Pénzügyi-számviteli ügyintéző kidolgozott 8. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8_A. tétel

Mutassa be az egyéni vállalkozás alapításának, működésének jellemzőit és megszűnésének lehetséges okait! Hasonlítsa össze a közkereseti és a betéti társaságot (azonosságok és különbségek)!

Az egyéni vállalkozás lényege, jelentősége
Az egyéni vállalkozás bármely belföldi személy által, saját nevében és kockázatára rendszeresen, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, haszonszerzés céljából.
Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel, ezért az egyéni vállalkozó nem lehet korlátlan felelősséggel tagja gazdasági társaságnak.

Az egyéni vállalkozás létrehozása, megszüntetése
A feltételei: cselekvőképesség, állandó lakhely
- nincs a magánszemélyt kizáró okok hatálya alatt, amely lehet:
o eltiltás közügyektől
o gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja
- vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezni
Vállalkozói igazolvány
Az egyéni vállalkozás nincs engedélyhez kötve, csupán bejelentési kötelezettséghez, amely az arra rendszeresített formanyomtatványon tehető meg.
Szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az egyéni vállalkozónak, vagy alkalmazottjának rendelkeznie kell a szükséges szakképesítéssel.
Minden egyéni vállalkozónak csak egy vállalkozói igazolványa és vállalkozása lehet Tartalma: a vállalat székhelyének megnevezése, a vállalkozó neve, tevékenységi köre, az igazolvány kiadásának kelte
Mezőgazdasági tevékenységek és hozzá kapcsolódó szolgáltatásokhoz nem szükséges vállalkozói igazolvány.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen is részt venni a vállalkozása tevékenységében.
A működési területen cégtáblán kell jelezni.
A felügyelő szerve a helyi önkormányzat. Az egyéni vállalkozó korlátozás nélkül akárhány főt foglalkoztathat.
Az egyéni vállalkozás megszűnése
- a vállalkozó visszaadja vállalkozói igazolványát
- illetékes önkormányzat visszavonja.
Az igazolvány visszavonása kötelező, ha:
- nem teljesíti adókötelezettségét, nem teljesíti TB járulékfizetési kötelezettségét, elveszti cselekvőképességét, vagy meghal
Átalakulhat egyszemélyes KFT-vé, vagy egyszemélyes RT-vé, ha ennek feltételeivel rendelkezik.

Közkereseti társaság (KKT) tagok társasági szerződéssel meghatározva arra vállalkoznak, hogy egyetemleges és korlátlan felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak üzletszerűen és haszonszerzés céljából.
A cégnevében a közkereseti társaság, illetve rövidítését fel kell tüntetni.
Szerződés:
- a tagok által vállalt személyes közreműködés módját és tartalmát
- a taggyűlés működési szabályait
A személyes közreműködésért a tagokat díjazás illetheti.
Az adózott nyereség felhasználása, illetve a veszteség viselése a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg.
A valamennyi tagja jogosult üzletvezetésre. A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelynek hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amely az üzletvezetés körébe nem sorolható. Azonos szavazati joga van, egyszerű szótöbbséggel. A minősített többség ¾-es szótöbbség, vagy egyhangú határozattal lehet.
A társaság kötelezettségeiért a társaság vagyonával felel, de ha ez nem elegendő, akkor lép be a tagok saját vagyonnal való felelőssége.
Megszűnésének okai lehetnek:
- hozzájárulási kötelezettségeinek nem tesznek eleget, tagok közös megegyezése, tag kizárása, felmondás, tag halála.
Ha a társaság tagsága egy főre csökken, és ha ezt követően 3 hónapon belül nem jelentik új tag belépését a cégbíróságnál, akkor a társaság megszűntnek tekintendő.

Betéti társaság (BT)
Társasági szerződéssel jön létre, kötelezettséget vállalnak, hogy üzletszerűen közös gazdasági tevékenységet folytatnak.
Tagjai közül legalább 1 beltag, akinek felelőssége a társaság ügyeiért korlátlan. Ha több beltag, akkor felelősség egyetemleges; és 1 kültag (üzleti vezetésére és képviseletére nem jogosult) kell, aki csak vagyoni betétje erejéig visel felelősséget a társaság kötelezettségeiért. Fel kell tüntetni a „BT” jelzést.
Ha a kültag neve szerepel a társaság cégnevében, akkor a beltaggal azonos módon felel a társaság ügyeiért.
Ha a társaság valamennyi beltagja megszűnik létezni, akkor őket 3 hónapon belül legalább 1 taggal pótolni kell.
Ha ez nem történik meg, akkor a BT megszűnhet, vagy átalakulhat KKT-vé.

Közkereseti társaság Betéti társaság
Alapító okirat Társasági szerződés Társasági szerződés
Felelősség Egyetemleges, korlátlan Egyetemleges, korlátlan
Tagok Természetes és jogi személyek Beltagok és kültagok
Legfőbb szerv Tagok gyűlése vagy taggyűlés Tagok gyűlése vagy taggyűlés



Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8 „B” tétel

Sorolja fel a társasági adó alanyait! Határozza meg az adó alapját és mértékét! Ismertesse az osztalékadó lényegét!

Társasági adó
Fogalma: jövedelemadó.
Alanyai:
1. belföldi illetőségű személy: belföldi jogszabály alapján létrehozott jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet
2. külföldi illetőségű személy: az a jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amelyet külföldi jogszabályok alapján létesítettek
3.1 külföldi vállalkozó: az a külföldi személy, aki Magyarországon lévő telephelyén folytat jövedelemszerzésre, vagyongyarapításra irányuló vállalkozási tevékenységet.
3.2 külföldi szervezet: nem belföldi telephelye útján szerez Magyarország területén jövedelmet.

Az adó alapja
Adózás előtti eredmény + növelő tételek – csökkentő tételek. Mértéke: 19 %
Külföldi vállalkozó társasági adója: az adóalapot a fióktelepekre külön-külön állapítják meg. A telephely minimális összegű adó fizetésére akkor is köteles, ha adóalapja nem éri el a telephely összes ráfordításának és költségnek a 12%-át.
Külföldi szervezet társasági adója: az adó alapja lehet kamat, belföldön végzett előadói, stb. jogcímen kapott bevétel. Adó összege = bevétel x adómérték.

Osztalékadó
Fogalma: jövedelemadó, amelyet az osztalékban részesülő fizet a társasági adó hatálya alá tartozó adóalanytól osztalék címén kapott jövedelme alapján. Mentes az osztalékadó alól a társas vállalkozás magánszemély tagja.
Belföldi illetőségűnek fizetett osztalék: a kifizető vonja le az osztalékadót a kifizetett osztalék azon része után, amelyet készpénzben fizet ki.
Külföldi illetőségűnek fizetett osztalék: nem kell a kifizetőnek osztalékadót levonnia az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű személy az osztalékot fizető cég jegyzett tőkéjének emelésére fordít.


Pénzügyi számviteli ügyintéző 8 “C” tétel

A könyvviteli számla fogalma, tartalma, típusai. A számlakeret fogalma, felépítése, belső összefüggései. A vállalkozói számlarend tartalma. A számlakeret és a beszámoló összefüggései.


A főkönyvi számlának tartozik és követel oldala van. A főkönyvi számlák lehetnek eszköz- és forrásszámlák.
Tartozik ESZKÖZ Követel Tartozik FORRÁS Követel
+ │ - - │ +

Léteznek még technikai jellegű számlák, amelyeknek gazdasági tartalmuk nincs, pl. nyitómérlegszámla, zárómérlegszámla, 59 átvezetési számla.
A kettős könyvvitel rendszerében 10 számlaosztály található, 0-s a nyilvántartási számlák.

MÉRLEG SZÁMLÁK
1-es számlaosztály: befektetett eszközök ESZKÖZ
2-es számlaosztály: készletek
3-as számlaosztály: követelések, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások
4-es számlaosztály: források

EREDMÉNY SZÁMLÁK
5-ös számlaosztály: költségnemek
6-os, 7-es számlaosztály: költséghelyek, költségviselők
8-as számlaosztály: ráfordítások
9-es számlaosztály: bevételek


Minden vállalkozás az alakulást követő 90 napon belül köteles elkészíteni a saját számlarendjét, az alkalmazandó alszámlákat, számlacsoportokat a vállalkozás sajátosságainak megfelelő bontásban is elkészíthetik, pl. 511 anyagköltség, ezen belül 511-1 alapanyagok, 511-2 segédanyagok, 511-3 fenntartási anyagok, 511-4 takarítóanyagok, 511-5 állateledel.

A beszámoló összhangban van a számlakerettel, DE a speciális esetek pl. a mérlegkészítésnél, amikor a forrásszámlának, nevezetesen kötelezettséget tartalmazó számlának tartozik egyenlege van, a követelések közé kerül át a mérlegbe.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 8 “D” tétel

Ismertesse egy főkönyvi könyvelési rendszer lekérdezési, listázási lehetőségeit!

A számviteli törvény bevezetője is azt emeli ki, hogy a piac szereplői számára információkra van szükség. A számítógépes számviteli rendszerek célja is ezen információk biztosítása az általunk könyvelt adatok alapján.
Az információk köre nagyon széles lehet:
- törzslisták előállítása (számlatükör táblázatos megjelenítése)
- egy vagy több főkönyvi számla forgalmának, egyenlegének lekérdezése
- főkönyvi kivonat készítése
- tetszőlegesen megszerkesztett táblák, diagramok készítése
- mérleg összeállítása
- eredménykimutatás készítése.
A kimutatások elkészítése előtt beállításokkal határozhatjuk meg a kimutatásban szereplő adatok körét, megjelelnési formáját. A beállítások általában feltételek, sorrendek megadását jelentik. Pl. A költség adatok kigyűjtése előtt megadhatjuk a vizsgálni kívánt időszak kezdő-, és befejező időpontját, szűrhetünk érték adatok alapján ( a jelentéktelenebb tételeket figyelmen kívül hagyhatjuk), meghatározhatjuk, hogy a listánk datuma vagy a könyvelési tételek sorszáma szerint legyen rendezve.

A kimutatásokat a program készíti el a beállításoknak megfelelően a lekönyvelt adatok alapján. Az elvégzett műveletek általában adatok:
szűrése, adott feltételeknek megfelelő adatok kiválogatása (adott kódhoz, főkönyvi számhoz, időszakhoz tartozó adatok kiválasztása)
rendezése (dátum sorrend, iktatószám szerinti sorrend)
összegzése, mely lehet többszintű (pl. A mérlegben a befektetett eszközök, azon belül a tárgyi eszközök, azon belül az ingatlanok összegzése).

A számítógépes rendszerek fontos outpuntja a feladás is: analitikából  analitikába; analitikából  főkönyvbe; főkönyvből  főkönyvbe.

Leggyakrabban előforduló bizonylatok:
 számlák (vevő, szállító),
 bank -,
 pénztár -,
 anyag felhasználási -,
 raktár bevételi, és kiadási bizonylatok,
 bérszámfejtés,
 ÉCS elszámolása,
 jegyzőkönyvek (pl. aktiválási, selejtezési)