1), abszolút ($A$1), vegyes ($A1 vagy A$1)
Táblázat formázása: szegélyezés, mintázat, árnyékolás, mint a cellák menüben leírtak.

Ha elvégezte a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzést, tanuljon tovább a mérlegképes könyvelő képzésen

Pénzügyi-számviteli ügyintéző kidolgozott 8. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8_A. tétel

Mutassa be az egyéni vállalkozás alapításának, működésének jellemzőit és megszűnésének lehetséges okait! Hasonlítsa össze a közkereseti és a betéti társaságot (azonosságok és különbségek)!

Az egyéni vállalkozás lényege, jelentősége
Az egyéni vállalkozás bármely belföldi személy által, saját nevében és kockázatára rendszeresen, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, haszonszerzés céljából.
Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel, ezért az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági társaságnak.

Az egyéni vállalkozás létrehozása, megszüntetése
A feltételei: cselekvőképesség, állandó lakhely
- nincs a magánszemélyt kizáró okok hatálya alatt, amely lehet:
o eltiltás közügyektől
o gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja
- vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni
Vállalkozói igazolvány
Az egyéni vállalkozás nincs engedélyhez kötve, csupán bejelentési kötelezettséghez, amely az arra rendszeresített formanyomtatványon tehető meg.
Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az egyéni vállalkozónak, vagy alkalmazottjának rendelkeznie kell a szükséges szakképesítéssel.
Minden egyéni vállalkozónak csak egy vállalkozói igazolványa és vállalkozása lehet Tartalma: a vállalat székhelyének megnevezése, a vállalkozó neve, tevékenységi köre, az igazolvány kiadásának kelte
Mezőgazdasági tevékenységek és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz nem szükséges vállalkozói igazolvány.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is részt venni a vállalkozása tevékenységében.
A működési területen cégtáblán kell jelezni.
A felügyelő szerve a helyi önkormányzat. Az egyéni vállalkozó korlátozás nélkül akárhány főt foglalkoztathat.
Az egyéni vállalkozás megszűnése
- a vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát
- illetékes önkormányzat visszavonja.
Az igazolvány visszavonása kötelező, ha:
- nem teljesíti adókötelezettségét, nem teljesíti TB járulékfizetési kötelezettségét, elveszti cselekvőképességét, vagy meghal
Átalakulhat egyszemélyes KFT-vé, vagy egyszemélyes RT-vé, ha ennek feltételeivel rendelkezik.

Közkereseti társaság (KKT) tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen és haszonszerzés céljából.
A cégnevében a közkereseti társaság, illetve rövidítését fel kell tüntetni.
Szerződés:
- a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát
- a taggyűlés működési szabályait
A személyes közreműködésért a tagokat díjazás illetheti.
Az adózott nyereség felhasználása, illetve a veszteség viselése a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.
A valamennyi tagja jogosult üzletvezetésre. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely az üzletvezetés körébe nem sorolható. Azonos szavazati joga van, egyszerű szótöbbséggel. A minősített többség ¾-es szótöbbség, vagy egyhangú határozattal lehet.
A társaság kötelezettségeiért a társaság vagyonával felel, de ha ez nem elegendő, akkor lép be a tagok saját vagyonnal való felelőssége.
Megszűnésének okai lehetnek:
- hozzájárulási kötelezettségeinek nem tesznek eleget, tagok közös megegyezése, tag kizárása, felmondás, tag halála.
Ha a társaság tagsága egy főre csökken, és ha ezt követően 3 hónapon belül nem jelentik új tag belépését a cégbíróságnál, akkor a társaság megszűntnek tekintendő.

Betéti társaság (BT)
Társasági szerződéssel jön létre, kötelezettséget vállalnak, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak.
Tagjai közül legalább 1 beltag, akinek felelőssége a társaság ügyeiért korlátlan. Ha több beltag, akkor felelősség egyetemleges; és 1 kültag (üzleti vezetésére és képviseletére nem jogosult) kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felelősséget a társaság kötelezettségeiért. Fel kell tüntetni a „BT” jelzést.
Ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltaggal azonos módon felel a társaság ügyeiért.
Ha a társaság valamennyi beltagja megszűnik létezni, akkor őket 3 hónapon belül legalább 1 taggal pótolni kell.
Ha ez nem történik meg, akkor a BT megszűnhet, vagy átalakulhat KKT-vé.

Közkereseti társaság Betéti társaság
Alapító okirat Társasági szerződés Társasági szerződés
Felelősség Egyetemleges, korlátlan Egyetemleges, korlátlan
Tagok Természetes és jogi személyek Beltagok és kültagok
Legfőbb szerv Tagok gyűlése vagy taggyűlés Tagok gyűlése vagy taggyűlés



Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8 „B” tétel

Sorolja fel a társasági adó alanyait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Ismertesse az osztalékadó lényegét!

Társasági adó
Fogalma: jövedelemadó.
Alanyai:
1. belföldi illetőségű személy: belföldi jogszabály alapján létrehozott jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet
2. külföldi illetőségű személy: az a jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amelyet külföldi jogszabályok alapján létesítettek
3.1 külföldi vállalkozó: az a külföldi személy, aki Magyarországon lévő telephelyén folytat jövedelemszerzésre, vagyongyarapításra irányuló vállalkozási tevékenységet.
3.2 külföldi szervezet: nem belföldi telephelye útján szerez Magyarország területén jövedelmet.

Az adó alapja
Adózás előtti eredmény + növelő tételek – csökkentő tételek. Mértéke: 19 %
Külföldi vállalkozó társasági adója: az adóalapot a fióktelepekre külön-külön állapítják meg. A telephely minimális összegű adó fizetésére akkor is köteles, ha adóalapja nem éri el a telephely összes ráfordításának és költségnek a 12%-át.
Külföldi szervezet társasági adója: az adó alapja lehet kamat, belföldön végzett előadói, stb. jogcímen kapott bevétel. Adó összege = bevétel x adómérték.

Osztalékadó
Fogalma: jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Mentes az osztalékadó alól a társas vállalkozás magánszemély tagja.
Belföldi illetőségűnek fizetett osztalék: a kifizető vonja le az osztalékadót a kifizetett osztalék azon része után, amelyet készpénzben fizet ki.
Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.


Pénzügyi számviteli ügyintéző 8 “C” tétel

A könyvviteli számla fogalma, tartalma, típusai. A számlakeret fogalma, felépítése, belső összefüggései. A vállalkozói számlarend tartalma. A számlakeret és a beszámoló összefüggései.


A főkönyvi számlának tartozik és követel oldala van. A főkönyvi számlák lehetnek eszköz- és forrásszámlák.
Tartozik ESZKÖZ Követel Tartozik FORRÁS Követel
+ │ - - │ +

Léteznek még technikai jellegű számlák, amelyeknek gazdasági tartalmuk nincs, pl. nyitómérlegszámla, zárómérlegszámla, 59 átvezetési számla.
A kettős könyvvitel rendszerében 10 számlaosztály található, 0-s a nyilvántartási számlák.

MÉRLEG SZÁMLÁK
1-es számlaosztály: befektetett eszközök ESZKÖZ
2-es számlaosztály: készletek
3-as számlaosztály: követelések, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások
4-es számlaosztály: források

EREDMÉNY SZÁMLÁK
5-ös számlaosztály: költségnemek
6-os, 7-es számlaosztály: költséghelyek, költségviselők
8-as számlaosztály: ráfordítások
9-es számlaosztály: bevételek


Minden vállalkozás az alakulást követő 90 napon belül köteles elkészíteni a saját számlarendjét, az alkalmazandó alszámlákat, számlacsoportokat a vállalkozás sajátosságainak megfelelő bontásban is elkészíthetik, pl. 511 anyagköltség, ezen belül 511-1 alapanyagok, 511-2 segédanyagok, 511-3 fenntartási anyagok, 511-4 takarítóanyagok, 511-5 állateledel.

A beszámoló összhangban van a számlakerettel, DE a speciális esetek pl. a mérlegkészítésnél, amikor a forrásszámlának, nevezetesen kötelezettséget tartalmazó számlának tartozik egyenlege van, a követelések közé kerül át a mérlegbe.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8 “D” tétel

Ismertesse egy főkönyvi könyvelési rendszer lekérdezési, listázási lehetőségeit!

A számviteli törvény bevezetője is azt emeli ki, hogy a piac szereplői számára információkra van szükség. A számítógépes számviteli rendszerek célja is ezen információk biztosítása az általunk könyvelt adatok alapján.
Az információk köre nagyon széles lehet:
- törzslisták előállítása (számlatükör táblázatos megjelenítése)
- egy vagy több főkönyvi számla forgalmának, egyenlegének lekérdezése
- főkönyvi kivonat készítése
- tetszőlegesen megszerkesztett táblák, diagramok készítése
- mérleg összeállítása
- eredménykimutatás készítése.
A kimutatások elkészítése előtt beállításokkal határozhatjuk meg a kimutatásban szereplő adatok körét, megjelelnési formáját. A beállítások általában feltételek, sorrendek megadását jelentik. Pl. A költség adatok kigyűjtése előtt megadhatjuk a vizsgálni kívánt időszak kezdő-, és befejező időpontját, szűrhetünk érték adatok alapján ( a jelentéktelenebb tételeket figyelmen kívül hagyhatjuk), meghatározhatjuk, hogy a listánk datuma vagy a könyvelési tételek sorszáma szerint legyen rendezve.

A kimutatásokat a program készíti el a beállításoknak megfelelően a lekönyvelt adatok alapján. Az elvégzett műveletek általában adatok:
szűrése, adott feltételeknek megfelelő adatok kiválogatása (adott kódhoz, főkönyvi számhoz, időszakhoz tartozó adatok kiválasztása)
rendezése (dátum sorrend, iktatószám szerinti sorrend)
összegzése, mely lehet többszintű (pl. A mérlegben a befektetett eszközök, azon belül a tárgyi eszközök, azon belül az ingatlanok összegzése).

A számítógépes rendszerek fontos outpuntja a feladás is: analitikából  analitikába; analitikából  főkönyvbe; főkönyvből  főkönyvbe.

Leggyakrabban előforduló bizonylatok:
 számlák (vevő, szállító),
 bank -,
 pénztár -,
 anyag felhasználási -,
 raktár bevételi, és kiadási bizonylatok,
 bérszámfejtés,
 ÉCS elszámolása,
 jegyzőkönyvek (pl. aktiválási, selejtezési)

Pénzügyi-számviteli ügyintéző kidolgozott 7. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7_A.tétel

Határozza meg az üzleti vállalkozás fogalmát, ismertesse célrendszerét, társadalmi küldetését, működési körét és összefüggéseit! Vázolja a multinacionális világcégek beáramlásának és működésének főbb hatásait nemzetgazdaságunkban!

A vállalat fogalma és alapfunkciói

A vállalat javakat előállító, szolgáltatásokat nyújtó önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Nyereségnövelésre, tőkegyarapításra törekszik.

Teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvételét saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársaitól sarkallva.

Szükséges termelési tényezők:
befektetett eszközök: tartósan, több, mint 1 éven át szolgálják.
forgóeszközök: általában egy termelési perióduson belül elhasználódnak

A alaptevékenysége a termelés és szolgáltatás.
A termelési folyamat csoportjai
1.A termelés méretnagysága szerint: tömeggyártás: sorozatgyártás: egyedi gyártás:
2.A gyártási rendszer jellege szerint folyamat rendszerű: ciklusos rendszerű: műhely rendszerű: projekt rendszerű:
3.A termék jellege szerint
szabványosított, egynemű érték előállítása élelmiszerek, nyersanyagok
összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat gépek, szállító eszközök stb

Szolgáltatás: olyan tevékenység, amelynek eredménye termelési és fogyasztási szükségletek kielégítése anélkül, hogy újonnan állítana elő anyagi javakat.
Dologra irányuló szolgáltatás: javító és tisztító szolgáltatás, szállítás, stb.
Személyekre irányuló szolgáltatás: pl. kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatás.


A vállalat célrendszere, küldetése, működési köre

Célrendszer
A vállalatnak célja a profitszerzés, és annak gyarapítása, valamint a vállalati tőke növelése.
A nyereség rendeltetése, hogy felhalmozódjon, és ezáltal tőkévé váljon.
A nyereségből tőke, a tőkéből nyereség származik.
Társadalmi küldetés: milyen piaci igényeket, hogyan kell kielégíteni.
Ki kell választani a legcélszerűbben megvalósíthatókat.

Működési kör
Megjelöli azokat az igényeket, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni.
Meghatározza a fogyasztói egységeket is. Milyen eljárással, módszerekkel, eszközökkel.

Összefüggés:
A működési kör összekötő közeg a cél és a küldetés között.
A küldetés teljesítése feltétele a vállalati célok megvalósulásának.
A vállalat célja a piaci szükségletek maximális profit melletti kielégítése.

Multinacionális világcégek:

A rendszerváltás után, de főleg kereskedelemben (bevásárlóközpontok)

A nemzetgazdaságra kettős hatást gyakorolnak:

1.)Nagymértékű tőkebeáramlás, munkahely teremtése (nem nyugat európai bérekkel!) Új nálunk eddig szokatlan gazdasági és kereskedői szemlélet megjelenése.

2.)Mivel adókedvezményt kapnak, csak meghatározott ideig kifizetődő a működésük. A megszerzett profitot kiviszik az országból.
A hazai kiskereskedelem szétesik, ezzel munkalehetőség szűnik meg.

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7„B”

Vázolja fel az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formát! Mutassa be azok kiszámításának módjait! Ismertesse az adónyilvántartásokat a személyi jövedelemadó rendszerében!

Az alkalmazottak után fizetendő adókról és járulékokról a tárgyévet követő január 30-ig bevallást kell készítenie az egyéni vállalkozónak.
Ugyanezen időpontig kell az SZJA bevallással együtt bevallani a vállalkozó saját maga után fizetendő járulékok összegét.

EVA:
Alapja: adóévben megszerzett összes bevétel, Mértéke:...%

Egyéni vállalkozó adózása
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:
vállalkozói jövedelemadó 19%
vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
osztalékalap után 25% és 35%.
Átalányadózás: feltételei:
az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 8 millió Ft-ot
ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot,nem áll munkaviszonyban.
Adóalap: vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre.
Átalányadó kiszámítása: adóalap x adómérték.
Tételes átalányadó: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként és évenként 32000 Ft. Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni.
Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt.
Költségek elszámolása: költségként elszámolható: vállalkozói kivét, bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások, adott előleg, amortizációja, tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások, legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja.
Költségként nem számolható el: nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyra fordított kiadás, hitelre visszafizetett összeg, közcélú adomány,SZJA.
Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható:
kiemelkedően k.szervezet: befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
közhasznú szervezetnek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a.
Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói.

Adónyilvántartások az SZJA rendszerében
Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv:
ha egyéni vállalkozó
az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít
Bevétel-és költségnyilvántartás:
ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg
ha nem egyéni vállalkozó
ha áfa fizetésére nem kötelezett
ha áfa-levonási jogot nem érvényesít
ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
Bevételi nyilvántartás
a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről
az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.



PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“C”
Határozza meg a gazdasági művelet fogalmát, típusait és hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére! Ismertesse a számviteli bizonylatok fogalmát, szerepét, kellékeit és csoportosítsa a számviteli bizonylatokat! Beszéljen a bizonylati elvről, a bizonylati fegyelemről, a bizonylatok megőrzéséről és a bizonylati rendről!


Gazdasági művelet (esemény): a vállalkozásnak változik a vagyoni és/vagy a jövedelmi helyzete.
Típusai:
Alapvető gazd. es.: csak a vállalkozás vagyonának mennyiségét és/vagy összetételét módosítja.
Csoportosíthatjuk:
Eszközátrendeződés: változik megjelenési forma szerint. E ↑ - E ↓ pl. a vevő fizet
Forrásátrendeződés: változik eredet szerint. F ↑ - F ↓ pl. a vállalkozás rövid lejáratú hitelből egyenlítette ki a TB-vel szembeni kötelezettségét
Vagyon növekszik. E ↑ - F ↑ pl. irodabútor vásárlás, ami később lesz kifizetve
Vagyon csökken. E ↓ - F ↓ pl. a vállalkozás kifizette szállítói kötelezettségét

Összetett gazd. esemény: vagyona, és jövedelmezősége is változik. Pozitív eredmény (nyereség) vagy negatív (veszteség) keletkezik.

Csoportosíthatjuk:
1.Vállalkozói tev.-hez KÖZVETLENÜL kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. árbevétel, saját teljesítmények hozamai
- RÁFORDÍTÁS: csökkentők pl. felmerült ktg-ek
2.Vállalkozás tev.-hez KÖZVETETTEN kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. egyéb, p.ü. v. rendkívüli bevétel
- RÁFORDÍTÁS: csökk. pl. egyéb ráfordítás, rendkívüli ráfordítás
Számviteli bizonylatok: a gazdasági eseményt hitelt érdemlően igazolják, A bizonylatnak tartalmaznia kell:
Bizonylat megnevezése,
Bizonylat száma
a gazdasági esemény időpontját
a gazdasági esemény pontos megnevezését
a számla kiállító azonosító adatait
a teljesítés időpontját
a kiállító és az utalványozó aláírását, +bélyegző
a szolgáltatásért fizetendő összeget számmal és betűvel, + mennyiség
feleljen meg az ÁFA törvényben meghatározott feltételeknek
Belső szabályzatban kell rögzíteni az alkalmazott bizonylatok besorolását, feldolgozás rendjét. Ezt a bizonylati szabályzat, melynek melléklete a bizonylati album, egy-egy darab mintapéldányt tartalmaz a hozzá tartozó kitöltési útmutatóval együtt.
Formai követelmények:
előre történő sorszámozás,
szabályszerű kiállítás, szabályszerű javítás,
alkalmazott program azonosító jele.
Bizonylatok csoportosítása:
1. Tevékenységi körök szerint: Készletgazdálkodás bizonylatai, Leltározás bizonylatai
2. Keletkezési helyük szerint: Belső bizonylat, Külső bizonylat
A külső bizonylatok más vállalkozó által kiállított számla, készpénz számla vagy más egyéb, a vállalkozó vagyoni helyzetét módosító értesítés, kivetés, pl. kamatterhelő levél, helyi adókivetés, adóelőlegek előírása (pl. társasági adó).
A belső bizonylatok a vállalkozás által meghatározott tartalommal készített, a vállalkozás vagyonára valamilyen irányban változást jelentő gazdasági események dokumentálása, pl. bérjegyzék, raktári anyagfelhasználás, értékcsökkenés, munkabér előleg fizetése.
3. Jellegük és adatfeldolgozásuk szerint: Elsődleges vagy alapbizonylatok, Másodlagos bizonylatok, Összesítő bizonylatok
4. Tartalmuk szerint: Egyszerű bizonylatok, Összetett bizonylatok
5. A kezelésük módja szerint: szigorú számadás alá tartozó bizonylatok (nyomtatványok), szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok

Szigorú számadású bizonylat:
Minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni,
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat
Készletükről és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni, a felhasználó köteles velük (a rontottakkal is) elszámolni

Bizonylati elv: Minden gazdasági műveletről, eseményről, az eszközök, és forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. Az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, általános alaki és tartalmi követelményeknek megfelelve könyvelni.

Bizonylati fegyelem: A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét – függetlenül a feldolgozás módjától – logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

A számviteli törvény meghatározza a gazdasági események bizonylatainak rögzítési időpontját is, amely szerint legalább negyedévente, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig rögzíteni kell a könyvelést.

Pénzeszközöket érintő bizonylat:
Készpénzforgalom bizonylatait késedelem nélkül,
Bankszámlaforgalom bizonylatait a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
Egyéb pénzeszközökkel kapcsolatos bizonylatokat a tárgyhót követő hó 15-ig
Egyéb bizonylat:
A tárgynegyedévet követő hó végéig

A bizonylatok megőrzési ideje:
10 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot,
A leltárt és leltárértékelést,
A naplófőkönyvet és/vagy a pénztárkönyvet,
Az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában,
Az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot.
8 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat
(A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjában kezdődik.)

Az adó megállapításához való elévülésig kell megőrizni:
a számviteli bizonylatokat, olvasható formában, könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon.

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“D”
Ismertesse a főkönyvi könyvelés célját, a főkönyvi számlalap, a napló, a főkönyvi kivonat adatszerkezetét! Ismertesse a főkönyvi könyvelési rendszer feladatait, input adatait!

Főkönyvi könyvelés célja: bármikor valódi képet kapjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.
„A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e tv- ben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja (SZT 12§).
A könyvvezetésnek két szintjét különböztetjük meg:
I.Szintetikus könyvelésben főkönyvi könyvelésben – az összes gazdasági esemény jelölő adatain (bizonylatszám, szöveg) és dátumán kívül csak az értékadatokat rögzítjük a főkönyvi számlákon.
II.Analitikus nyilvántartások
Részletező nyilvántartások, amelyekre a főkönyvi könyvelés mellett szükség van. A főkönyvi könyvelés feltételezi az analitikus nyilvántartások vezetését. A vállalkozások a számlarendjükben írásban is rögzítik a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot.

A gazdasági eseményeket idősorosan és számlasorosan is könyvelhetjük.
Az idősorosnál különböző naplókban történik a könyvelés.
Banknapló – a bankszámlákat érintő tételek
Pénztárnapló – a pénztárakat érintő tételek
Bejövő számlák naplója – szállító számlák adatai
Kimenő számlák naplója – vevő számlák adatai
Vegyes naplók – az egyéb gazdasági eseményeket rögzítjük
Technikai (passzív) naplók – nyitásra, zárásra használjuk.
A számlasoros könyveléskor a főkönyvi számlák kartonjaira történi az adatok „felírása”. A naplók és a kartonok között egyezőségnek kell lennie.

Főkönyvi számlalap: listák (könyvelési) a főkönyvi számlalap menüben található. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: a főkönyvi szám annak szövege, naplókód, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylat száma és kelte, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.

Napló: tartalmazza a napló megnevezést, amely lehet bejövő számlák, kimenő számlák naplója. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: napló kód, napló megnevezése, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylatszáma, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.

Főkönyvi kivonat: (a főkönyvi számlák összesített forgalmát és egyenlegét bemutató lista) tartalmazza a megadott időszak főkönyvi számlák számát, nevét, T és K forgalmát, egyenlegét, ami lehet T és K. A főkönyvi könyvelésben az összes mérleg 1-3; 1-4; (eszköz és forrás), és az összes eredményszámlát 5-9 (költség, ráfordítás, és bevétel) érintő gazdasági eseményt rögzítjük, és az 1-9 számlaosztályok összesítése alapján állítjuk össze a beszámolót.

Főkönyvi könyvelési rendszer feladata: megfelelő időben, a jogszabályokban előírt határidőig elkönyvelni a gazdasági eseményeket, csak értékben, valamint információt szolgáltatni a vállalakozás vezetői részére.

Főkönyvi könyvelési input adatai: Lehetnek számlák, készpénzfizetési számlák, pénztár bevételi, kiadási bizonylatok, egyéb bizonylatok (szerződés, jegyzőkönyv). Könyvelni mindig csak bizonylat alapján lehet, ezért mondhatjuk azt, hogy a főkönyvi könyvelés input adatai a különböző gazdasági események input adatai.
Feladások: elsősorban analitikus rendszerben könyvelt adatok átvételét jelenti. Abban az esetben, ha a könyvelés több elkülönült helyen történik, a feladás származhat másik főkönyvi rendszerből is. Egy főkönyvi rendszeren belüli feladás az év végi zárás során előállított következő évi nyitó tételek feladása is.
Automatikusan előállított tételek: pl. számla, ellenszámla vezetés, csoportos átvezetés (általában a programok az automatikusan előállított tételek esetén igénylik a könyvelő jóváhagyását).
Bizonylatok (ha azokat közvetlenül a főkönyvei rendszerben könyvlejük). A gazdasági eseményekről készült dokumentumok: számlák (vevő, szállító), bank -, pénztár -, anyag felhasználási -, raktár bevételi, és kiadási bizonylatok, bérszámfejtés, ÉCS elszámolása, jegyzőkönyvek (pl. aktiválási, selejtezési)

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 6. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_A.tétel

Értelmezze a piacot (fogalmát, fajtáit, és kategóriáinak kölcsönhatását) mint alapvető gazdaságszabályzó mechanizmust és az állam gazdasági szerepét a magántulajdonosi vegyesgazdaságban.

Piac fogalma: az eladók és a vevők cserekapcsolatainak rendszere.
Piac fajtái: 1. monopolpiac (egyetlen eladó) 2. oligolpiac (néhány eladó) 3. atomizált piac (sok kis eladó)

A vevő rendelkezik a vásárlóerővel. Az eladó árualappal lép a piacra.
A vásárlóerő és az árualap fogja az árat (ár: piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége) kialakítani.
A piac, illetve a forgalom fő kategóriái:
 Kereslet: vevők szándéka a vásárlásra.
o Törvénye: árak nőnek, akkor a kereslet csökken, és fordítva. A kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti.
o Keresletváltozás: változik egy nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező, a kereslet változni fog- fogyasztók ízlése, száma, jövedelme változik.
o Kereslet mennyiségi változás: ár változik, akkor változik a kereslet mennyisége.

 Kínálat: felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége.
o Törvénye: ha az árak nőnek a kínálat mennyisége nő. A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit (energia, technológia, adók) tükrözi
o Kínálatváltozás: ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező, a kínálat is változni fog.
o Kínálat mennyiség: ha az ár változni fog, akkor a kínálat mennyisége változik.

 Ár: a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás értéke, amennyiért ténylegesen lezajlik a csere.
o Törvénye: ha az árak nőnek a kínálat mennyisége nő, ha az árak csökkennek a kínálat is csökken.
o Kínálatváltozás: ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező; ár nő – kínálat is nő  ÁRUTÖBBLET keletkezik.
o Keresletmennyiség: ha az ár változni fog akkor a kínálat mennyisége változik. Kereslet nő – a kínálat csökken  ÁRUHIÁNY keletkezik.
 jövedelem:
 verseny
A forgalom a cserék összessége, a realizálás színtere, és egyben piac.
Szélesebben: piaci mechanizmus, a gazdaságszervezés formája, megoldják a gazdaságszervezés három alapproblémáját, mit termeljünk, hogyan, és kinek.
A piac azért alapvető gazdaságszabályozó mechanizmus, mert a verseny működteti.
A mai magyar gazdaság szociális piacgazdaság. Együtt van jelen a verseny erősödése és korlátozása is
A verseny fő mozzanata az eladók egymás közötti versenyének érvényesülése.

A piacgazdaság jellemzése
Az állam gazdasági szerepe, hogy hagyja érvényesülni a piac szabad működését. Alapelv: „verseny, amennyire csak lehetséges, állami beavatkozás CSAK amennyire szükséges”.
Az állam szerepköre három fő célcsoport megvalósítására koncentrálódik:
1. A nemzetgazdasági stabilitás fenntartása, ennek elősegítése: a kormányzat a gazdaság működőképességét folyamatosan biztosítja, létre hozza az intézményi és jogi feltételeket. Döntően makro folyamatokat érintő rendellenességek csökkentése, megakadályozása.
2. Az erőforrások célorientált elosztásának (allokációjának) befolyásolása: Az allokációs funkció az erőforrások elosztásával főként az olyan termékek előállításának ösztönzésére, befolyásolására irányul, amelyek a versenyszférában nem állíthatók elő (természetvédelem is).
3. A jövedelemelosztás befolyásolása:

Az állam, a gazdaságra gyakorolt befolyása két fő eszközrendszeren keresztül valósul meg:
1. állami költségvetés
 Költségvetés bevételi oldalán elsősorban az adópolitika formája.
 Költségvetés kiadások összefüggnek az állami fejlesztésekkel, a hadfelszerelési cikkek vásárlásaival, a szociális- és kulturális területek fejlesztésével. Lehetnek transzfer kiadások, amelyek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet képeznek a háztartási szféra számára.
2. pénzügypolitikai a központi jegybanktól kiindulóan.
 A kereslet befolyásolását célozza meg az állam.
 A makrokereslet szabályozása a forgalomban lévő pénz mennyiségének változtatásán keresztül történhet.

Az állam a költségvetési és a pénzügyi politika segítségével igyekszik a piacot befolyásolni.
Az állami gazdaságpolitika lehet:
- a gazdasági életet serkentő, ún. expanzív
- a gazdasági életet visszafogó, mérséklő, ún. restruktív


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_B.tétel
Beszéljen részletesen a kötvényről és a részvényről! Értelmezze a névérték és az árfolyam közti különbséget! Fogalmazza meg az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések lényegét!

Értékpapír: vagyonnal vagy hitelviszonnyal kapcsolatos forgalom képes okiratok,
Kibocsátási árfolyam: a piacon ezen az elsődleges áron vásárolható meg (részvényeknél névérték alatti nem lehet).
Névérték: az értékpapírban megtestesülő összeg, ami után a kamatot, osztalékot fizetik.
Árfolyamérték: a befektetett tőke %-ában kifejezett jövedelem, illetve a jövedelem aránya a befektetett tőkéhez.
Kötvény kibocsátója vállal kötelezettséget a megjelölt pénzösszeget, kamatát jogosultjának adott időben és módon megfizeti. Lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír.
Adós: Hitelező: Névérték: Névleges kamatláb: Futamidő: Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kötvényt kibocsáthat: állam, központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, hitelintézet stb.
Jellemzői: - van névértéke, ami rá van írva.
- árfolyam értéke: az értékpapír piacon kereslet-kínálat hat. meg. (piaci ár) - árfolyamérték < névérték = pari alá
- a kamatfizetés előre meghatározott időpontban, ütemben u.n. kuponokon rögzítik, nominális kamat kibocsátáskor, kamat mindig a még bent lévő kölcsön összeg után, névértékét egy összegben a lejárati idő végén v. m.hat. időnként részletekben (ált. évente) szelvények jogosítják
- A kötvények után kapott nyereség 2 részből áll: * a kapott kamat * a másik lehetséges nyereségrész az árfolyam nyereség v. veszteség
- zártkörűen akkor hozzák forgalomba: meghatározott kis létszámú hitelezői körbe tartozó szervezetek vásárolják meg az általuk tett vételi szándéknyilatkozat alapján. Nyilvános kötvénykibocsátás: * 1 éve működő gazdasági szervezet * 5 millió Ft a kötvények értéke * rendelkezik PSZÁF által jóváhagyott tájékoztatóval és azt közzé is tette.
Kötvény forgalmazása lehet: elsődleges ép. piacon: újonnan kibocsátott értékpapírok Ezen a piacon alakul át a megtakarítás tőkévé. * másodlagos ép. piacon: a már forgalomban lévő kötvényeket itt adják-veszik.
- Jegyzés: írásban tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat.
- A kötvény lehet: * névre szóló: a kötvénynyilvántartó könyvbe be kell vezetni. Az átruházó által aláírt nyilatkozattal ruházható át. * bemutatóra szóló: az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja.
Kötvény fajtái: Csoportosítása:
1. Hozam szerint: Fix kamatozású kötvény: azonos mértékű nominális kamatot fizetnek.
Változó kamatozású kötvény: változó mértékű kamatot fizet
Örökjáradék kötvény: nincs lejárata. meghatározatlan időtartamra, előre meghatározott időnként, azonos összegű v. fizetési periódusonként növekvő összegű fizetést teljesít, amit járadéknak nev.
– változatlan tagú örökjáradék kötvény: azonos összegű járadékra jogosult.
– Növekvő tagú örökjáradék kötvény: növekvő összegű járadékot fizetnek.
Elemi kötvény: kibocsátja kötelezettséget vállal a kötvény névértékének visszafizetésére, de kamatot nem fizet. A kibocsátó diszkontált, a befektetés után járó hozammal csökkentett értéken bocsátja ki.
2. Kockázata szerint: Visszahívható kötvény: kibocsátott kötvényt, egy m.hat-ott visszahívási árfolyamon, a lejárat előtt vissza vásárolja, a pénzpiaci kamatlábnál magasabb névleges kamatlábbal bocsátják ki.
Visszaváltható kötvény: futamidején belül beváltsa a kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbb a névleges kamatlábnál. Meghosszabbítható.
Előre sorolt kötvény: garanciát biztosít a fizetőképesség határán belül első sorban az előre sorolt kötvény jogosultjának teljesít fizetést.
Hátrasorolt kötvény: csak hátrasorolt kötvény lehet
Átváltható kötvény: Rt. is bocsáthat ki hitelviszonyt m.testesítő, utóbb részvényre átváltható névre szóló kötvényeket. Névértéken bocsátják ki. Jogosult a kötvényt, annak futamidején belül bármikor részvényre cserélni. Mindaddig hitelviszonyt m.testesítő ép., míg a kötvényt részvényre nem cserélik.
Zálogjoggal fedezett kötvény: A biztosíték egyik formája a zálogjog. Zálogjog tárgya lehet minden birtokban vehető dolog pl. ingatlan, berendezés, ép.
Fedezetlen kötvény: biztosíték nélkül bocsátanak ki,
Bóvli kötvény: A bóvli kötvények azok a kötvények, amely minőségi osztályozásuk szerint nem érik el a közepes minősítést.(Baa)
A kötvény kamatlába:
- nominális: kifejezi, hogy a kibocsátó a kötvényesnek mekkora hozamot ígér.
- kamatláb-egyenértékes: a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik.
- effektív: ha éven belül többször fizetnek kamatot, és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor az éves hozamot az effektív kamatláb határozza meg.
A kötvény árfolyama: Az a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák.
 A kötvény br. árfolyama: az az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, amikor a kötvény két kamat fizetés között vásárolják meg.
 A kötvény nettó árfolyama: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt megelőző kamatfizetés napját közvetlenül következő napon vásárolják meg.
Árfolyamot alakító tényezők: - az árfolyam a későbbi pénzáramok jelenértéke, melynek nagysága a nevezőben lévő diszkont kamatláb függvénye.
- névleges kamat = piaci kamat
- a kötvény árfolyama a piaci kamatláb változatával ellentétes irányban mozog, ha a piaci kamatláb nő akkor a kötvény árfolyama csökken, ha a piaci kamatláb csökken akkor a kötvény árfolyama nő.
* csökkenő árfolyam: piaci kamat> névleges kamat
* növekvő árfolyam: piaci kamat
Részvény: tulajdonosi részesedést igazoló lejárat nélküli forgalomképes okirat. tulajdonosi jogokat kap.
- Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt. Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
- Névérték az az érték ami rá van írva, v.is azt mutatja, h. a vállalat alaptőkéjéből hány %-ot jelent a papír.
- Első kibocsátáskor névérték = kibocsátási értékével.
- További kibocsátás esetén magasabb is lehet, de névérték alatt kibocsátani nem lehet.
- Árfolyam: kereslet-kínálat hatására kialakult piaci ár.

Részvénytípusok:
I. névre szóló
II. bemutatóra szóló
Hozamszámítások:
Részvények hozama 2 részből áll: adózott eredmény terhére fizetett osztalék, és árfolyamváltozásból eredő összeg. Osztalékfizetéshez az Rt-nek nyereségre kell szert tennie. A tiszta nyereség felett az Rt. közgyűlése a következők szerint rendelkezhet:
1. A teljes adózott eredményt bent hagyják, és tőkésítik. (növelik a saját tőkét)
2. Adózott eredmény egy részét osztalékként kifizetik, másik részét tőkésítik.
3. Adózott eredmény teljes összegét kifizetik osztalékként.
1. Hozammutatók:
- Egy részv.-re jutó adózott eredmény összege EPS
2. Osztalékfizetési ráta: azt mutatja meg, hogy az Rt. közgyűlése hogyan döntött az adózott nyereség felosztásáról; mekkora hányadát fordítja a tárgyévi adózott nyereségnek osztalékfizetésre.
3. Részvény várható hozama:
4. Tényleges hozam:
- Azt mutatja meg, hogy a ténylegesen kifizetett osztalék és a valós árfolyamváltozás mekkora hozamot eredményezett.
5. Részvény hozam % (várható hozam)
6. Részvény mai árfolyama:
Részvények típusai: a részvény forgalomképességét fejezi ki
– névre szóló részvény: szabadon átruházható ép., de a zártkörűen működő Rt. alapító okirata a részvény átruházását korlátozhatja. Részvény könyvet vezetnek. A tulajdonváltozást a részvénykönyvbe bejegyzik
– bemutatóra szóló: A kibocsátó ennél a típusnál nem írhat elő forgalomkorlátozó szabályt.
Részvény fajták: a részvénytípusokon belül kibocsátható részvényeket jelöli.
1. Törzsrészvények Ilyen ép.-ral rendelkező nagyobb kockázatot vállal, mert az ő osztalékát állapítják meg utoljára
2. Elsőbbségi részvények : az alapító okiratban m.határozott előnyt biztosít
- Osztalékelsőbbségi részvény:
- Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre jogosító részvény: a Rt. jogutód nélküli m.szűnése esetén felosztásra kerülő vagyonból az őt m.illető részesedéshez más részvényest m.előzően jut.
- Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget bizt. részvény: 2 formája van.
 többszörös szavazati jog: felső határa a névérték tízszerese
 vétójog: ilyen joggal rendelkező részvényesek egyszerű többségének egyetértése elegendő. aranyrészvénynek
 elővásárlási jogot bizt. részvény
 osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő részvény
3. Dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes ép. Az Rt. saját dolgozói, ill. kedvezményes áron. Felemelt alaptőkéjének 15%-a.
4. Kamatozó részvény névre szóló ép., a részvényen feltüntetett kamat illeti meg a tulajdonosát. akkor fizet, alaptőkéjén felüli saját tőkéje fedezetet nyújt.

Csoportosíthatók:
a.) Kibocsátók köre szerint:
- Állam, önkormányzat által kibocsátott értékpapírok (állampapírok, helyi kötvények)
- Pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok (takaréklevél, értékjegy)
- Vállalkozások által kibocsátott értékpapírok (gazdasági társaságok kötvényei, részvényei)
d.) Bennük foglalt jog szerint:
- Hitelviszonyt (kötvény),Társasági viszonyt (részvény), Követelést (csekk, adósságlevél, kötelezvény), Részesedést (részvény, részjegy, vagyonjegy, részvételi jegyek) Áruval kapcsolatos jogot (hajóraklevelek, közraktárjegyek)
e.) Átruházási lehetőség szerint: Bemutatóra szóló (kötvény, részvény), Névre szóló, Rendeletre szóló (váltó, csekk, névre szóló részvény)
f.) Lejárat szerint: Rövid lejáratú (váltó, letéti jegy), Középlejáratú 1 – 5 évig (kötvények), Hosszú lejáratú 5 évnél hosszabb (kötvények, záloglevelek), Lejárat nélküli értékpapírok (részvény, kötvény)
g.) Hozam szerint: Nem kamatozó értékpapírok (kötvény), Fix kamatozású értékpapírok (államkötvény), Változó kamatozású (részvény), Átmeneti értékpapírok (kötvény, részvény)

Értékpapírokkal kapcsolatos döntések

A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, mert ezek kamatainak a visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az egyes értékpapírok milyen hozamot ígérnek. A másodlagos piac megléte azért fontos, mert ott lehet bármikor eladni az értékpapírt.


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_C.tétel

Ismertesse az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Sorolja fel a váltókkal, kötvényekkel kapcsolatos elszámolásokat, valamint hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére!

Az értékpapírok fajtái:
- névre szóló értékpapír (bemutatóra szóló): megtestesülő követelésre válhat jogosulttá, bárki, aki az értékpapírt bemutatja
- Sorozatban kibocsátott értékpapír
- Dematerializált értékpapír: számítógépes adatok összessége, jogszabályban előírt tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazza. értékpapír számlát kell nyitni

A kettős könyvvitel szempontjából az értékpapírok lehetnek:
1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Az 1-es számlaosztályban tartjuk nyilván. A vállalkozás nem szándékozik értékesíteni a tárgyévet követő üzleti évben. Ilyenek a kötvények, állampapírok, záloglevél, árujegy. Vásárolt, térítés nélkül átvett, illetve nem pénzbeli betétként, jegyzett tőkén felüli tőkeként kapott értékpapírok.
Értékelésük:
a) vásárlás esetén: fizetett ellenértéke;
b) térítés nélküli átvételkor: az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéke
c) alapításkor, tőkeemeléskor: a létesítő okiratban,
2. Forgatási célú értékpapírok: kamatbevétel vagy árfolyamnyereség elérése érdekében szerez be. Kincstári jegy, pénztárjegy, letéti jegy, közraktárjegy, záloglevél.
Nyilvántartásuk: a vételárban lévő kamattal csökkentett érték. Váltó: lehet saját kibocsátású és idegen váltó. A saját kibocsátású váltó fizetési kötelezettséget jelent, nyilvántartási értéke tartalmazza a kiváltott összeg után fizetendő kamatot is (pl. szállítót váltóval egyenlítettük ki). A tartozás értékét meghaladó összeget pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. A tárgyévet követő évre eső kamatot időbelileg el kell határolni. T: 39, K: 87 Amennyiben valamelyik követelést váltóval egyenlítenének ki, akkor a váltókövetelések között kell nyilvántartani a 3-as számlaosztályban.

Forgóeszközök közötti értékpapírok jellemzői: forgatási célú, rövid távú befektetések, amelyeket elsősorban árfolyamnyereség elérése céljából szereztek be.
Itt kell kimutatni:
- Az eladási célra vásárolt
- A visszavásárolt részvényeket, üzletrészeket

A mérlegben történő szerepeltetésük szempontjából jelentős, hogy egy éven belüli, vagy túli futamidejű az értékpapír.

Számviteli törvény szerint:
Forgatási célú, forgóeszközök közötti értékpapírok, amelyek mérlegtételei:
- B.III.1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
- B.III.2. Egyéb részesedés
- B.III.3. Saját részvények, üzletrészek
- B.III.4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Egyéb értékpapírok közé sorolt értékpapírok:
- A.III.1.;3 Tartós részesedések
- A.III.6. Tartós hitelviszonyú értékpapírok
- B.II.4. Váltókövetelések
- B.IV.1. Csekkek

Értékelésük bekerülési értéken történik, ami lehet:

Részesedések és értékpapírok értékelése egyedileg történik, de ennek minősül az átlagáron és a FIFO módszerrel történő értékelés is.
+ Aktivált (bekerülési) érték
- évközi csökkenések
Bekerülési (könyv szerinti érték év végén
- értékvesztések
± értékvesztések visszaírása
± devizás részesedések és értékpapírok árfolyam-különbözete
Mérlegérték (a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték)
Eltérések: "A hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú értékpapír beszerzési értéken értékelhető. Ha a névérték (és kamat) megtérülése bizonytalan, akkor értékvesztést kell elszámolni.
gazdasági események: Növekedések:
1. Vásárlás
A mérleg eszköz oldalán jelent átcsoportosítást. Állományba vétel beszerzési értéken történik, amely eltérhet a névértéktől. Beszerzési ár: T37/K38, Érvényesített kamat: T87/K37
Diszkont értékpapír beszerzésének elszámolása:
Diszkont értékpapír: névértéke alatt bocsátottak ki és beváltáskor a névértéket fizetik ki.
Az értékpapír nyilvántartásba vétele beszerzési áron: T37/K38
Az időarányosan járó kamat elszámolása mérlegkészítéskor: T33/K97


2. Az apportként átvett
• Értékpapírt létesítő okirat szerinti értéken: T37/K33
• Cégbírósági bejegyzéskor: T33/K411
3. Követelés kiegyenlítésére átvett értékpapír
a.) Felszámolási eljárás esetén (beszerzési ár, vagy vagyonfelosztási érték): T37/K454
b.) Csődeljárásnál: a felszámolási eljárásnál leírtakkal azonosak a könyvelési tételek.
c.) Zálogjoggal biztosított követelésnél: T37/K454; 454 (479) / K31 (479)
4. Átsorolás
A mérleg eszköz oldalán az értékvesztéssel korrigált könyv szerinti értéken mutatjuk ki. T37/K16-17
5. A visszavásárolt saját részvény, üzletrész: T37/K38

Csökkenések:
1. Értékesítés
• A könyv szerinti érték kivezetése (379. Értékpapír elszámolási számla közbeiktatásával): T87/K37
• Pénzügyi rendezés során az eladási árnak megfelelő összeg elszámolása a pénzügyi műveletek bevételei között: T38/K97
• Az értékesítés jövedelmének megállapítására össze kell vezetni a ráfordítást és a bevételt arra a számlára könyvelve, amelyiknek az összege magasabb:
 Árfolyamnyereség könyvelése (a ráfordítást kell átvezetni): T97/K87
 Árfolyamveszteség elszámolása (a bevételt kell átvezetni): T97/K87

2. Gazdasági társaságba apportként bevitt értékpapírok elszámolása (rendkívüli eredmény érinti):
• Könyv szerinti érték kivezetése (rendkívüli ráfordításként): T88/K37
• Ellenértékként kapott részvények könyvelése (rendkívüli bevételként): T17/K98


3. Kötelezettség fejében átadott értékpapír

1. Átsorolás
A mérlegtételek közötti átsorolást jelent, állományba vétel, ha könyv szerinti értéken történik: T17/K37
2. Térítés nélküli átadás
A rendkívüli ráfordítás összegét növeli: T88/K37
3. Hiányzó, megsemmisült értékpapír
A könyv szerinti értékét ki kell vezetni az állományból, hitelezési veszteségként való elszámolását a vállalkozó minősíti: T86/K37
4. Értékvesztés
Az év utolsó közzétett tőzsdei árfolyama alapján kell megállapítani az értékvesztést: T87/K37
(visszaírás fordított tétellel!)

Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása
- a rendkívüli eredményt is érinti: visszavásárolt üzletrész bevonása: T88/K37
- a visszavásárolt üzletrész elszámolása névértéken rendkívüli bevételként: T411/K98

Analitika:
A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból valamennyi értékpapír értékvesztése egyértelműen megállapítható legyen, valamint minden azonosításhoz szükséges információ rendelkezésre álljon.
Eredmény-kimutatás kapcsolata:
Eltérő elszámolás a tartós és a forgatási célú részesedések, értékpapírok között.
Opciós díj: ha nem lehet vagy nem akarjuk aktiválni → Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetőleg ráfordításai,
Részesedés értékesítése:
 árfolyamnyereség → Pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
 árfolyamveszteség → Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_D.tétel

Ismertesse a szövegszerkesztő funkcióit! Ismertesse a szövegbevitelt, módosításának lehetőségeit, formázását! Beszéljen a táblázatkészítésről, formázásról, valamint a körlevélkészítés módjáról, munkafázisairól!

A szövegszerkesztők szövegek bevitelére, szövegek formátumának kialakítására szolgáló szoftverek (általános célú felhasználói program). A két funkció arányának megfelelően a szövegszerkesztők fajtái:
- Programszerkesztők (egyszerű): minimális formázási lehetőség (EDIT)
- Irodai szövegszerkesztők: szövegbevitel és a formázás közel azonos arányú (WORD)
- Kiadványszerkesztők: a formázásokon van a hangsúly (VENTURA)
A szövegszerkesztők előnye a hagyományos írógéppel szemben:
 A szöveg javítható, módosítható (Backspace, Del, másolás, áthelyezés)
 A szöveg elmenthető, tárolható, később újra felhasználható.
 Több példányban nyomtatható.
 Formázás, képek beillesztése (ez a programszerkesztőkre nem jellemző)
A szöveg bevitelének lehetőségei:
 Meglevő szöveg visszaolvasása
 Szövegrészek átmásolása más dokumentumokból vagy programból
 Begépelés (nyers szöveg; biztonsági mentés; formázás; javítás, mentés, nyomtatás)

Másolás, áthelyezés lépései vágólap használattal (ikonnal, gyorsbillentyűvel, menüből):
 Kijelölés
 Másolás, kivágás (vágólapra kerül)
 Új hely megadása
 Beillesztés (vágólapról beillesztés)
Használhatjuk a vonszolásos technikát is (fogd és vidd), a kijelölt szövegrészt egérrel áthúzzuk a megfelelő helyre (CTRL gomb nyomása mellett – másolás)

Formázás:
 Karakterformázás: betű méret, típus, stílus (F, D, A, szín, kiemelés..)
- Formátum - betűtípus
 Bekezdésformázás: (A bekezdés entertől enterig tart). Igazítás, behúzás, felsorolás, számozás
- Formátum – bekezdés (sorköz, térköz);
- tabulátorok használata
 Szakaszformázás: hasábok
- fájl – oldalbeálltás (margók, papírméret, tájolás)
- nézet – élőfej, élőláb
- beszúrás – oldalszám
 Egyéb eszközök:
- Táblázatok: beszúrással (sorok, oszlopok számának megadásával) vagy rajzolással állíthatók elő. Cella felosztás, cellák egyesítése, igazítás a cellás belül, keretezés, mintázat, címsorok, rendezés…
- Körlevél: azonos szöveg személyre szabott adatokkal való elkészítése. ADATFORRÁS elkészítése: táblázatban, majd TÖRZS dokumentum megírása (beillesztve az egyedi adatokat tartalmazó mezőket) és végül EGYESÍTÉS.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 5.a. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Kidolgozott szóbeli tételek:5_A.tétel

Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban!

Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.

Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
 átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
 ciklikus (visszatérő)
 technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
 strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával

Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.

Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése

2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 3. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi számviteli ügyintéző 3. szóbeli tétel

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.a tétel
Határozza meg az újratermelés fogalmát, szféráit, mutassa be tartalmát és formáit! Határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény alapkategóriáit, mérésüket és összefüggéseiket!

Újratermelés fogalma: a gazdasági folyamatok összessége.
Minden termelés újratermelés, a termelés folyamatos megismétlése. Értelme és általános célja a szükségletek kielégítése.Újratermelés nélkül nem lehetne a fogyasztást sem megismételni, és a társadalmi létet fenntartani.
A társadalmi újratermelés négy mozzanata:
I. Termelés:
A javak előállítása és szolgáltatások nyújtása.
I./1 Elosztás:
valamilyen arányban, módon és formában való részesedése a létrehozott javakból. Reálfolyamatok és pénzfolyamatok.
I./2 Forgalom:
A termékek a termelés helyéről a felhasználás helyére kerülnek. A termékhez jutni más termékért, ellenszolgáltatásért lehet.
I./3 Fogyasztás:
Két fajtája lehetséges.
o Személyes: a fogyasztási cikkek.
o Termelő: a termelő javak és szolgáltatások, valamint a munkaerő elhasználása.
Az újratermelés tartalma:
- anyagi javak (termelési eszközök és fogyasztási cikkek)
- munkaerő (szellemi és fizikai)
- gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok)
- szükségletek újratermelése egyenként és együttesen

Az újratermelés formái:
Egyszerű:
A termelés azonos szintű megismétlése.
Szűkített:
A termelés az adott évben mennyiségileg kisebb.
Részlegesen szűkített:
Bizonyos ágak, vagy gazdasági alapegységek egy-egy része, termékcsoportok tekintetében észlelhető.
Bővített:
A termelés mennyisége növekszik

Az újratermelés formái vállalati, ágazati, nemzetgazdasági szinten egyszerre megtalálhatóak.
Ha a nemzetgazdaság egészében a szűkített újratermelés hatalmasodik el adott évben, akkor ezt gazdasági válság időszakának nevezzük.
Az egyes formák arányai olyanok, hogy a termelés és fogyasztás folyamatosan bővül.
A nemzetgazdaság működése mindig kettős formában valósul meg:
- reálfolyamatokként
- érték és azt kifejező pénzfolyamatokként.
Az árugazdaság tehát mindig reál és monetáris egyszerre.

Makrogazdasági teljesítménymutatók:
1. A gazdasági kategóriák lehetnek:
- időszakra változást kifejezőek: FLOW
- állapotot kifejezőek: egy időpontra STOCK
A legátfogóbb STOCK kategória: a nemzeti vagyon kategóriája. A nemzeti vagyon a munka eredményeképpen halmozódik fel.
A nemzeti vagyon fő részei:
- felhalmozott termelő vagyon: tárgyi eszközökből és forgóeszközökből áll
- nem anyagi szféra felhalmozott vagyona: nem termelő (pl. lakóházak)
- tartós használati cikkek: nyaraló, gépkocsi, ház, lakás, értékpapír stb
- bevont természeti erőforrások: termőföld, erdők
- monetáris készletek: arany-, konvertibilis valuta és devizatartalékok stb
Fontos szerepe van az infrastruktúrának.
Ez a nemzeti vagyonnak, illetve a hozzá tartozó eszközöknek az a része, amely az újratermelési folyamatban közvetlenül nem aktívan vesz részt, de azt kiszolgálja, megteremti az újratermeléshez szükséges feltételeket.
2. A teljesítményt kifejező mutatók lehetnek:
- bruttó típusúak: a teljesítményt az anyagi ráfordítások figyelembe vételével állapítják meg. Halmozódást tartalmaznak, mert ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba.
- nettó típusúak: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, új eredményét tartalmazzák.

Termelői infrastruktúra: biztosítják az adott területen a termelő vállalatok létesítéséhez és működéséhez szükséges feltételeket.
Humán infrastruktúra: azok a létesítmények, amelyek egy adott terület lakosságának életfeltételei és így a munkaerő újratermelése szempontjából is szükséges szolgáltatásokat biztosítják.


Folyó termelő felhasználás /Cf/ GO – ( Ca + I ), GO – GDP
Éves amortizáció /Ca/ GO – ( Ca + I ), GDP – I
Hazai tényező jövedelem /Ie/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Országba beáramló tényezők jövedelem /Iem/ GNI – GDP + Iex
Országból kiáramló tényező jövedelem /Iex/ GDP – GNI + Iem
Bruttó kibocsátás - Egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatás foglalja magában /GO/ Cf + Ca + I, GDP + Cf
Bruttó hazai termék - Termékek és szolgáltatások értéke, az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai /GDP/ GO – Cf, NDP + I
Nettó hazai termék - Az összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét foglalja magában /NDP/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Bruttó nemzeti jövedelem - A bruttó hazai terméket csökkentik az országból kiutalt jövedelemmel és növelik az országba határon kívülről beutalt jövedelemmel. /GNI/ GDP + ( Iem – Iex )
Nettó nemzeti jövedelem - Csupán az amortizációs alappal kisebb a bruttó nemzeti jövedelemnél. /NNI/ NDP + ( I – Iex )

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 3.b tétel

Határozza meg a valuta, deviza fogalmát! Értelmezze a konvertibilitást! Beszéljen azok lehetséges fajtáiról és fokozatairól! Ismertesse az árfolyamok fajtáit! Mutassa be a valuta le- és felértékelésének hatását a gazdaságra! Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Mutassa be az EU pénzügyi intézményrendszerét! EU - Magyarország kapcsolata. Konvergencia kritériumok.

Valuta fogalma Külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze készpénz formában.
Deviza fogalma Külföldi pénznemre szóló követelés, banknál nyitott devizaszámlán kezelnek.
Egymás közötti átválthatóságát konverziónak nevezzük. Az árfolyam értéket jelent.
Konvertibilitás A valuta szabadon átváltható korlátozás nélkül másik pénznemre. Kulcsvaluta: széles körben keresnek, és fontos szerepe van a világgazdaságban. Tartalékvaluta: nincs jelentős szerepe a gazdaságban, de megbízhatósága miatt a jegybankok tartalékként felhalmozzák.
Jegybanki szintű konvertibilitás: csak a jegybank jogosult.
Külső konvertibilitás: csak a devizakülföldiekre vonatkozik.
Belső konvertibilitás: Devizabelföldiek is jogosultak devizát átváltani.
Teljes konvertibilitás: Devizabelföldiek- és külföldiek is jogosultak átváltani.
Árfolyamok
Valutaárfolyam: egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.
Devizaárfolyam: átváltásakor alkalmazott árfolyam akkor, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.
Vételi árfolyam: kínálati ár, a hitelintézet adott napon mennyiért hajlandó megvásárolni a valutát, devizát.
Eladási árfolyam: eladásának kínálati ára.
Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyam átlaga. Árfolyam alakulás megfigyelésére..
Keresztárfolyam: Egy közvetítő pénznem alapján határozzák meg a valuták, devizák közötti arányokat.
MNB által jegyzett árfolyam: A bank részéről tett konkrét üzleti ajánlat, amely azt tartalmazza, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni, illetve eladni.
Fix árfolyam: Az átváltási arány körül szűk sávban ingadozhatnak.
Kötött árfolyam: hatóságilag rögzített.
Flexibilis árfolyam: Az árfolyam a kereslet, kínálat hatására szabadon változik.

A valuta le- és felértékelése
Leértékelés: a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. Ösztönzi az exportot, fékezi az importot.
Felértékelés: a hazai inflációs ráta kisebb a külföldi inflációs rátánál. Célja a belföldi árszint védelme.
Nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
I. Folyó fizetési mérleg
a. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
b. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
c. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
d. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg
a. Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai
b. Közvetlen tőkebefektetések
c. Portfólió befektetések
d. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások.

A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ (EMU) LÉTREJÖTTE:
A Maastrichti Szerződés: lefektette a gazdasági és pénzügyi unió lépcsőzetes megteremtésének rendjét, rögzítette az átmeneti és végleges intézményi keretet.

Az EMU intézményrendszere

KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE
 Az Európai Központi Bankból és a Nemzeti Központi Bankokból áll
 Az EKB döntéshozó szervei: a Kormányzótanács és az Igazgatótanács irányítják

EURÓPAI KÖZPONTI BANK
 Jegybank funkciót ellátó intézmény
 Székhelye: Frankfurt
- Teljes függetlenséget élvez
 Kizárólag az EKB joga, hogy pénz kibocsátást engedélyezzen

MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU

Társulási szerződés előtt : 1987 nyara – érdemi tárgyalások kezdete
A társulási megállapodás
1991. dec. 16. – Európai Megállapodás aláírása: a ratifikálási (jóváhagyás) eljárás a vártnál hosszabb időt vett igénybe
 teljes megállapodás csak 1994. febr. 1-vel lépett hatályba

Felvételi kérelem benyújtása: 1994. ápr. 1. Athén – az EU tanács soros elnökének

1998. márc. 31. – első körbe sorolt országokkal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat
1. szakasz: átvilágítás, tényfeltárás
2. szakasz: kormányközi konferencia (érdemi tárgyalások)
2003. április 16. – csatlakozási szerződés aláírása
2004. máj. 1. – EU-tagság

Konvergencia-kritériumok  a részvétel feltételeit tartalmazzák
1.) a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb eredményt elért tagország inflációs rátáját
2.) a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 %-a
3.) legalább két éven keresztül nem folyamodhat a jelölt nemzeti valutájának leértékeléséhez (belül kell maradni a 2,25 %-os árfolyam-ingadozási sávon)
4.) a hosszú lejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 %-nál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét
CÉL: pénz stabilitása

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.c tétel

Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertesse a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

A könyvviteli zárlat célja, a zárlati feladatok: A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a folyamatos könyvelést teljessé tétele érdekében végzett könyvelési munka sorozata.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a beszámoló alátámasztásához főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A főkönyvi kivonatot a vállalkozás a döntésétől függően havonta, negyedévente, de legkésőbb az éves beszámoló összeállítását megelőzően köteles elkészíteni.

Zárlati teendők:
Kettős könyvvezetés:
- Folyamatos főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele,
- Rendező tételek lekönyvelése,
- Különböző helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák elvégzése,
- Adatok, elszámolások helyességének ellenőrzése,
- Főkönyvi és részletező nyilvántartások egyeztetése,
- Leltározás,
- Adatok megfelelő rendszerezése, összesítése,
- Főkönyvi kivonat,
- Zárótételek,
- Nyilvántartások lezárása.
1. Költségnem számlák zárása, illetve átvezetése 59-es számla segítségével a 8-as számlaosztályba
A) T 59/51-57; K 51-57; 93
B) T 811-813; 821-823; 831 K 59/51-57 (ráfordítás)
2. Mérlegszámlák zárása: Követel egyenlegű számlák esetén: T ____ K 492; Tartozik egyenlegű számlák esetén: T 492 K _____ .
3. Év eleji nyitás a 491 nyitómérleg számlával szemben, a zárómérlegben szereplő mérlegszámlák nyitása.
4. Rendező tételek: mérlegszerinti eredmény átvezetése a taggyűlés által jóváhagyott döntés szerint, vagy lekötött tartalékra, vagy eredménytartalékra.
5. Időbeli elhatárolások feloldása.

Év végi zárlati feladatok:
A.) Első fázis:
a.) A mérleg és eredménykimutatás tételek adatait helyesbítő és rendező tételek könyvelése:
1. Leltározás, Készletérték-különbözet megosztása, Befejezetlen termelés átvezetése a készletszámlára, Késztermékek év végi értékének meghatározása stb.
2. Költségvetéssel kapcsolatos elszámolások,
b.) A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése:
1. Hitel-, Adókötelezettségek egyeztetése Befektetett pénzügyi eszközök, Forint- és valutapénztár ellenőrzése,
B.) Második fázis:
a.) Mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között elszámolásra kerülő gazdasági események:
1. Értékpapírok, bankbetétek, átsorolások, Céltartalék meghatározása, Helyi adók elszámolása, Osztalék, részesedések, Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó elszámolások stb.
b.) A beszámoló készítés időpontjának megválasztása, könyvvizsgálat jelentősége:
c.) A beszámolók nyilvánosságra hozatala:
d.) Letétbe helyezés:
e.) A kettős könyvvitelt vezető tárgyévet követő május 30

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.d tétel

Mutassa be a fájl és könyvtár műveleteket a Windows operációs rendszer alatt (könyvtár létrehozása, átnevezés, másolás, törlés, fájlmásolás, áthelyezés, átnevezés)!

Grafikus felületen
Sajátgép:
A műveletek mindegyike több módon is elvégezhető, csak néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Könyvtár létrehozása: Fájl – Új – Mappa (vagy jobb egérrel a gyorsmenü segítségével)
Könyvtár átnevezése: Jobb egér – átnevezés, vagy a kijelölt ikon nevén egy kattintás.
Könyvtár törlése: Kijelölt könyvtárat DEL billentyűvel, vagy az X ikonnal, vagy gyorsmenü segítségével is törölhető.
Csoportos törléshez több könyvtár kijelölése szükséges:
 CTRL + kattintás az egérrel – különállók
 SHIFT + kattintás (első – utolsó) – egymást követők
 Szerkesztés menü – mindet kijelöli
 Szerkesztés menü – kijelölés megfordítása
 Egérrel téglalapos kijelölés
 CTRL – A gyorsbillentyű

A sajátgépben való másolás történhet vágólap segítségével (kijelölés – másolás – új hely – beillesztés), de a könyvtár szerkezet itt nem áttekinthető. A vágólapos másolás előnye, hogy a másolandókat megjegyzi a számítógép. Így többször is beilleszthetők. Ha több ablakot megnyitunk, és egymás mellett helyezzük el a képernyőn, akkor a Drag and Drop (fogd és vidd) technikák is használhatóak. Ezzel a technikával csak egy másolat készíthető.
Intéző
Az intéző beállítható úgy, hogy a baloldalon látható legyen a könyvtár szerkezet. (+kibontás, - becsukás). A jobboldali felépítés és használata megegyezik a Sajátgépével. Az Intézőben való másoláskor használhatjuk a vágólapos módszert. Jobboldalon kijelöljük a másolandó könyvtárakat, másolás parancs kiadható ikonról, menüből, gyorsmenüből, majd baloldalon megkeressük az új helyet, ahova másolni szeretnénk és beillesztjük. Egyszerűen használható a Fogd és vidd technika, ha a jobboldalon kijelölt könyvtárakat a baloldalon a szerkezetben a megfelelő könyvtárnévre húzzuk. Alapértelmezésben meghajtók között másol, azonos meghajtón belül mozgat ez a művelet.
A másolás és mozgatás közti alapvető különbség, hogy másolásnál az eredeti helyen is megmarad, mozgatásnál az eredeti törlődik.

Az állományokkal való műveletvégzés megegyezik a könyvtárakkal való műveletvégzéssel. Ha számítógépünkön valamilyen COMMANDER program is található, akkor az állományok tömörítése, kibontása illetve darabolás, egyesítése is könnyen elvégezhető.