Kidolgozott szóbeli tételek:5_A.tétel
Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban!
Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.
Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
ciklikus (visszatérő)
technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával
Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.
Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése
2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.
Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.
Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
ciklikus (visszatérő)
technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával
Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.
Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése
2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése