Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7_A.tétel
Határozza meg az üzleti vállalkozás fogalmát, ismertesse célrendszerét, társadalmi küldetését, működési körét és összefüggéseit! Vázolja a multinacionális világcégek beáramlásának és működésének főbb hatásait nemzetgazdaságunkban!
A vállalat fogalma és alapfunkciói
A vállalat javakat előállító, szolgáltatásokat nyújtó önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Nyereségnövelésre, tőkegyarapításra törekszik.
Teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvételét saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársaitól sarkallva.
Szükséges termelési tényezők:
befektetett eszközök: tartósan, több, mint 1 éven át szolgálják.
forgóeszközök: általában egy termelési perióduson belül elhasználódnak
A alaptevékenysége a termelés és szolgáltatás.
A termelési folyamat csoportjai
1.A termelés méretnagysága szerint: tömeggyártás: sorozatgyártás: egyedi gyártás:
2.A gyártási rendszer jellege szerint folyamat rendszerű: ciklusos rendszerű: műhely rendszerű: projekt rendszerű:
3.A termék jellege szerint
szabványosított, egynemű érték előállítása élelmiszerek, nyersanyagok
összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat gépek, szállító eszközök stb
Szolgáltatás: olyan tevékenység, amelynek eredménye termelési és fogyasztási szükségletek kielégítése anélkül, hogy újonnan állítana elő anyagi javakat.
Dologra irányuló szolgáltatás: javító és tisztító szolgáltatás, szállítás, stb.
Személyekre irányuló szolgáltatás: pl. kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatás.
A vállalat célrendszere, küldetése, működési köre
Célrendszer
A vállalatnak célja a profitszerzés, és annak gyarapítása, valamint a vállalati tőke növelése.
A nyereség rendeltetése, hogy felhalmozódjon, és ezáltal tőkévé váljon.
A nyereségből tőke, a tőkéből nyereség származik.
Társadalmi küldetés: milyen piaci igényeket, hogyan kell kielégíteni.
Ki kell választani a legcélszerűbben megvalósíthatókat.
Működési kör
Megjelöli azokat az igényeket, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni.
Meghatározza a fogyasztói egységeket is. Milyen eljárással, módszerekkel, eszközökkel.
Összefüggés:
A működési kör összekötő közeg a cél és a küldetés között.
A küldetés teljesítése feltétele a vállalati célok megvalósulásának.
A vállalat célja a piaci szükségletek maximális profit melletti kielégítése.
Multinacionális világcégek:
A rendszerváltás után, de főleg kereskedelemben (bevásárlóközpontok)
A nemzetgazdaságra kettős hatást gyakorolnak:
1.)Nagymértékű tőkebeáramlás, munkahely teremtése (nem nyugat európai bérekkel!) Új nálunk eddig szokatlan gazdasági és kereskedői szemlélet megjelenése.
2.)Mivel adókedvezményt kapnak, csak meghatározott ideig kifizetődő a működésük. A megszerzett profitot kiviszik az országból.
A hazai kiskereskedelem szétesik, ezzel munkalehetőség szűnik meg.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7„B”
Vázolja fel az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formát! Mutassa be azok kiszámításának módjait! Ismertesse az adónyilvántartásokat a személyi jövedelemadó rendszerében!
Az alkalmazottak után fizetendő adókról és járulékokról a tárgyévet követő január 30-ig bevallást kell készítenie az egyéni vállalkozónak.
Ugyanezen időpontig kell az SZJA bevallással együtt bevallani a vállalkozó saját maga után fizetendő járulékok összegét.
EVA:
Alapja: adóévben megszerzett összes bevétel, Mértéke:...%
Egyéni vállalkozó adózása
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:
vállalkozói jövedelemadó 19%
vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
osztalékalap után 25% és 35%.
Átalányadózás: feltételei:
az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 8 millió Ft-ot
ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot,nem áll munkaviszonyban.
Adóalap: vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre.
Átalányadó kiszámítása: adóalap x adómérték.
Tételes átalányadó: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként és évenként 32000 Ft. Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni.
Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt.
Költségek elszámolása: költségként elszámolható: vállalkozói kivét, bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások, adott előleg, amortizációja, tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások, legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja.
Költségként nem számolható el: nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyra fordított kiadás, hitelre visszafizetett összeg, közcélú adomány,SZJA.
Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható:
kiemelkedően k.szervezet: befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
közhasznú szervezetnek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a.
Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói.
Adónyilvántartások az SZJA rendszerében
Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv:
ha egyéni vállalkozó
az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít
Bevétel-és költségnyilvántartás:
ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg
ha nem egyéni vállalkozó
ha áfa fizetésére nem kötelezett
ha áfa-levonási jogot nem érvényesít
ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
Bevételi nyilvántartás
a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről
az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“C”
Határozza meg a gazdasági művelet fogalmát, típusait és hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére! Ismertesse a számviteli bizonylatok fogalmát, szerepét, kellékeit és csoportosítsa a számviteli bizonylatokat! Beszéljen a bizonylati elvről, a bizonylati fegyelemről, a bizonylatok megőrzéséről és a bizonylati rendről!
Gazdasági művelet (esemény): a vállalkozásnak változik a vagyoni és/vagy a jövedelmi helyzete.
Típusai:
Alapvető gazd. es.: csak a vállalkozás vagyonának mennyiségét és/vagy összetételét módosítja.
Csoportosíthatjuk:
Eszközátrendeződés: változik megjelenési forma szerint. E ↑ - E ↓ pl. a vevő fizet
Forrásátrendeződés: változik eredet szerint. F ↑ - F ↓ pl. a vállalkozás rövid lejáratú hitelből egyenlítette ki a TB-vel szembeni kötelezettségét
Vagyon növekszik. E ↑ - F ↑ pl. irodabútor vásárlás, ami később lesz kifizetve
Vagyon csökken. E ↓ - F ↓ pl. a vállalkozás kifizette szállítói kötelezettségét
Összetett gazd. esemény: vagyona, és jövedelmezősége is változik. Pozitív eredmény (nyereség) vagy negatív (veszteség) keletkezik.
Csoportosíthatjuk:
1.Vállalkozói tev.-hez KÖZVETLENÜL kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. árbevétel, saját teljesítmények hozamai
- RÁFORDÍTÁS: csökkentők pl. felmerült ktg-ek
2.Vállalkozás tev.-hez KÖZVETETTEN kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. egyéb, p.ü. v. rendkívüli bevétel
- RÁFORDÍTÁS: csökk. pl. egyéb ráfordítás, rendkívüli ráfordítás
Számviteli bizonylatok: a gazdasági eseményt hitelt érdemlően igazolják, A bizonylatnak tartalmaznia kell:
Bizonylat megnevezése,
Bizonylat száma
a gazdasági esemény időpontját
a gazdasági esemény pontos megnevezését
a számla kiállító azonosító adatait
a teljesítés időpontját
a kiállító és az utalványozó aláírását, +bélyegző
a szolgáltatásért fizetendő összeget számmal és betűvel, + mennyiség
feleljen meg az ÁFA törvényben meghatározott feltételeknek
Belső szabályzatban kell rögzíteni az alkalmazott bizonylatok besorolását, feldolgozás rendjét. Ezt a bizonylati szabályzat, melynek melléklete a bizonylati album, egy-egy darab mintapéldányt tartalmaz a hozzá tartozó kitöltési útmutatóval együtt.
Formai követelmények:
előre történő sorszámozás,
szabályszerű kiállítás, szabályszerű javítás,
alkalmazott program azonosító jele.
Bizonylatok csoportosítása:
1. Tevékenységi körök szerint: Készletgazdálkodás bizonylatai, Leltározás bizonylatai
2. Keletkezési helyük szerint: Belső bizonylat, Külső bizonylat
A külső bizonylatok más vállalkozó által kiállított számla, készpénz számla vagy más egyéb, a vállalkozó vagyoni helyzetét módosító értesítés, kivetés, pl. kamatterhelő levél, helyi adókivetés, adóelőlegek előírása (pl. társasági adó).
A belső bizonylatok a vállalkozás által meghatározott tartalommal készített, a vállalkozás vagyonára valamilyen irányban változást jelentő gazdasági események dokumentálása, pl. bérjegyzék, raktári anyagfelhasználás, értékcsökkenés, munkabér előleg fizetése.
3. Jellegük és adatfeldolgozásuk szerint: Elsődleges vagy alapbizonylatok, Másodlagos bizonylatok, Összesítő bizonylatok
4. Tartalmuk szerint: Egyszerű bizonylatok, Összetett bizonylatok
5. A kezelésük módja szerint: szigorú számadás alá tartozó bizonylatok (nyomtatványok), szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok
Szigorú számadású bizonylat:
Minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni,
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat
Készletükről és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni, a felhasználó köteles velük (a rontottakkal is) elszámolni
Bizonylati elv: Minden gazdasági műveletről, eseményről, az eszközök, és forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. Az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, általános alaki és tartalmi követelményeknek megfelelve könyvelni.
Bizonylati fegyelem: A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét – függetlenül a feldolgozás módjától – logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
A számviteli törvény meghatározza a gazdasági események bizonylatainak rögzítési időpontját is, amely szerint legalább negyedévente, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig rögzíteni kell a könyvelést.
Pénzeszközöket érintő bizonylat:
Készpénzforgalom bizonylatait késedelem nélkül,
Bankszámlaforgalom bizonylatait a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
Egyéb pénzeszközökkel kapcsolatos bizonylatokat a tárgyhót követő hó 15-ig
Egyéb bizonylat:
A tárgynegyedévet követő hó végéig
A bizonylatok megőrzési ideje:
10 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot,
A leltárt és leltárértékelést,
A naplófőkönyvet és/vagy a pénztárkönyvet,
Az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában,
Az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot.
8 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat
(A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjában kezdődik.)
Az adó megállapításához való elévülésig kell megőrizni:
a számviteli bizonylatokat, olvasható formában, könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“D”
Ismertesse a főkönyvi könyvelés célját, a főkönyvi számlalap, a napló, a főkönyvi kivonat adatszerkezetét! Ismertesse a főkönyvi könyvelési rendszer feladatait, input adatait!
Főkönyvi könyvelés célja: bármikor valódi képet kapjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.
„A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e tv- ben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja (SZT 12§).
A könyvvezetésnek két szintjét különböztetjük meg:
I.Szintetikus könyvelésben főkönyvi könyvelésben – az összes gazdasági esemény jelölő adatain (bizonylatszám, szöveg) és dátumán kívül csak az értékadatokat rögzítjük a főkönyvi számlákon.
II.Analitikus nyilvántartások
Részletező nyilvántartások, amelyekre a főkönyvi könyvelés mellett szükség van. A főkönyvi könyvelés feltételezi az analitikus nyilvántartások vezetését. A vállalkozások a számlarendjükben írásban is rögzítik a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot.
A gazdasági eseményeket idősorosan és számlasorosan is könyvelhetjük.
Az idősorosnál különböző naplókban történik a könyvelés.
Banknapló – a bankszámlákat érintő tételek
Pénztárnapló – a pénztárakat érintő tételek
Bejövő számlák naplója – szállító számlák adatai
Kimenő számlák naplója – vevő számlák adatai
Vegyes naplók – az egyéb gazdasági eseményeket rögzítjük
Technikai (passzív) naplók – nyitásra, zárásra használjuk.
A számlasoros könyveléskor a főkönyvi számlák kartonjaira történi az adatok „felírása”. A naplók és a kartonok között egyezőségnek kell lennie.
Főkönyvi számlalap: listák (könyvelési) a főkönyvi számlalap menüben található. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: a főkönyvi szám annak szövege, naplókód, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylat száma és kelte, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.
Napló: tartalmazza a napló megnevezést, amely lehet bejövő számlák, kimenő számlák naplója. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: napló kód, napló megnevezése, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylatszáma, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.
Főkönyvi kivonat: (a főkönyvi számlák összesített forgalmát és egyenlegét bemutató lista) tartalmazza a megadott időszak főkönyvi számlák számát, nevét, T és K forgalmát, egyenlegét, ami lehet T és K. A főkönyvi könyvelésben az összes mérleg 1-3; 1-4; (eszköz és forrás), és az összes eredményszámlát 5-9 (költség, ráfordítás, és bevétel) érintő gazdasági eseményt rögzítjük, és az 1-9 számlaosztályok összesítése alapján állítjuk össze a beszámolót.
Főkönyvi könyvelési rendszer feladata: megfelelő időben, a jogszabályokban előírt határidőig elkönyvelni a gazdasági eseményeket, csak értékben, valamint információt szolgáltatni a vállalakozás vezetői részére.
Főkönyvi könyvelési input adatai: Lehetnek számlák, készpénzfizetési számlák, pénztár bevételi, kiadási bizonylatok, egyéb bizonylatok (szerződés, jegyzőkönyv). Könyvelni mindig csak bizonylat alapján lehet, ezért mondhatjuk azt, hogy a főkönyvi könyvelés input adatai a különböző gazdasági események input adatai.
Feladások: elsősorban analitikus rendszerben könyvelt adatok átvételét jelenti. Abban az esetben, ha a könyvelés több elkülönült helyen történik, a feladás származhat másik főkönyvi rendszerből is. Egy főkönyvi rendszeren belüli feladás az év végi zárás során előállított következő évi nyitó tételek feladása is.
Automatikusan előállított tételek: pl. számla, ellenszámla vezetés, csoportos átvezetés (általában a programok az automatikusan előállított tételek esetén igénylik a könyvelő jóváhagyását).
Bizonylatok (ha azokat közvetlenül a főkönyvei rendszerben könyvlejük). A gazdasági eseményekről készült dokumentumok: számlák (vevő, szállító), bank -, pénztár -, anyag felhasználási -, raktár bevételi, és kiadási bizonylatok, bérszámfejtés, ÉCS elszámolása, jegyzőkönyvek (pl. aktiválási, selejtezési)
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7_A.tétel
Határozza meg az üzleti vállalkozás fogalmát, ismertesse célrendszerét, társadalmi küldetését, működési körét és összefüggéseit! Vázolja a multinacionális világcégek beáramlásának és működésének főbb hatásait nemzetgazdaságunkban!
A vállalat fogalma és alapfunkciói
A vállalat javakat előállító, szolgáltatásokat nyújtó önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység. Nyereségnövelésre, tőkegyarapításra törekszik.
Teljesíti küldetését: a társadalmi szükségletek kielégítésében való aktív részvételét saját céljaitól és érdekeitől vezérelve, valamint versenytársaitól sarkallva.
Szükséges termelési tényezők:
befektetett eszközök: tartósan, több, mint 1 éven át szolgálják.
forgóeszközök: általában egy termelési perióduson belül elhasználódnak
A alaptevékenysége a termelés és szolgáltatás.
A termelési folyamat csoportjai
1.A termelés méretnagysága szerint: tömeggyártás: sorozatgyártás: egyedi gyártás:
2.A gyártási rendszer jellege szerint folyamat rendszerű: ciklusos rendszerű: műhely rendszerű: projekt rendszerű:
3.A termék jellege szerint
szabványosított, egynemű érték előállítása élelmiszerek, nyersanyagok
összetett, több részből álló terméket gyártó folyamat gépek, szállító eszközök stb
Szolgáltatás: olyan tevékenység, amelynek eredménye termelési és fogyasztási szükségletek kielégítése anélkül, hogy újonnan állítana elő anyagi javakat.
Dologra irányuló szolgáltatás: javító és tisztító szolgáltatás, szállítás, stb.
Személyekre irányuló szolgáltatás: pl. kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatás.
A vállalat célrendszere, küldetése, működési köre
Célrendszer
A vállalatnak célja a profitszerzés, és annak gyarapítása, valamint a vállalati tőke növelése.
A nyereség rendeltetése, hogy felhalmozódjon, és ezáltal tőkévé váljon.
A nyereségből tőke, a tőkéből nyereség származik.
Társadalmi küldetés: milyen piaci igényeket, hogyan kell kielégíteni.
Ki kell választani a legcélszerűbben megvalósíthatókat.
Működési kör
Megjelöli azokat az igényeket, amelyeket a vállalat ki akar elégíteni.
Meghatározza a fogyasztói egységeket is. Milyen eljárással, módszerekkel, eszközökkel.
Összefüggés:
A működési kör összekötő közeg a cél és a küldetés között.
A küldetés teljesítése feltétele a vállalati célok megvalósulásának.
A vállalat célja a piaci szükségletek maximális profit melletti kielégítése.
Multinacionális világcégek:
A rendszerváltás után, de főleg kereskedelemben (bevásárlóközpontok)
A nemzetgazdaságra kettős hatást gyakorolnak:
1.)Nagymértékű tőkebeáramlás, munkahely teremtése (nem nyugat európai bérekkel!) Új nálunk eddig szokatlan gazdasági és kereskedői szemlélet megjelenése.
2.)Mivel adókedvezményt kapnak, csak meghatározott ideig kifizetődő a működésük. A megszerzett profitot kiviszik az országból.
A hazai kiskereskedelem szétesik, ezzel munkalehetőség szűnik meg.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7„B”
Vázolja fel az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségének formát! Mutassa be azok kiszámításának módjait! Ismertesse az adónyilvántartásokat a személyi jövedelemadó rendszerében!
Az alkalmazottak után fizetendő adókról és járulékokról a tárgyévet követő január 30-ig bevallást kell készítenie az egyéni vállalkozónak.
Ugyanezen időpontig kell az SZJA bevallással együtt bevallani a vállalkozó saját maga után fizetendő járulékok összegét.
EVA:
Alapja: adóévben megszerzett összes bevétel, Mértéke:...%
Egyéni vállalkozó adózása
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:
vállalkozói jövedelemadó 19%
vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
osztalékalap után 25% és 35%.
Átalányadózás: feltételei:
az átalányadózás előtti adóévben a bevétel nem haladja meg a 8 millió Ft-ot
ha áfa-adózásban alanyi vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat, bevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-ot,nem áll munkaviszonyban.
Adóalap: vélelmezett költséghányad alkalmazásával állapítja meg. A vélelmezett költséghányad fedezetet nyújt az összes költségre.
Átalányadó kiszámítása: adóalap x adómérték.
Tételes átalányadó: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja. Mértéke szobánként és évenként 32000 Ft. Negyedévi egyenlő részletekben kell megfizetni.
Veszteségelhatárolás: a következő évek bevételével szemben számolható el, 5 adóév alatt.
Költségek elszámolása: költségként elszámolható: vállalkozói kivét, bevételszerzéssel közvetlenül összefüggő kiadások, adott előleg, amortizációja, tevékenység megkezdése előtt beszerzett anyag-és árukészlet beszerzésére fordított kiadások, legfeljebb 3 évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak amortizációja.
Költségként nem számolható el: nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyra fordított kiadás, hitelre visszafizetett összeg, közcélú adomány,SZJA.
Közcélú adomány elszámolása: jövedelemből levonható:
kiemelkedően k.szervezet: befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
közhasznú szervezetnek történő befizetés esetén a jövedelem 20 %-a
tartós adományozás esetén a befizetés további 20 %-a.
Adókedvezmények: beruházási, térségi, kisvállalkozói.
Adónyilvántartások az SZJA rendszerében
Pénztárkönyv vagy naplófőkönyv:
ha egyéni vállalkozó
az a nem egyéni vállalkozó, akinek áfa-fizetési kötelezettsége van, áfa-levonási jogot érvényesít
Bevétel-és költségnyilvántartás:
ha a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg
ha nem egyéni vállalkozó
ha áfa fizetésére nem kötelezett
ha áfa-levonási jogot nem érvényesít
ha alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat
Bevételi nyilvántartás
a mezőgazdasági őstermelő a nem kifizetőtől származó bevételeiről
az önálló tevékenységet folytató magánszemély, aki jövedelmét költséghányad, vagy jövedelemhányad alkalmazásával számolja el.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“C”
Határozza meg a gazdasági művelet fogalmát, típusait és hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére! Ismertesse a számviteli bizonylatok fogalmát, szerepét, kellékeit és csoportosítsa a számviteli bizonylatokat! Beszéljen a bizonylati elvről, a bizonylati fegyelemről, a bizonylatok megőrzéséről és a bizonylati rendről!
Gazdasági művelet (esemény): a vállalkozásnak változik a vagyoni és/vagy a jövedelmi helyzete.
Típusai:
Alapvető gazd. es.: csak a vállalkozás vagyonának mennyiségét és/vagy összetételét módosítja.
Csoportosíthatjuk:
Eszközátrendeződés: változik megjelenési forma szerint. E ↑ - E ↓ pl. a vevő fizet
Forrásátrendeződés: változik eredet szerint. F ↑ - F ↓ pl. a vállalkozás rövid lejáratú hitelből egyenlítette ki a TB-vel szembeni kötelezettségét
Vagyon növekszik. E ↑ - F ↑ pl. irodabútor vásárlás, ami később lesz kifizetve
Vagyon csökken. E ↓ - F ↓ pl. a vállalkozás kifizette szállítói kötelezettségét
Összetett gazd. esemény: vagyona, és jövedelmezősége is változik. Pozitív eredmény (nyereség) vagy negatív (veszteség) keletkezik.
Csoportosíthatjuk:
1.Vállalkozói tev.-hez KÖZVETLENÜL kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. árbevétel, saját teljesítmények hozamai
- RÁFORDÍTÁS: csökkentők pl. felmerült ktg-ek
2.Vállalkozás tev.-hez KÖZVETETTEN kapcsolódó:
lehet: - BEVÉTEL növelő pl. egyéb, p.ü. v. rendkívüli bevétel
- RÁFORDÍTÁS: csökk. pl. egyéb ráfordítás, rendkívüli ráfordítás
Számviteli bizonylatok: a gazdasági eseményt hitelt érdemlően igazolják, A bizonylatnak tartalmaznia kell:
Bizonylat megnevezése,
Bizonylat száma
a gazdasági esemény időpontját
a gazdasági esemény pontos megnevezését
a számla kiállító azonosító adatait
a teljesítés időpontját
a kiállító és az utalványozó aláírását, +bélyegző
a szolgáltatásért fizetendő összeget számmal és betűvel, + mennyiség
feleljen meg az ÁFA törvényben meghatározott feltételeknek
Belső szabályzatban kell rögzíteni az alkalmazott bizonylatok besorolását, feldolgozás rendjét. Ezt a bizonylati szabályzat, melynek melléklete a bizonylati album, egy-egy darab mintapéldányt tartalmaz a hozzá tartozó kitöltési útmutatóval együtt.
Formai követelmények:
előre történő sorszámozás,
szabályszerű kiállítás, szabályszerű javítás,
alkalmazott program azonosító jele.
Bizonylatok csoportosítása:
1. Tevékenységi körök szerint: Készletgazdálkodás bizonylatai, Leltározás bizonylatai
2. Keletkezési helyük szerint: Belső bizonylat, Külső bizonylat
A külső bizonylatok más vállalkozó által kiállított számla, készpénz számla vagy más egyéb, a vállalkozó vagyoni helyzetét módosító értesítés, kivetés, pl. kamatterhelő levél, helyi adókivetés, adóelőlegek előírása (pl. társasági adó).
A belső bizonylatok a vállalkozás által meghatározott tartalommal készített, a vállalkozás vagyonára valamilyen irányban változást jelentő gazdasági események dokumentálása, pl. bérjegyzék, raktári anyagfelhasználás, értékcsökkenés, munkabér előleg fizetése.
3. Jellegük és adatfeldolgozásuk szerint: Elsődleges vagy alapbizonylatok, Másodlagos bizonylatok, Összesítő bizonylatok
4. Tartalmuk szerint: Egyszerű bizonylatok, Összetett bizonylatok
5. A kezelésük módja szerint: szigorú számadás alá tartozó bizonylatok (nyomtatványok), szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok
Szigorú számadású bizonylat:
Minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni,
felhasználása visszaélésre adhat alkalmat
Készletükről és felhasználásukról nyilvántartást kell vezetni, a felhasználó köteles velük (a rontottakkal is) elszámolni
Bizonylati elv: Minden gazdasági műveletről, eseményről, az eszközök, és forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. Az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, a szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad a valóságnak megfelelően, hiánytalanul, általános alaki és tartalmi követelményeknek megfelelve könyvelni.
Bizonylati fegyelem: A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét – függetlenül a feldolgozás módjától – logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
A számviteli törvény meghatározza a gazdasági események bizonylatainak rögzítési időpontját is, amely szerint legalább negyedévente, de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig rögzíteni kell a könyvelést.
Pénzeszközöket érintő bizonylat:
Készpénzforgalom bizonylatait késedelem nélkül,
Bankszámlaforgalom bizonylatait a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
Egyéb pénzeszközökkel kapcsolatos bizonylatokat a tárgyhót követő hó 15-ig
Egyéb bizonylat:
A tárgynegyedévet követő hó végéig
A bizonylatok megőrzési ideje:
10 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A beszámolót és az azt alátámasztó főkönyvi kivonatot,
A leltárt és leltárértékelést,
A naplófőkönyvet és/vagy a pénztárkönyvet,
Az analitikus, illetve kiegészítő nyilvántartást olvasható formában,
Az adatok feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot.
8 évig köteles megőrizni a vállalkozás:
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat
(A folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjában kezdődik.)
Az adó megállapításához való elévülésig kell megőrizni:
a számviteli bizonylatokat, olvasható formában, könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon.
PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM 7“D”
Ismertesse a főkönyvi könyvelés célját, a főkönyvi számlalap, a napló, a főkönyvi kivonat adatszerkezetét! Ismertesse a főkönyvi könyvelési rendszer feladatait, input adatait!
Főkönyvi könyvelés célja: bármikor valódi képet kapjunk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről.
„A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e tv- ben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja (SZT 12§).
A könyvvezetésnek két szintjét különböztetjük meg:
I.Szintetikus könyvelésben főkönyvi könyvelésben – az összes gazdasági esemény jelölő adatain (bizonylatszám, szöveg) és dátumán kívül csak az értékadatokat rögzítjük a főkönyvi számlákon.
II.Analitikus nyilvántartások
Részletező nyilvántartások, amelyekre a főkönyvi könyvelés mellett szükség van. A főkönyvi könyvelés feltételezi az analitikus nyilvántartások vezetését. A vállalkozások a számlarendjükben írásban is rögzítik a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot.
A gazdasági eseményeket idősorosan és számlasorosan is könyvelhetjük.
Az idősorosnál különböző naplókban történik a könyvelés.
Banknapló – a bankszámlákat érintő tételek
Pénztárnapló – a pénztárakat érintő tételek
Bejövő számlák naplója – szállító számlák adatai
Kimenő számlák naplója – vevő számlák adatai
Vegyes naplók – az egyéb gazdasági eseményeket rögzítjük
Technikai (passzív) naplók – nyitásra, zárásra használjuk.
A számlasoros könyveléskor a főkönyvi számlák kartonjaira történi az adatok „felírása”. A naplók és a kartonok között egyezőségnek kell lennie.
Főkönyvi számlalap: listák (könyvelési) a főkönyvi számlalap menüben található. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: a főkönyvi szám annak szövege, naplókód, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylat száma és kelte, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.
Napló: tartalmazza a napló megnevezést, amely lehet bejövő számlák, kimenő számlák naplója. Adatszerkezete: TÖRZSADATOK: napló kód, napló megnevezése, nyitás dátuma. FORGALMI ADATOK: könyvelés dátuma, a gazdasági esemény megnevezése, bizonylatszáma, az ellenszámla száma, a tartozik-követel forgalmat, mint az időszaki egyenleget.
Főkönyvi kivonat: (a főkönyvi számlák összesített forgalmát és egyenlegét bemutató lista) tartalmazza a megadott időszak főkönyvi számlák számát, nevét, T és K forgalmát, egyenlegét, ami lehet T és K. A főkönyvi könyvelésben az összes mérleg 1-3; 1-4; (eszköz és forrás), és az összes eredményszámlát 5-9 (költség, ráfordítás, és bevétel) érintő gazdasági eseményt rögzítjük, és az 1-9 számlaosztályok összesítése alapján állítjuk össze a beszámolót.
Főkönyvi könyvelési rendszer feladata: megfelelő időben, a jogszabályokban előírt határidőig elkönyvelni a gazdasági eseményeket, csak értékben, valamint információt szolgáltatni a vállalakozás vezetői részére.
Főkönyvi könyvelési input adatai: Lehetnek számlák, készpénzfizetési számlák, pénztár bevételi, kiadási bizonylatok, egyéb bizonylatok (szerződés, jegyzőkönyv). Könyvelni mindig csak bizonylat alapján lehet, ezért mondhatjuk azt, hogy a főkönyvi könyvelés input adatai a különböző gazdasági események input adatai.
Feladások: elsősorban analitikus rendszerben könyvelt adatok átvételét jelenti. Abban az esetben, ha a könyvelés több elkülönült helyen történik, a feladás származhat másik főkönyvi rendszerből is. Egy főkönyvi rendszeren belüli feladás az év végi zárás során előállított következő évi nyitó tételek feladása is.
Automatikusan előállított tételek: pl. számla, ellenszámla vezetés, csoportos átvezetés (általában a programok az automatikusan előállított tételek esetén igénylik a könyvelő jóváhagyását).
Bizonylatok (ha azokat közvetlenül a főkönyvei rendszerben könyvlejük). A gazdasági eseményekről készült dokumentumok: számlák (vevő, szállító), bank -, pénztár -, anyag felhasználási -, raktár bevételi, és kiadási bizonylatok, bérszámfejtés, ÉCS elszámolása, jegyzőkönyvek (pl. aktiválási, selejtezési)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése