Pénzügyi-számviteli ügyintéző kidolgozott 9. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9_A. tétel

Hasonlítsa össze a részvénytársaságot és a korlátolt felelősségű társaságot a következők szerint: alaptőke – részvény – részvényes, illetve: törzstőke – törzsbetét – üzletrész. Ismertesse az Európairészvénytársaság alapításának fő követelményeit!

Gazdasági társaságok
Szükséges tőkevagyont tagjai adják össze pénz és egyéb formában. fedezetül szolgál a társaság vállalt kötelezettségeiért, illetve eredményével a társaságot és tagjait közvetlenül szolgálja.
A nyereségen és a veszteségen a tagok a társaság által meghatározott módon és arányában osztoznak.
A társaság létrehozását a működési alapdokumentum elfogadása után 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak.
Amíg a cégbíróság jóváhagyja a megalakulást, addig a társaság előtársaságként működik.
Az ügyleteket tükröző dokumentumokra feltüntetik, hogy „bejegyzés alatt” BA, így az ügyfél tudja, hogy egy alakuló társaságról van szó.

Részvénytársaság (RT)
Az RT fogalma és alapítása
Az RT tőkeegyesítő társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.
Tagjai a részvényesek. Zártkörű alapítás: Az alapítók a társaság összes részvényét maguk jegyzik be és vásárolják meg.
Nyilvános alapítás: Részvényjegyzés útján történik, az alapítók által kibocsátott alapítási tervezetben meghatározott módon.
Részvény-jegyzés: A jegyzett összeg megjelölésével és a jegyzési ív aláírásával történik. Ezzel egyidejűleg a jegyzett összeg legalább 10 %-át be kell fizetni az alapítási tervezetben megjelölt módon és helyre.
Az RT alapvető szerkezeti elemei
Alaptőke
Az alaptőke az RT induló vagyona.
Alaptőke = jegyzett tőke. Minimális nagysága 20 millió forint, melynek legalább 30 %-a készpénz kell, hogy legyen. A jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza.
Az alaptőke összetétele nőhet és csökkenhet is.
Az alaptőke felemelésének fő módozatai: új részvények, az alaptőkét meghaladó vagyon alaptőkésítése, dolgozói részvény forgalomba hozatala, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatala
Az alaptőke leszállításának oka lehet: társaságból való tőke kivonás, veszteség fedezése, ha a társasági törvény előírja az alaptőke leszállítását.
Részvény
Tagsági jogokat megtestesítő lejárat nélküli értékpapír.Többsége szabadon értékesíthető, forgalomképes értékpapír.
A részvénynek tartalmaznia kell:
o az RT nevét és székhelyét
o a részvényt jellemző legfontosabb adatokat (sorszám, sorozat, típus, névérték, kibocsátás időpontja, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma, részvényhez fűződő jogok stb.)
o az igazgatóság 2 tagjának aláírását
o az értékpapír kódját
o a részvény átruházásával, korlátozásával kapcsolatos szabályokat
Részvényes
A részvény tulajdonosa, aki a társaság működésének aktív részese lehet és saját érdekeit is ehhez kapcsolódóan realizálhatja.
Kötelezettsége: a jegyzett részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének befizetése a cégbejegyzéstől számított 1 éven belül. Az apportot (nem pénzbeli hozzájárulás) a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
Felelőssége a társaság működéséért eddig terjed, vagyis korlátolt felelőssége van.
A részvényes jogai:
- osztalék részesedés a részvény névértékével arányosan
- közgyűlésen való aktív részvétel
- a szavazatok legalább 10 %-át képviselő részvényesek írásban kérhetik az igazgatóságot, hogy meghatározott és indokolt kérdéseket, problémaköröket tűzzenek a közgyűlés napirendjére.
Az RT szervezete
Közgyűlés RT legfőbb szerve, az összes részvényesből áll.
Igazgatóság Az RT ügyvezető szerve. Legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll. Legfontosabb feladatai: beszámoló, és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat készítése, jelentést készít, üzleti könyvek szabályszerű vezetéséről
Felügyelő-bizottság: Megválasztása és működése kötelező. Feladata: ügyvezetés ellenőrzése a közgyűlés számára. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez tagjainak 2/3-os, de legalább 3 fős jelenléte szükséges.
Könyvvizsgáló A közgyűlés meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre választja. Legfőbb feladatai: éves beszámoló, és minden lényeges üzleti jelentés valódiságát, jogszabályszerűségét ellenőrzi, indokolt esetben összehívhatja a közgyűlést.

Korlátolt felelősségű társaság (KFT)
Fogalma és alapítása
A KFT előre meghatározott nagyságú törzsbetétekből álló törzstőkével alapítható. A tagok kötelezettsége a KFT-vel szemben csak törzsbetéteinek szolgáltatásaira, a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és szolgáltatásra terjed ki. A KFT kötelezettségeiért a tagot nem terheli felelősség. Alapításához legalább 2 személy szükséges. Csak zárt körűen alapítható. Megalakulása társasági szerződéssel történik.

Törzstőke, törzsbetét, üzletrész
Törzstőke
Az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. Legalább 3 millió forint.
A pénzbetétek összege alapításkor a törzstőke 30%-a, de legalább 1 millió forint.
Törzstőke felemlése: Új törzsbetétek, Feltétele, hogy minden korábbi törzsbetét teljes egészében be legyen fizetve, A társaság addigi törzstőkén felüli vagyonából is lehet fedezni.
Törzstőke leszállítása: Történhet tőkekivonás céljából, veszteség rendezése érdekében, saját tőke más elemeinek növelése miatt. A cégközlönyben közzé kell tenni.
Törzsbetét (Ft-ban)
Az egyes törzsbetétek mértéke 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb.
A törzsbetétnek 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
Minden tagnak egy törzsbetétje van, de egy törzsbetétnek több tulajdonosa lehet.
Üzletrész (%-ban)
A társasági tagok jogait, és a társaság vagyonából őket megillető hányadot testesíti meg.
Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek.
Minden tagnak egy üzletrésze lehet, melynek nagysága különböző lehet.
Több tulajdonosa lehet.
Dolgozói üzletrész: Létesítéséről a társasági szerződésben kell rendelkezni a törzstőkén felüli vagyonból, a törzstőke egyidejű felemelésével lehet kialakítani. Nem lehet több, mint a törzstőke 15 %-a. Elsőbbségi jog is lehet. Társaságon belül átruházható.
A társaság és a tagok közötti viszony
A társaság veszteségeinek fedezésére pótbefizetés írható elő, amelynek arányai a tagok törzsbetétei szerint rendelhetők el. A tagok vagyoni hozzájárulásukat nem igényelhetik vissza.
A tagoknak joguk van vagyoni hozzájárulásuk arányában az osztalékra.

A KFT szervezete
Taggyűlés: A legfőbb irányító szerv.
Ügyvezetők: Választhatók a tagok közül, vagy kívülálló személyek közül. Az ügyvezető felelős a taggyűlés által hozott határozatok végrehajtásáért és szervezéséért.
Felügyelő-bizottság: Legalább 3, legfeljebb 15 tagból áll - 50 millió forintot törzstőke felett foglalkoztatott létszám 200 fő fölött van. A legfőbb belső ellenőrző szerv.
Könyvvizsgáló: Legfeljebb 5 évre választható.
Legfontosabb feladatai: beszámoló valódiságának, helyességének, üzleti jelentések ellenőrzése

Európai Részvénytársaság alapítása:

Alapíthatja jogi vagy természetes személy.

Alapítás feltételei:

1.) Alapítási tervezet
2.) Részvény-jegyzés
3.) Alakuló közgyűlés (az alaptőke 30%-ának befizetésével)
4.) Alapszabály benyújtása székhely szerinti cégbárósághoz
5.) Részvények teljes értékének befizetése


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9„B” tétel

Ismertesse az adózási alapfogalmakat! Mutassa be az adóhatóságokat és azok feladatait! Vázolja fel a helyi adók szerepét! Részletesen mutassa be azok fajtáit!

Adózási alapfogalmak
Adó: a közhatalom a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló közkiadások pénzügyi forrásainak biztosításához, a maga által megállapított mértékben közvetlen ellenszolgáltatás nélkül megkövetel.
Adóztatás: adóztatni az állam jogosult.
Adóztató: Magyarországon a törvény erejénél fogva adóztató az állam, illetve a helyi önkormányzat lehet.
Adózó: akire a törvény adófizetési kötelezettséget ír elő.
Adóhatóság: az adóztatással kapcsolatos jogokat gyakorolják.
Adóhatóságok
- APEH és szervei, Illetékhivatal is ide tartozik már
- Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei (VPOP)
- Önkormányzat jegyzője
Feladatai:
- adó megállapítása, beszedése, nyilvántartása
- költségvetési támogatás nyilvántartása, kiutalása
- egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék, TB járulék, baleseti járulék beszedése, nyilvántartása
- adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése
- adóztatás technikai feladatainak ellátása.

Helyi adók
Fogalma: az önkormányzat a helyi adóról szóló trv.-ben kapott felhatalmazás alapja az illetékességi területén szedhet. A helyi adók az önkormányzat saját bevételeit képezik.

Építményadó: Tárgya: Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény.
 Fizetésre kötelezett: a naptári év első napján a tulajdonosa,
 Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a).
 Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. (max. 900,- Ft/m2 ; a korrigált forgalmi érték 3%-a)

Telekadó: Tárgy: Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki.
 Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa,
 Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke.
 Mértéke: forintban, vagy %-ban meghatározott. (200,-Ft/m2 korrigált forgalmi értéke 3%-a)
Kommunális adó: Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása.
Magánszemélyek kommunális adója:
 Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, vagy bérleti joggal rendelkező magánszemély.
 Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti jog.
 Mértéke: forintban meghatározott. 12 000,- Ft/adótárgya
Vállalkozók kommunális adója: arra a vállalkozóra vonatkozik, aki az önkormányzat közigazgatási területén vállalkozás folytatására alkalmas székhellyel, telephellyel, részleggel rendelkezik.
 Fizetésre kötelezett: a vállalkozó.
 Alapja: a vállalkozó által foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma.
 Mértéke: forintban határozzák meg. 2000,- Ft/fő (nem teljes évi adókötelezettség eseté időarányos összeg.)
Idegenforgalmi adó: ez az adó két jogcímen szedhető:
- magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő
- a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik.
 Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete.
 Mértéke: személyenként és vendég-éjszakánként törvényben meghatározott összeg, év/Ft/m2. (300,- Ft/fő/éjszaka; a szállásdíj 4%-a; 900,- Ft/m2)
Helyi iparűzési adó:
 Fizetésre kötelezett: állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat. Székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik. Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
 Két adózói kör:
 Azok a magánszemélyek, akik az SZJA törvény szerint átalányadózást választottak
 Azok a magánszemélyek, akik vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, vagy kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülnek, illetve vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatnak.
 Mértéke: állandó jellegű tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jellegűtevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000 Ft.
Adómentességek: Építményadó alól mentes:
- kiegészítő helyiség, szükséglakás, költségvetési szerv, egyházi építmény, szociális nevelési intézmény, állattartást szolgáló épület, és a hozzá kapcsolódó raktárak
Telekadó alól mentes:építési tilalom alatt álló telek
Idegenforgalmi adó alól mentes:
- 18 év alatti, 70 év feletti magánszemély
- az önkormányzat illetékességi területén lévő oktatási intézmény tanulója, vagy
- szakmunkásképzésben vesz részt, vagy


Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9 „C” tétel

Mutassa be a vállalkozás és az adóhatóság kapcsolatát! Ismertesse az adókkal kapcsolatos főkönyvi nyilvántartások tartalmát, elszámolásuk menetét (SZJA, ÁFA, társasági adó)!

Alakulást követően kötelező bejelentkezni az illetékes APEH igazgatóságon, ahol adószámot bocsátanak a rendelkezésükre, az azonosítószám 11 számjegyből áll, az utolsó 2 számjegy a megyekód, a 9. szám jelöli az ÁFÁ-val való kapcsolatát a vállalkozásnak.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál a sorrend úgy kerül kialakításra, hogy külön-külön főkönyvi számon jelenik meg a fizetési kötelezettség adónemenként és az ezeknek a pénzügyi teljesítését tartalmazó számla. Ez alól kivétel a társasági adó (461).
Pl. 466-467-468; 4621-4622-4623

Attól függően, hogy mekkora a fizetési kötelezettsége, havonta vagy negyedévente vagy évente a fizetési kötelezettségről bevallást kell készíteni.
ÁFA havi bevallási és fizetési kötelezettség ahol, az előző évben az 1.000.000 Ft-ot meghaladta. Amelyik időszak bevallása elérte ezt a határt, az azt követő hónap 1-étől havi bevallónak minősül a vállalkozás, pl. 1. negyedévi ÁFA egyenlege +820.000 Ft, 2. negyedévi ÁFA egyenlege +240.000 Ft – július 1-től havi ÁFA bevalló.

A T.ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNY KIMUT. ÁLT. SÉMÁJA
I. Adózás előtti eredmény
II. Módosító tételek
Adóalap növelő tételek (+)
Adóalap csökkentő tételek (-)
III. Adóalap ( I. + II. )
IV. Társasági adó (16%)
Számított adó
V. Adókedvezmények (-)
beruházási adókedvezmény térségi és egyéb adókedvezmények
VI. Külföldön fizetendő adó
VII. Fizetendő társasági adó (IV.-V.-VI.)
Adózás előtti eredmény
Fizetendő adó
VIII: Adózott eredmény (I. – VII.)
IX: Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés (-)
X. Eredménytartalék felhasználás adózott eredmény kiegészítésére
XI. Mérleg szerinti eredmény

Kettős adóztatás elkerülése
A belföldi adózónak a társasági adó alapját növelnie kell a külföldön ténylegesen megfizetett ráfordításként elszámolt társasági adóval.
Az adótörvény külön rendelkezik a belföldi adóalany által külföldön megfizetett adó beszámításának módszeréről, amely a kettős adóztatás elkerülését szolgálja.
A számított adó és az adófizetési kötelezettség megállapítása, számviteli elszámolása

A társasági adó mértéke a pozitív társasági adóalap 16 százaléka, a számítás eredménye a számított adó összege. Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

A társasági adó számviteli elszámolásához analitikus és szintetikus nyilvántartás kapcsolódik
Az analitikus nyilvántartásnak a tárgyévre vonatkozóan tartalmaznia kell a társasági adóelőleg fizetési kötelezettséget, a költségvetésbe befizetett előleg valamint a társasági adó összegét. A számviteli nyilvántartás azért is szükséges, mert 1997. Július 1-től a társasági adóelőleg összegét és a fizetés gyakoriságát az adóalanynak önadózással kell megállapítania és bevallania.

A társasági adófizetési kötelezettség elszámolása a forrásszámlák között – jellemzően – egy főkönyvi számlát érint, amelyen év közben a befizetett társasági adóelőleg összegét könyvelik (a számla tartozik oldalára), év végére vonatkozóan, a mérlegkészítés időszakában pedig – az előbbi számítás eredményeként – megjelenik (a számla követel oldalán) az adófizetési kötelezettség. A társasági adó elszámolása főkönyvi számla év végi egyenlege megmutatja
A könyvviteli zárlat során a társasági adófizetési kötelezettség a főkönyvi elszámolásban ráfordításként is megjelenik, azonban ez a tétel átvezetésre kerül az adott évi adózott eredmény elszámolási számlára, amelynek tartalma a költségelszámolás választott formájától függően az alábbi lehet:
Társasági adó összegének átvezetése:
T. 891. Társasági adó
K. 461. Társasági adó elszámolási számla
Fizetett, jóváhagyott osztalék elszámolása:
T. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla; K. 4. Különféle rövidlejáratú kötelezettségek; K. 4. Alapítókkal szembeni kötelezettségek (ha az alapítók egy éven túl veszik fel az osztalék összegét)
Mérleg szerinti eredmény elszámolása:
nyereség esetén:
T. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla; K. 419. Mérleg szerinti eredmény
veszteség esetén:
T. 419. Mérleg szerinti eredmény; K. 493. Tárgyévi eredmény elszámolási számla

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam kidolgozott 9 „D” tétel

Ismertesse a táblázatkezelő program funkcióit! Beszéljen a cellaformátumokról, a cellacímzésekről, a táblázatkészítés és formázás műveleteiről! Hogyan végez alapműveleteket táblázatban?

A táblázatkezelő általános célú felhasználói program. Minden olyan területen használható, ahol az adatokat táblázatban (sorok, oszlopok) rendezhetők. Használhatjuk matematikai, statisztikai, pénzügyi területek feladatainak megoldására.
Cella tartalma:
1. Információs szöveg (bal)
2. Adatcella (– számok – jobb)
3. Számolt cella (képletek, függvények)

Legfontosabb műveletek:
 Adatok bevitele (begépeléssel, másolással, áthelyezéssel)
 Adatok közti összefüggések definiálása
 Képletek beírásával, megmutatással
 Beépített függvények felhasználásával.
 Diagramok készítése.

Cellaformátumok:
- Szám fül: különböző adattípusok megadása (pl. szöveg, szám – dátum, idő, százalék, pénznem, tudományos, egyéni)
- Igazítás fül: vízszintesen, függőlegesen, sortörés, cellaegyesítés
- Betűtípus fül: betűk típusa, mérete, stílusa
- Szegély fül: keretezési lehetőségek
- Mintázat fül: kitöltési lehetőségek
A beállított formátum az ecset ikonnal másolható.

Cellacímzések: relatív (A1), abszolút ($A$1), vegyes ($A1 vagy A$1)
Táblázat formázása: szegélyezés, mintázat, árnyékolás, mint a cellák menüben leírtak.

Ha elvégezte a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzést, tanuljon tovább a mérlegképes könyvelő képzésen