Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

5_A.tétel

Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban!

Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.

Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
 átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
 ciklikus (visszatérő)
 technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
 strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával

Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.

Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése

2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.








„B”

Ismertesse a pénzügyi piacok fajtáit! Beszéljen részletesen a tőzsdéről, a tőzsdei ügyletek fajtáiról! Mutassa be az opciós ügylet lényegét! Csoportosítsa az értékpapírokat! Beszéljen részletesen a váltóról! (fajtái, kötelező kellékei, főbb váltóműveletek)

Pénzügyi piacok

A pénzügyi piacok elsődleges funkciója a tőkeáramlás elősegítése.
Tőkepiac: egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, kínálnak pénzügyi eszközöket.
Elsődleges értékpapírpiac: az újonnan kibocsátott értékpapírok
Másodlagos értékpapírpiac: átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása.

Tőzsde: egy speciális szabályozás hatálya alá eső gazdasági társaságként határozza meg. A tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. Kizárólag a tőzsde jogosult. Alapításához felügyeleti engedély szükséges, pénzben befizetett alaptőkével alapítható.
A Tőzsde legfőbb szerve a közgyűlés, évente legalább egyszer hívják össze.
A Tőzsdetanács irányító testület, a stratégiai döntések meghozataláért felelős.
A Felügyelő Bizottság a tőzsdetagok érdekeit szem előtt tartva a tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrzi.
Az ügyvezető igazgató: munkaszervezet, a Tőzsdetitkárság irányítása és kontrollálása.

Tőzsde fajtái:




























Tőzsdei árfolyamok:
- hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára.
- nem hivatalos: adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek.
- tényleges: a tőzsdei időszakban üzletkötés történt
- névleges: számított árfolyam
o prompt: az azonnal esedékes
o termin: a határidős tőzsdei ügylet
- nyitó záró: nyitásakor, illetve a nap végén rögzített árfolyam
- kínálati, keresleti: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni, vagy eladni.

Tőzsdei ügyletek fajtái és az opciós ügylet lényege:
A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt.
1. Azonnali ügylet: az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
2. Határidős ügylet: vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.
 Forward ügylet: tőzsdén kívüli piacon kötnek.
 Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. Az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy tőzsdei árut átad, vagy átvesz.
3. Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció kötelezettjével.
 Vételi opcióról jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. Nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal.
 Eladási opciót jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog.

 Részvény vételi opció: vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj.
 kötési árfolyam: lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni
 lejárati árfolyam: az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama
 opciós díj: jognak az ára. Vételi opció vevője a szerződéstől elállhat, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul.
 Részvény eladási opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.

Az értékpapírok csoportosítása
Jog szerint lehetnek:
- követelést megtestesítő: pl. váltó, csekk, kötvény
- részesedési jogot megtestesítő értékpapír: pl. részvény, részjegy
- áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok: pl. közraktárjegy, hajóraklevél
Átruházási jog szerint: bemutatóra szóló, névre szóló rendeletre szóló
Hozamuk szerint: fix hozamúak, változó kamatozásúak, pl. kamatszelvény nélküli kötvény
Lejárat szerint lehetnek: rövid lejáratú, középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú, lejárat nélküli
Forgalomképesség szerint lehetnek: tőzsdére bevezetett és nem tőzsdeképes papírok
Kibocsátó szerint lehetnek: pl. állampapírok, önkormányzatok által kibocsátott kötvény, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapír
Forgalomba hozatal szerint lehetnek: nyilvánosan-, vagy zártkörű forgalomba hozott

Váltó:
Fogalma: forgatható értékpapír, kiállítója, vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga, vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni.
Saját é idegen váltó törvényes kellékei: egy eltérés van
1. A váltó elnevezés
2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás, összeg számmal és betűvel
3. Kedvezményezett akinek a váltó alapján fizetni fognak.
4. Címzett- idegen váltón: akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít.
5. Esedékesség megjelölése
6. A fizetés helyének megjelölése
7. Kiállítás idejének és helyének megjelölése
8. Kiállító, kibocsátó aláírása.
Váltóműveletek
1. Elfogadás: Feltétlen: ahogy azt kibocsátották. Feltételes: a megváltoztatja feltételeket.
2. Forgatás: forgató (aki a váltót átruházza), a forgatmányos (akire a váltót átruházzák), és a forgatmány (az a nyilatkozat, amellyel a váltót átruházzák).
A váltó árfolyama, hozama: jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg.
3. Leszámítolás: a bank egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg.
Formai vizsgálat: szabvány-nyomtatványon, törvényes kellékek megléte stb.
Tartalmi vizsgálat: váltóadós fizetőképessége, hányszor forgatták a váltót
Leszámítolt érték kiszámítása: (váltó összege x kamatláb x kamatnapok száma) / 360
4. Viszontleszámítolás: a bank az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja.