Értelmezze a piacot (fogalmát, fajtáit, és kategóriáinak kölcsönhatását) mint alapvető gazdaságszabályzó mechanizmust és az állam gazdasági szerepét a magántulajdonosi vegyesgazdaságban.
Piac fogalma: az eladók és a vevők cserekapcsolatainak rendszere.
Piac fajtái: 1. monopolpiac (egyetlen eladó) 2. oligolpiac (néhány eladó) 3. atomizált piac (sok kis eladó)
A vevő rendelkezik a vásárlóerővel. Az eladó árualappal lép a piacra.
A vásárlóerő és az árualap fogja az árat (ár: piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége) kialakítani.
A piac, illetve a forgalom fő kategóriái:
Kereslet: vevők szándéka a vásárlásra.
o Törvénye: árak nőnek, akkor a kereslet csökken, és fordítva. A kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó termékmennyiséget jelenti.
o Keresletváltozás: változik egy nem ár jellegű keresletet befolyásoló tényező, a kereslet változni fog- fogyasztók ízlése, száma, jövedelme változik.
o Kereslet mennyiségi változás: ár változik, akkor változik a kereslet mennyisége.
Kínálat: felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége.
o Törvénye: ha az árak nőnek a kínálat mennyisége nő. A kínálat alakulása döntően a termelők költségeit (energia, technológia, adók) tükrözi
o Kínálatváltozás: ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező, a kínálat is változni fog.
o Kínálat mennyiség: ha az ár változni fog, akkor a kínálat mennyisége változik.
Ár: a piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás értéke, amennyiért ténylegesen lezajlik a csere.
o Törvénye: ha az árak nőnek a kínálat mennyisége nő, ha az árak csökkennek a kínálat is csökken.
o Kínálatváltozás: ha változik valamilyen nem ár jellegű kínálatot befolyásoló tényező; ár nő – kínálat is nő ÁRUTÖBBLET keletkezik.
o Keresletmennyiség: ha az ár változni fog akkor a kínálat mennyisége változik. Kereslet nő – a kínálat csökken ÁRUHIÁNY keletkezik.
jövedelem:
verseny
A forgalom a cserék összessége, a realizálás színtere, és egyben piac.
Szélesebben: piaci mechanizmus, a gazdaságszervezés formája, megoldják a gazdaságszervezés három alapproblémáját, mit termeljünk, hogyan, és kinek.
A piac azért alapvető gazdaságszabályozó mechanizmus, mert a verseny működteti.
A mai magyar gazdaság szociális piacgazdaság. Együtt van jelen a verseny erősödése és korlátozása is
A verseny fő mozzanata az eladók egymás közötti versenyének érvényesülése.
A piacgazdaság jellemzése
Az állam gazdasági szerepe, hogy hagyja érvényesülni a piac szabad működését. Alapelv: „verseny, amennyire csak lehetséges, állami beavatkozás CSAK amennyire szükséges”.
Az állam szerepköre három fő célcsoport megvalósítására koncentrálódik:
1. A nemzetgazdasági stabilitás fenntartása, ennek elősegítése: a kormányzat a gazdaság működőképességét folyamatosan biztosítja, létre hozza az intézményi és jogi feltételeket. Döntően makro folyamatokat érintő rendellenességek csökkentése, megakadályozása.
2. Az erőforrások célorientált elosztásának (allokációjának) befolyásolása: Az allokációs funkció az erőforrások elosztásával főként az olyan termékek előállításának ösztönzésére, befolyásolására irányul, amelyek a versenyszférában nem állíthatók elő (természetvédelem is).
3. A jövedelemelosztás befolyásolása:
Az állam, a gazdaságra gyakorolt befolyása két fő eszközrendszeren keresztül valósul meg:
1. állami költségvetés
Költségvetés bevételi oldalán elsősorban az adópolitika formája.
Költségvetés kiadások összefüggnek az állami fejlesztésekkel, a hadfelszerelési cikkek vásárlásaival, a szociális- és kulturális területek fejlesztésével. Lehetnek transzfer kiadások, amelyek ellenszolgáltatás nélküli jövedelmet képeznek a háztartási szféra számára.
2. pénzügypolitikai a központi jegybanktól kiindulóan.
A kereslet befolyásolását célozza meg az állam.
A makrokereslet szabályozása a forgalomban lévő pénz mennyiségének változtatásán keresztül történhet.
Az állam a költségvetési és a pénzügyi politika segítségével igyekszik a piacot befolyásolni.
Az állami gazdaságpolitika lehet:
- a gazdasági életet serkentő, ún. expanzív
- a gazdasági életet visszafogó, mérséklő, ún. restruktív
Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_B.tétel
Beszéljen részletesen a kötvényről és a részvényről! Értelmezze a névérték és az árfolyam közti különbséget! Fogalmazza meg az értékpapírokkal kapcsolatos pénzügyi döntések lényegét!
Értékpapír: vagyonnal vagy hitelviszonnyal kapcsolatos forgalom képes okiratok,
Kibocsátási árfolyam: a piacon ezen az elsődleges áron vásárolható meg (részvényeknél névérték alatti nem lehet).
Névérték: az értékpapírban megtestesülő összeg, ami után a kamatot, osztalékot fizetik.
Árfolyamérték: a befektetett tőke %-ában kifejezett jövedelem, illetve a jövedelem aránya a befektetett tőkéhez.
Kötvény kibocsátója vállal kötelezettséget a megjelölt pénzösszeget, kamatát jogosultjának adott időben és módon megfizeti. Lejárattal bíró, hitelviszonyt kifejező értékpapír.
Adós: Hitelező: Névérték: Névleges kamatláb: Futamidő: Kibocsátása: a kibocsátás célja pénztőke gyűjtése. Kötvényt kibocsáthat: állam, központi költségvetési szerv, helyi önkormányzat, hitelintézet stb.
Jellemzői: - van névértéke, ami rá van írva.
- árfolyam értéke: az értékpapír piacon kereslet-kínálat hat. meg. (piaci ár) - árfolyamérték < névérték = pari alá
- a kamatfizetés előre meghatározott időpontban, ütemben u.n. kuponokon rögzítik, nominális kamat kibocsátáskor, kamat mindig a még bent lévő kölcsön összeg után, névértékét egy összegben a lejárati idő végén v. m.hat. időnként részletekben (ált. évente) szelvények jogosítják
- A kötvények után kapott nyereség 2 részből áll: * a kapott kamat * a másik lehetséges nyereségrész az árfolyam nyereség v. veszteség
- zártkörűen akkor hozzák forgalomba: meghatározott kis létszámú hitelezői körbe tartozó szervezetek vásárolják meg az általuk tett vételi szándéknyilatkozat alapján. Nyilvános kötvénykibocsátás: * 1 éve működő gazdasági szervezet * 5 millió Ft a kötvények értéke * rendelkezik PSZÁF által jóváhagyott tájékoztatóval és azt közzé is tette.
Kötvény forgalmazása lehet: elsődleges ép. piacon: újonnan kibocsátott értékpapírok Ezen a piacon alakul át a megtakarítás tőkévé. * másodlagos ép. piacon: a már forgalomban lévő kötvényeket itt adják-veszik.
- Jegyzés: írásban tett feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozat.
- A kötvény lehet: * névre szóló: a kötvénynyilvántartó könyvbe be kell vezetni. Az átruházó által aláírt nyilatkozattal ruházható át. * bemutatóra szóló: az ellenérték megfizetése ellenében a kötvényt a vevőnek átadja.
Kötvény fajtái: Csoportosítása:
1. Hozam szerint: Fix kamatozású kötvény: azonos mértékű nominális kamatot fizetnek.
Változó kamatozású kötvény: változó mértékű kamatot fizet
Örökjáradék kötvény: nincs lejárata. meghatározatlan időtartamra, előre meghatározott időnként, azonos összegű v. fizetési periódusonként növekvő összegű fizetést teljesít, amit járadéknak nev.
– változatlan tagú örökjáradék kötvény: azonos összegű járadékra jogosult.
– Növekvő tagú örökjáradék kötvény: növekvő összegű járadékot fizetnek.
Elemi kötvény: kibocsátja kötelezettséget vállal a kötvény névértékének visszafizetésére, de kamatot nem fizet. A kibocsátó diszkontált, a befektetés után járó hozammal csökkentett értéken bocsátja ki.
2. Kockázata szerint: Visszahívható kötvény: kibocsátott kötvényt, egy m.hat-ott visszahívási árfolyamon, a lejárat előtt vissza vásárolja, a pénzpiaci kamatlábnál magasabb névleges kamatlábbal bocsátják ki.
Visszaváltható kötvény: futamidején belül beváltsa a kötvényét, ha az azonos kockázatú befektetések pénzpiaci kamatlába kedvezőbb a névleges kamatlábnál. Meghosszabbítható.
Előre sorolt kötvény: garanciát biztosít a fizetőképesség határán belül első sorban az előre sorolt kötvény jogosultjának teljesít fizetést.
Hátrasorolt kötvény: csak hátrasorolt kötvény lehet
Átváltható kötvény: Rt. is bocsáthat ki hitelviszonyt m.testesítő, utóbb részvényre átváltható névre szóló kötvényeket. Névértéken bocsátják ki. Jogosult a kötvényt, annak futamidején belül bármikor részvényre cserélni. Mindaddig hitelviszonyt m.testesítő ép., míg a kötvényt részvényre nem cserélik.
Zálogjoggal fedezett kötvény: A biztosíték egyik formája a zálogjog. Zálogjog tárgya lehet minden birtokban vehető dolog pl. ingatlan, berendezés, ép.
Fedezetlen kötvény: biztosíték nélkül bocsátanak ki,
Bóvli kötvény: A bóvli kötvények azok a kötvények, amely minőségi osztályozásuk szerint nem érik el a közepes minősítést.(Baa)
A kötvény kamatlába:
- nominális: kifejezi, hogy a kibocsátó a kötvényesnek mekkora hozamot ígér.
- kamatláb-egyenértékes: a periódusonként fel nem vett kamat nem kamatozik.
- effektív: ha éven belül többször fizetnek kamatot, és az esedékes, fel nem vett kamat kamatozik, akkor az éves hozamot az effektív kamatláb határozza meg.
A kötvény árfolyama: Az a pénzben kifejezett érték, amelyen az újonnan kibocsátott kötvényt forgalomba hozzák, illetve az értékpapír piacon már kint lévő kötvényt forgalmazzák.
A kötvény br. árfolyama: az az ár, amelyet a kötvényért akkor kell fizetni, amikor a kötvény két kamat fizetés között vásárolják meg.
A kötvény nettó árfolyama: az az ár, amelyet a vevő akkor fizet a kötvényért, ha azt megelőző kamatfizetés napját közvetlenül következő napon vásárolják meg.
Árfolyamot alakító tényezők: - az árfolyam a későbbi pénzáramok jelenértéke, melynek nagysága a nevezőben lévő diszkont kamatláb függvénye.
- névleges kamat = piaci kamat
- a kötvény árfolyama a piaci kamatláb változatával ellentétes irányban mozog, ha a piaci kamatláb nő akkor a kötvény árfolyama csökken, ha a piaci kamatláb csökken akkor a kötvény árfolyama nő.
* csökkenő árfolyam: piaci kamat> névleges kamat
* növekvő árfolyam: piaci kamat
Részvény: tulajdonosi részesedést igazoló lejárat nélküli forgalomképes okirat. tulajdonosi jogokat kap.
- Részvényes: a részvény birtokosa. Felelőssége korlátolt. Kockázata a szolgáltatott vagyoni hozzájárulás erejéig terjed.
- Névérték az az érték ami rá van írva, v.is azt mutatja, h. a vállalat alaptőkéjéből hány %-ot jelent a papír.
- Első kibocsátáskor névérték = kibocsátási értékével.
- További kibocsátás esetén magasabb is lehet, de névérték alatt kibocsátani nem lehet.
- Árfolyam: kereslet-kínálat hatására kialakult piaci ár.
Részvénytípusok:
I. névre szóló
II. bemutatóra szóló
Hozamszámítások:
Részvények hozama 2 részből áll: adózott eredmény terhére fizetett osztalék, és árfolyamváltozásból eredő összeg. Osztalékfizetéshez az Rt-nek nyereségre kell szert tennie. A tiszta nyereség felett az Rt. közgyűlése a következők szerint rendelkezhet:
1. A teljes adózott eredményt bent hagyják, és tőkésítik. (növelik a saját tőkét)
2. Adózott eredmény egy részét osztalékként kifizetik, másik részét tőkésítik.
3. Adózott eredmény teljes összegét kifizetik osztalékként.
1. Hozammutatók:
- Egy részv.-re jutó adózott eredmény összege EPS
2. Osztalékfizetési ráta: azt mutatja meg, hogy az Rt. közgyűlése hogyan döntött az adózott nyereség felosztásáról; mekkora hányadát fordítja a tárgyévi adózott nyereségnek osztalékfizetésre.
3. Részvény várható hozama:
4. Tényleges hozam:
- Azt mutatja meg, hogy a ténylegesen kifizetett osztalék és a valós árfolyamváltozás mekkora hozamot eredményezett.
5. Részvény hozam % (várható hozam)
6. Részvény mai árfolyama:
Részvények típusai: a részvény forgalomképességét fejezi ki
– névre szóló részvény: szabadon átruházható ép., de a zártkörűen működő Rt. alapító okirata a részvény átruházását korlátozhatja. Részvény könyvet vezetnek. A tulajdonváltozást a részvénykönyvbe bejegyzik
– bemutatóra szóló: A kibocsátó ennél a típusnál nem írhat elő forgalomkorlátozó szabályt.
Részvény fajták: a részvénytípusokon belül kibocsátható részvényeket jelöli.
1. Törzsrészvények Ilyen ép.-ral rendelkező nagyobb kockázatot vállal, mert az ő osztalékát állapítják meg utoljára
2. Elsőbbségi részvények : az alapító okiratban m.határozott előnyt biztosít
- Osztalékelsőbbségi részvény:
- Likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre jogosító részvény: a Rt. jogutód nélküli m.szűnése esetén felosztásra kerülő vagyonból az őt m.illető részesedéshez más részvényest m.előzően jut.
- Szavazati joggal összefüggő elsőbbséget bizt. részvény: 2 formája van.
többszörös szavazati jog: felső határa a névérték tízszerese
vétójog: ilyen joggal rendelkező részvényesek egyszerű többségének egyetértése elegendő. aranyrészvénynek
elővásárlási jogot bizt. részvény
osztalékelsőbbségi és likvidációs elsőbbségi jogot egyesítő részvény
3. Dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes ép. Az Rt. saját dolgozói, ill. kedvezményes áron. Felemelt alaptőkéjének 15%-a.
4. Kamatozó részvény névre szóló ép., a részvényen feltüntetett kamat illeti meg a tulajdonosát. akkor fizet, alaptőkéjén felüli saját tőkéje fedezetet nyújt.
Csoportosíthatók:
a.) Kibocsátók köre szerint:
- Állam, önkormányzat által kibocsátott értékpapírok (állampapírok, helyi kötvények)
- Pénzintézetek által kibocsátott értékpapírok (takaréklevél, értékjegy)
- Vállalkozások által kibocsátott értékpapírok (gazdasági társaságok kötvényei, részvényei)
d.) Bennük foglalt jog szerint:
- Hitelviszonyt (kötvény),Társasági viszonyt (részvény), Követelést (csekk, adósságlevél, kötelezvény), Részesedést (részvény, részjegy, vagyonjegy, részvételi jegyek) Áruval kapcsolatos jogot (hajóraklevelek, közraktárjegyek)
e.) Átruházási lehetőség szerint: Bemutatóra szóló (kötvény, részvény), Névre szóló, Rendeletre szóló (váltó, csekk, névre szóló részvény)
f.) Lejárat szerint: Rövid lejáratú (váltó, letéti jegy), Középlejáratú 1 – 5 évig (kötvények), Hosszú lejáratú 5 évnél hosszabb (kötvények, záloglevelek), Lejárat nélküli értékpapírok (részvény, kötvény)
g.) Hozam szerint: Nem kamatozó értékpapírok (kötvény), Fix kamatozású értékpapírok (államkötvény), Változó kamatozású (részvény), Átmeneti értékpapírok (kötvény, részvény)
Értékpapírokkal kapcsolatos döntések
A legnagyobb biztonságot az állampapírok jelentik, mert ezek kamatainak a visszafizetéséért az állam garanciát vállal. Az egyes értékpapírok milyen hozamot ígérnek. A másodlagos piac megléte azért fontos, mert ott lehet bármikor eladni az értékpapírt.
Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_C.tétel
Ismertesse az értékpapírok fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásának és értékelésének szabályait! Sorolja fel a váltókkal, kötvényekkel kapcsolatos elszámolásokat, valamint hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére!
Az értékpapírok fajtái:
- névre szóló értékpapír (bemutatóra szóló): megtestesülő követelésre válhat jogosulttá, bárki, aki az értékpapírt bemutatja
- Sorozatban kibocsátott értékpapír
- Dematerializált értékpapír: számítógépes adatok összessége, jogszabályban előírt tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazza. értékpapír számlát kell nyitni
A kettős könyvvitel szempontjából az értékpapírok lehetnek:
1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Az 1-es számlaosztályban tartjuk nyilván. A vállalkozás nem szándékozik értékesíteni a tárgyévet követő üzleti évben. Ilyenek a kötvények, állampapírok, záloglevél, árujegy. Vásárolt, térítés nélkül átvett, illetve nem pénzbeli betétként, jegyzett tőkén felüli tőkeként kapott értékpapírok.
Értékelésük:
a) vásárlás esetén: fizetett ellenértéke;
b) térítés nélküli átvételkor: az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti értéke
c) alapításkor, tőkeemeléskor: a létesítő okiratban,
2. Forgatási célú értékpapírok: kamatbevétel vagy árfolyamnyereség elérése érdekében szerez be. Kincstári jegy, pénztárjegy, letéti jegy, közraktárjegy, záloglevél.
Nyilvántartásuk: a vételárban lévő kamattal csökkentett érték. Váltó: lehet saját kibocsátású és idegen váltó. A saját kibocsátású váltó fizetési kötelezettséget jelent, nyilvántartási értéke tartalmazza a kiváltott összeg után fizetendő kamatot is (pl. szállítót váltóval egyenlítettük ki). A tartozás értékét meghaladó összeget pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni. A tárgyévet követő évre eső kamatot időbelileg el kell határolni. T: 39, K: 87 Amennyiben valamelyik követelést váltóval egyenlítenének ki, akkor a váltókövetelések között kell nyilvántartani a 3-as számlaosztályban.
Forgóeszközök közötti értékpapírok jellemzői: forgatási célú, rövid távú befektetések, amelyeket elsősorban árfolyamnyereség elérése céljából szereztek be.
Itt kell kimutatni:
- Az eladási célra vásárolt
- A visszavásárolt részvényeket, üzletrészeket
A mérlegben történő szerepeltetésük szempontjából jelentős, hogy egy éven belüli, vagy túli futamidejű az értékpapír.
Számviteli törvény szerint:
Forgatási célú, forgóeszközök közötti értékpapírok, amelyek mérlegtételei:
- B.III.1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
- B.III.2. Egyéb részesedés
- B.III.3. Saját részvények, üzletrészek
- B.III.4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Egyéb értékpapírok közé sorolt értékpapírok:
- A.III.1.;3 Tartós részesedések
- A.III.6. Tartós hitelviszonyú értékpapírok
- B.II.4. Váltókövetelések
- B.IV.1. Csekkek
Értékelésük bekerülési értéken történik, ami lehet:
Részesedések és értékpapírok értékelése egyedileg történik, de ennek minősül az átlagáron és a FIFO módszerrel történő értékelés is.
+ Aktivált (bekerülési) érték
- évközi csökkenések
Bekerülési (könyv szerinti érték év végén
- értékvesztések
± értékvesztések visszaírása
± devizás részesedések és értékpapírok árfolyam-különbözete
Mérlegérték (a piaci érték a mérlegkészítéskor ismert információk szerinti érték)
Eltérések: "A hitelviszonyt megtestesítő, rövid lejáratú értékpapír beszerzési értéken értékelhető. Ha a névérték (és kamat) megtérülése bizonytalan, akkor értékvesztést kell elszámolni.
gazdasági események: Növekedések:
1. Vásárlás
A mérleg eszköz oldalán jelent átcsoportosítást. Állományba vétel beszerzési értéken történik, amely eltérhet a névértéktől. Beszerzési ár: T37/K38, Érvényesített kamat: T87/K37
Diszkont értékpapír beszerzésének elszámolása:
Diszkont értékpapír: névértéke alatt bocsátottak ki és beváltáskor a névértéket fizetik ki.
Az értékpapír nyilvántartásba vétele beszerzési áron: T37/K38
Az időarányosan járó kamat elszámolása mérlegkészítéskor: T33/K97
2. Az apportként átvett
• Értékpapírt létesítő okirat szerinti értéken: T37/K33
• Cégbírósági bejegyzéskor: T33/K411
3. Követelés kiegyenlítésére átvett értékpapír
a.) Felszámolási eljárás esetén (beszerzési ár, vagy vagyonfelosztási érték): T37/K454
b.) Csődeljárásnál: a felszámolási eljárásnál leírtakkal azonosak a könyvelési tételek.
c.) Zálogjoggal biztosított követelésnél: T37/K454; 454 (479) / K31 (479)
4. Átsorolás
A mérleg eszköz oldalán az értékvesztéssel korrigált könyv szerinti értéken mutatjuk ki. T37/K16-17
5. A visszavásárolt saját részvény, üzletrész: T37/K38
Csökkenések:
1. Értékesítés
• A könyv szerinti érték kivezetése (379. Értékpapír elszámolási számla közbeiktatásával): T87/K37
• Pénzügyi rendezés során az eladási árnak megfelelő összeg elszámolása a pénzügyi műveletek bevételei között: T38/K97
• Az értékesítés jövedelmének megállapítására össze kell vezetni a ráfordítást és a bevételt arra a számlára könyvelve, amelyiknek az összege magasabb:
Árfolyamnyereség könyvelése (a ráfordítást kell átvezetni): T97/K87
Árfolyamveszteség elszámolása (a bevételt kell átvezetni): T97/K87
2. Gazdasági társaságba apportként bevitt értékpapírok elszámolása (rendkívüli eredmény érinti):
• Könyv szerinti érték kivezetése (rendkívüli ráfordításként): T88/K37
• Ellenértékként kapott részvények könyvelése (rendkívüli bevételként): T17/K98
3. Kötelezettség fejében átadott értékpapír
1. Átsorolás
A mérlegtételek közötti átsorolást jelent, állományba vétel, ha könyv szerinti értéken történik: T17/K37
2. Térítés nélküli átadás
A rendkívüli ráfordítás összegét növeli: T88/K37
3. Hiányzó, megsemmisült értékpapír
A könyv szerinti értékét ki kell vezetni az állományból, hitelezési veszteségként való elszámolását a vállalkozó minősíti: T86/K37
4. Értékvesztés
Az év utolsó közzétett tőzsdei árfolyama alapján kell megállapítani az értékvesztést: T87/K37
(visszaírás fordított tétellel!)
Visszavásárolt saját részvény, üzletrész bevonása
- a rendkívüli eredményt is érinti: visszavásárolt üzletrész bevonása: T88/K37
- a visszavásárolt üzletrész elszámolása névértéken rendkívüli bevételként: T411/K98
Analitika:
A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból valamennyi értékpapír értékvesztése egyértelműen megállapítható legyen, valamint minden azonosításhoz szükséges információ rendelkezésre álljon.
Eredmény-kimutatás kapcsolata:
Eltérő elszámolás a tartós és a forgatási célú részesedések, értékpapírok között.
Opciós díj: ha nem lehet vagy nem akarjuk aktiválni → Pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetőleg ráfordításai,
Részesedés értékesítése:
árfolyamnyereség → Pénzügyi műveletek egyéb bevételei,
árfolyamveszteség → Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai,
Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 6_D.tétel
Ismertesse a szövegszerkesztő funkcióit! Ismertesse a szövegbevitelt, módosításának lehetőségeit, formázását! Beszéljen a táblázatkészítésről, formázásról, valamint a körlevélkészítés módjáról, munkafázisairól!
A szövegszerkesztők szövegek bevitelére, szövegek formátumának kialakítására szolgáló szoftverek (általános célú felhasználói program). A két funkció arányának megfelelően a szövegszerkesztők fajtái:
- Programszerkesztők (egyszerű): minimális formázási lehetőség (EDIT)
- Irodai szövegszerkesztők: szövegbevitel és a formázás közel azonos arányú (WORD)
- Kiadványszerkesztők: a formázásokon van a hangsúly (VENTURA)
A szövegszerkesztők előnye a hagyományos írógéppel szemben:
A szöveg javítható, módosítható (Backspace, Del, másolás, áthelyezés)
A szöveg elmenthető, tárolható, később újra felhasználható.
Több példányban nyomtatható.
Formázás, képek beillesztése (ez a programszerkesztőkre nem jellemző)
A szöveg bevitelének lehetőségei:
Meglevő szöveg visszaolvasása
Szövegrészek átmásolása más dokumentumokból vagy programból
Begépelés (nyers szöveg; biztonsági mentés; formázás; javítás, mentés, nyomtatás)
Másolás, áthelyezés lépései vágólap használattal (ikonnal, gyorsbillentyűvel, menüből):
Kijelölés
Másolás, kivágás (vágólapra kerül)
Új hely megadása
Beillesztés (vágólapról beillesztés)
Használhatjuk a vonszolásos technikát is (fogd és vidd), a kijelölt szövegrészt egérrel áthúzzuk a megfelelő helyre (CTRL gomb nyomása mellett – másolás)
Formázás:
Karakterformázás: betű méret, típus, stílus (F, D, A, szín, kiemelés..)
- Formátum - betűtípus
Bekezdésformázás: (A bekezdés entertől enterig tart). Igazítás, behúzás, felsorolás, számozás
- Formátum – bekezdés (sorköz, térköz);
- tabulátorok használata
Szakaszformázás: hasábok
- fájl – oldalbeálltás (margók, papírméret, tájolás)
- nézet – élőfej, élőláb
- beszúrás – oldalszám
Egyéb eszközök:
- Táblázatok: beszúrással (sorok, oszlopok számának megadásával) vagy rajzolással állíthatók elő. Cella felosztás, cellák egyesítése, igazítás a cellás belül, keretezés, mintázat, címsorok, rendezés…
- Körlevél: azonos szöveg személyre szabott adatokkal való elkészítése. ADATFORRÁS elkészítése: táblázatban, majd TÖRZS dokumentum megírása (beillesztve az egyedi adatokat tartalmazó mezőket) és végül EGYESÍTÉS.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése