Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 4. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_A. tétel

Ismertesse a gazdasági egyensúly és a gazdasági növekedés fogalmát; mutasson rá összefüggéseik alakulásának jellemzőire a nemzetgazdaságunkban, és a külgazdasági kapcsolatainkban!

Gazdasági egyensúly
1. termelés és 2. fogyasztás egymásnak való megfelelését értjük. A termelés és a fogyasztás nagyjából azonosan alakul, és így tudja kielégíteni a termelés a fogyasztást.
Az egyensúly, vagy annak hiánya, az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és a kínálat viszonyában.
Két további egyensúlyra bontható:
- 1.1 termelési javak termelése és a termelő fogyasztás egyensúlya
- 2.1 fogyasztási javak termelése és a személyes fogyasztás egyensúlya

Az állam biztosíthatja a gazdasági egyensúlyt.
Alapvető célok:
- az árak stabilitása
- a teljes foglalkoztatás
- külgazdasági egyensúly
- gazdasági növekedés
A gazdaságirányítás eszközei:
- költségvetés: (kormányzati kiadások és adóztatás)
- pénzügyi (monetáris) politika: befolyásolja a kamatlábakat és a hitelfelvételt
- jövedelempolitika: (ár-és bérdöntések)
- kereskedelem, külkereskedelem befolyásolása: beavatkozás vámokba, exportkvótákba, importba stb.

A gazdasági növekedés
Gazdasági növekedésen a gazdaság kiszélesedését, a javak és szolgáltatások mennyiségi bővülését értjük.
A gazdasági fejlődéshez hozzá tartozik:
- termékek és szolgáltatások minőségének javulása
- gazdaság korszerűsítése
- strukturális átalakulás
- modernizálódás
A gazdasági növekedés alakulása a következőktől függ:
- munkaráfordítások mennyiségétől és minőségétől, hatékonyságának alakulásától.
- a termelő-berendezések korszerűsödésétől, hatékonyságától
- a munkaerő szakképzettségi színvonalának emelkedésétől
- a munkaszervezés tökéletesedésétől

Az egyensúlytalanság megjelenési formái

Az egyensúly-hiány átfogó tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg.
A kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos változásai, és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent.
Az egyensúly vesztés megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Fajtái: - kúszó - vágtató- hyper: gazdasági összeomlás
2. Defláció (visszafogás) Következménye: a termelés korlátozása, dolgozók elbocsátása, jövedelemcsökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak:- pangás - növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.
Munkanélküliség típusai:
- átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
- ciklikus (visszatérő)
- strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban!
A munkanélküliség mutatószáma: a munkanélküliségi ráta:
munkanélküliek száma/aktív népesség száma
A munkanélküliséget kezelni lehet, és kell:
- munkanélküli ellátások biztosításával
- átképzésekkel, támogatásokkal
- közmunkával, közhasznú munkával
- új munkahelyek létesítésével

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_B. tétel

Definiálja a gazdaságpolitikát, sorolja fel, és röviden értelmezze a pénzügypolitika részterületeit! Definiálja az államháztartást, sorolja fel az államháztartás alrendszereit, azok bevételi forrásait és kiadásait! Mutasson rá a központi költségvetéssel való kapcsolatukra!

Gazdaságpolitika
o Az államnak a gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Tudatosan avatkozik be a gazdasági élet természetes folyamatába. -gazdaság működőképes; a társadalmi jólét növekedése biztosítva legyen.

Pénzügypolitika
Az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszere.
Alrendszerei
1. Költségvetési politika: célja a gazdasági növekedés, egyensúly biztosítása. Az állam a gazdaság működésébe közvetlenül, a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával avatkozik be.
Elvonások: adók, vámok, illetékek
Újraelosztás: pl. oktatás finanszírozása, állami beruházások finanszírozása, szociális juttatások nyújtása
2. Monetáris politika: a központi bankon keresztül a pénzmennyiség szabályozásával avatkozik be a gazdaságba, a pénzkínálat befolyásolását jelenti.
közvetlen – kamatmaximum előírása, hitelplafon;
közvetett - hitelintézetek pénzteremtési lehetőségének befolyásolása, pl. kötelező tartalékráta, kamatpolitika,
3. Devizapolitika: a fizetési mérleg kiegyensúlyozása, az egyensúly fenntartása feltételeit
Részterületei:
o nemzetközi árfolyam politika
o valutaárfolyam politika
o nemzetközi hitelpolitika
o tartalékpolitika


Államháztartási gazdálkozdás az állam a bevételeit beszedi, összegyűjti a költségvetésbe, majd felhasználja.
Az államháztartás rendszere: Egyrészt egy pénzügyi alap, másrészt egy intézményrendszer, amely lehetővé teszi az állam számára a gazdasági funkciói érvényesítését.
Az államháztartás alrendszerei: elkülönülnek egymástól, saját költségvetés, pénzügyi terv. Ezeknek a terveknek az összege az államháztartás pénzügyi mérlegének adatai.
1. Központi költségvetés: Az államháztartás átfogó alrendszere. Mérleg, mert a közbevételeket és közkiadásokat állítja szembe egymással. Pénzügyi terv, mert teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni. Törvény, amelyet a parlament fogad el.
Bevételei: Adók, vám, illetékek, privatizációs bevétel
Kiadásai:állam-hatalmi finanszírozása pl. katonaság, hivatalok, oktatás, egészségügy, támogatások, adósságszolgálati teher (tőketörlesztés)
2. Elkülönített állami pénzalapok: Tevékenysége a központi költségvetéstől független.
Két alap: Munkaerő-piaci Alap Bevétele a munkavállalói járulék (1,5%), Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
3. Önkormányzatok
Bevételei: helyi adók, intézményi ellátási díjak, központi költségvetési támogatás, átengedetett központi adók, átvett bevételek, hitelek
Kiadásai: működési kiadások, kamatfizetések, tőkejellegű kiadások, vállalkozások támogatása, lakossági pénzbeli juttatások, hitel-visszafizetések, tartalékok.
4. Társadalombiztosítás: kötelező biztosítási fedezeti elven (a bevételeknek fedeznie kell a juttatásokat) működik.
Nyugdíj-biztosítási alap: öregségi nyugdíj, hozzátartozói baleseti rokkantsági nyugellátás
Forrása: vállalkozásnál 21%, egyéneknél 8,5 %.
Egészségbiztosítási alap: táppénz, baleseti ellátás, egészségügyi és gyógyászati szolgáltatások finanszírozása


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_C. tétel

Ismertesse a beszámoló célját, formáját, feltételeit, az egyes beszámoló formák tartalmát! Mutasson rá a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolatára!

Célja: megbízható és valós képet adjon a vállalkozás tevékenységéről, Formái:
1. Egyszerűsített éves beszámoló: csak főcsoportok és csoportok szerepelnek. Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíthet, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, nagyságot jelző 3 mutatóérték közül bármelyik 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: mérleg főösszeg 500 millió Ft, éves nettó árbevétel 1000 millió Ft, tárgyévben foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő
Nem készíthet: Rt, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az üzleti év eltér a naptári évtől
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet

2. Éves beszámoló: az a vállalkozás készíthet, aki nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló követelményeinek.
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet , + üzleti jelentés
Az SZT-ben meghatározott szerkezetben, bizonylatokkal alátámasztott, világos, áttekinthető formában, magyar nyelven kell.

3. Összevont (konszolidált) éves beszámoló: anyavállalatnak minősül, vagyis közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert:
- a tulajdonosok 50 %-ot meghaladó szavazatának többségével rendelkezik
- más tulajdonosokkal a szavazatok többségét birtokolja
- vagy jogosult arra, hogy vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak többségét megválassza vagy visszahívja
- a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján, döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol
- De éves beszámolóját is köteles összeállítani és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, + üzleti jelentés


4. Egyszerűsített beszámoló: pénzforgalomra épül, bevételek és kiadások, valamint az eredményt módosító, pénzmozgáshoz kapcsolódó és nem kapcsolódó tételek összesítése.
A könyvvezetés módja újonnan alakuló vállalkozás számára adott, 2001.01.01-je után alakuló vállalkozás egyszeres könyvvitelt már nem vezethet.


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_D. tétel

Ismertesse az érték-, ár-, és volumenindex alkalmazásának lehetőségeit, kiszámításának módját!

A mérlegelemzés az éves beszámolóhoz kapcsolódó, azt teljessé tevő, elemző-értékelő tevékenység. Adatbázisa a beszámolók egyes részei, illetve a könyvviteli nyilvántartások.
A mérlegelemzéssel szemben információs igénnyel léphetnek fel:
- a vállalkozáson kívüli személyek (hitelezők, befektetők, szállítók, hatóságok)
- a vállalkozás, illetve a vállalkozáson belüli személyek (management, tulajdonosok, munkavállalók).
A mérlegelemzés módszerei:
- Összehasonlítás
- Mutatószám-rendszer alkalmazása,
- Egyéb módszerek (trendszámítás, láncbehelyettesítés módszere).
Az elemzés egyik leglényegesebb pontja a relevancia. Csak egymással tartalmilag egybevágó abszolút számok összehasonlításának van értelme.
Időbeli összehasonlításnál két-három adatból álló idősor elemzése alapján általában nem következtethetünk az időbeli alakulás általános tendenciájára. Ahhoz minimum négy-öt időszak adatára van szükség.

Térbeli összehasonlítás esetén valamely vállalkozás számviteli adatait vagy azonos nemzetgazdasági ágba tartozó másik cég adataival hasonlítjuk össze. Amennyiben azonos mérettel és profillal rendelkező vállalkozásokat mérünk össze, a mutató számaik értékében fellelhető különbségek nagyrészt az eltérő vezetési stratégiák alkalmazásának és eltérő hatékonyságuknak tulajdoníthatók.
Legáltalánosabban használt módszer a mutatószámok módszere:
Mutatószám
a.) Abszolút,
b.) Származtatott:
• Viszonyszámok (dinamikus, megoszlási, teljesítmény, koordinációs, területi összehasonlító)
• Átlagok (számtani, harmonikus, mértani, kronologikus, helyzeti: módusz, radián)
• Indexek (értékindex, volumenindex, árindex, változó állományú és változatlan állományú arányváltozás)
Indexek: valamely közösen vizsgálandó, de közvetlenül nem összegezhető mennyiségek együttes változását mutató viszonyszám.
Érték adat = aggregátum: Azt a hányadost, amelyet nem dinamikus viszonyszámnak nevezünk, hanem indexnek, annak a jellege összetett összehasonlító viszonyszám. Az indexszám a heterogén sokaság időbeli vagy térbeli összehasonlítására szolgál.
Az indexszám két (aggregátum) olyan értéki adat hányadosa, melyben az összeadhatóságot az egységárak teremtik meg. V = q x p (V-érték; q-mennyiség; p-egységár)

1. Értékindex: értékváltozást vizsgál; egy adott körben értékesített áruk összértékének változása  ( q x p ) /  ( q x p )
2. Árindex (Ip): árváltozást vizsgál; a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak együttes, átlagos változását, az árszínvonal változását fejezi ki.  ( q x p ) /  ( q x p )
I1p = q1 x p1
q1 x p0 tárgyidőszak súlyozott árindex;
I0p = q0 x p1
q0 x p0 bázisidőszak súlyozott árindex;
3. Volumenindex (V): volumenváltozást vizsgál; az értékindex volumen változásából eredő összetevője  ( q x p ) /  ( q x p )


Hazánkban az önálló mutatószámok közötti összefüggéseken alapuló rendszereket alkalmazzák.
Vagyoni helyzet elemzése, értékelése:
- tőkeellátottság mutató
- összes idegen forrás és a saját vagyon arányának mutatója
- tőkeáttételi mutató
- forgóeszközök aránya az összes eszközök között
Pénzügy helyzet elemzése, értékelése:
- - likviditási mérlegek (statikus, dinamikus)