Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 3. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi számviteli ügyintéző 3. szóbeli tétel

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.a tétel
Határozza meg az újratermelés fogalmát, szféráit, mutassa be tartalmát és formáit! Határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény alapkategóriáit, mérésüket és összefüggéseiket!

Újratermelés fogalma: a gazdasági folyamatok összessége.
Minden termelés újratermelés, a termelés folyamatos megismétlése. Értelme és általános célja a szükségletek kielégítése.Újratermelés nélkül nem lehetne a fogyasztást sem megismételni, és a társadalmi létet fenntartani.
A társadalmi újratermelés négy mozzanata:
I. Termelés:
A javak előállítása és szolgáltatások nyújtása.
I./1 Elosztás:
valamilyen arányban, módon és formában való részesedése a létrehozott javakból. Reálfolyamatok és pénzfolyamatok.
I./2 Forgalom:
A termékek a termelés helyéről a felhasználás helyére kerülnek. A termékhez jutni más termékért, ellenszolgáltatásért lehet.
I./3 Fogyasztás:
Két fajtája lehetséges.
o Személyes: a fogyasztási cikkek.
o Termelő: a termelő javak és szolgáltatások, valamint a munkaerő elhasználása.
Az újratermelés tartalma:
- anyagi javak (termelési eszközök és fogyasztási cikkek)
- munkaerő (szellemi és fizikai)
- gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok)
- szükségletek újratermelése egyenként és együttesen

Az újratermelés formái:
Egyszerű:
A termelés azonos szintű megismétlése.
Szűkített:
A termelés az adott évben mennyiségileg kisebb.
Részlegesen szűkített:
Bizonyos ágak, vagy gazdasági alapegységek egy-egy része, termékcsoportok tekintetében észlelhető.
Bővített:
A termelés mennyisége növekszik

Az újratermelés formái vállalati, ágazati, nemzetgazdasági szinten egyszerre megtalálhatóak.
Ha a nemzetgazdaság egészében a szűkített újratermelés hatalmasodik el adott évben, akkor ezt gazdasági válság időszakának nevezzük.
Az egyes formák arányai olyanok, hogy a termelés és fogyasztás folyamatosan bővül.
A nemzetgazdaság működése mindig kettős formában valósul meg:
- reálfolyamatokként
- érték és azt kifejező pénzfolyamatokként.
Az árugazdaság tehát mindig reál és monetáris egyszerre.

Makrogazdasági teljesítménymutatók:
1. A gazdasági kategóriák lehetnek:
- időszakra változást kifejezőek: FLOW
- állapotot kifejezőek: egy időpontra STOCK
A legátfogóbb STOCK kategória: a nemzeti vagyon kategóriája. A nemzeti vagyon a munka eredményeképpen halmozódik fel.
A nemzeti vagyon fő részei:
- felhalmozott termelő vagyon: tárgyi eszközökből és forgóeszközökből áll
- nem anyagi szféra felhalmozott vagyona: nem termelő (pl. lakóházak)
- tartós használati cikkek: nyaraló, gépkocsi, ház, lakás, értékpapír stb
- bevont természeti erőforrások: termőföld, erdők
- monetáris készletek: arany-, konvertibilis valuta és devizatartalékok stb
Fontos szerepe van az infrastruktúrának.
Ez a nemzeti vagyonnak, illetve a hozzá tartozó eszközöknek az a része, amely az újratermelési folyamatban közvetlenül nem aktívan vesz részt, de azt kiszolgálja, megteremti az újratermeléshez szükséges feltételeket.
2. A teljesítményt kifejező mutatók lehetnek:
- bruttó típusúak: a teljesítményt az anyagi ráfordítások figyelembe vételével állapítják meg. Halmozódást tartalmaznak, mert ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba.
- nettó típusúak: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, új eredményét tartalmazzák.

Termelői infrastruktúra: biztosítják az adott területen a termelő vállalatok létesítéséhez és működéséhez szükséges feltételeket.
Humán infrastruktúra: azok a létesítmények, amelyek egy adott terület lakosságának életfeltételei és így a munkaerő újratermelése szempontjából is szükséges szolgáltatásokat biztosítják.


Folyó termelő felhasználás /Cf/ GO – ( Ca + I ), GO – GDP
Éves amortizáció /Ca/ GO – ( Ca + I ), GDP – I
Hazai tényező jövedelem /Ie/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Országba beáramló tényezők jövedelem /Iem/ GNI – GDP + Iex
Országból kiáramló tényező jövedelem /Iex/ GDP – GNI + Iem
Bruttó kibocsátás - Egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatás foglalja magában /GO/ Cf + Ca + I, GDP + Cf
Bruttó hazai termék - Termékek és szolgáltatások értéke, az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai /GDP/ GO – Cf, NDP + I
Nettó hazai termék - Az összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét foglalja magában /NDP/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Bruttó nemzeti jövedelem - A bruttó hazai terméket csökkentik az országból kiutalt jövedelemmel és növelik az országba határon kívülről beutalt jövedelemmel. /GNI/ GDP + ( Iem – Iex )
Nettó nemzeti jövedelem - Csupán az amortizációs alappal kisebb a bruttó nemzeti jövedelemnél. /NNI/ NDP + ( I – Iex )

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 3.b tétel

Határozza meg a valuta, deviza fogalmát! Értelmezze a konvertibilitást! Beszéljen azok lehetséges fajtáiról és fokozatairól! Ismertesse az árfolyamok fajtáit! Mutassa be a valuta le- és felértékelésének hatását a gazdaságra! Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Mutassa be az EU pénzügyi intézményrendszerét! EU - Magyarország kapcsolata. Konvergencia kritériumok.

Valuta fogalma Külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze készpénz formában.
Deviza fogalma Külföldi pénznemre szóló követelés, banknál nyitott devizaszámlán kezelnek.
Egymás közötti átválthatóságát konverziónak nevezzük. Az árfolyam értéket jelent.
Konvertibilitás A valuta szabadon átváltható korlátozás nélkül másik pénznemre. Kulcsvaluta: széles körben keresnek, és fontos szerepe van a világgazdaságban. Tartalékvaluta: nincs jelentős szerepe a gazdaságban, de megbízhatósága miatt a jegybankok tartalékként felhalmozzák.
Jegybanki szintű konvertibilitás: csak a jegybank jogosult.
Külső konvertibilitás: csak a devizakülföldiekre vonatkozik.
Belső konvertibilitás: Devizabelföldiek is jogosultak devizát átváltani.
Teljes konvertibilitás: Devizabelföldiek- és külföldiek is jogosultak átváltani.
Árfolyamok
Valutaárfolyam: egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.
Devizaárfolyam: átváltásakor alkalmazott árfolyam akkor, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.
Vételi árfolyam: kínálati ár, a hitelintézet adott napon mennyiért hajlandó megvásárolni a valutát, devizát.
Eladási árfolyam: eladásának kínálati ára.
Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyam átlaga. Árfolyam alakulás megfigyelésére..
Keresztárfolyam: Egy közvetítő pénznem alapján határozzák meg a valuták, devizák közötti arányokat.
MNB által jegyzett árfolyam: A bank részéről tett konkrét üzleti ajánlat, amely azt tartalmazza, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni, illetve eladni.
Fix árfolyam: Az átváltási arány körül szűk sávban ingadozhatnak.
Kötött árfolyam: hatóságilag rögzített.
Flexibilis árfolyam: Az árfolyam a kereslet, kínálat hatására szabadon változik.

A valuta le- és felértékelése
Leértékelés: a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. Ösztönzi az exportot, fékezi az importot.
Felértékelés: a hazai inflációs ráta kisebb a külföldi inflációs rátánál. Célja a belföldi árszint védelme.
Nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
I. Folyó fizetési mérleg
a. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
b. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
c. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
d. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg
a. Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai
b. Közvetlen tőkebefektetések
c. Portfólió befektetések
d. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások.

A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ (EMU) LÉTREJÖTTE:
A Maastrichti Szerződés: lefektette a gazdasági és pénzügyi unió lépcsőzetes megteremtésének rendjét, rögzítette az átmeneti és végleges intézményi keretet.

Az EMU intézményrendszere

KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE
 Az Európai Központi Bankból és a Nemzeti Központi Bankokból áll
 Az EKB döntéshozó szervei: a Kormányzótanács és az Igazgatótanács irányítják

EURÓPAI KÖZPONTI BANK
 Jegybank funkciót ellátó intézmény
 Székhelye: Frankfurt
- Teljes függetlenséget élvez
 Kizárólag az EKB joga, hogy pénz kibocsátást engedélyezzen

MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU

Társulási szerződés előtt : 1987 nyara – érdemi tárgyalások kezdete
A társulási megállapodás
1991. dec. 16. – Európai Megállapodás aláírása: a ratifikálási (jóváhagyás) eljárás a vártnál hosszabb időt vett igénybe
 teljes megállapodás csak 1994. febr. 1-vel lépett hatályba

Felvételi kérelem benyújtása: 1994. ápr. 1. Athén – az EU tanács soros elnökének

1998. márc. 31. – első körbe sorolt országokkal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat
1. szakasz: átvilágítás, tényfeltárás
2. szakasz: kormányközi konferencia (érdemi tárgyalások)
2003. április 16. – csatlakozási szerződés aláírása
2004. máj. 1. – EU-tagság

Konvergencia-kritériumok  a részvétel feltételeit tartalmazzák
1.) a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb eredményt elért tagország inflációs rátáját
2.) a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 %-a
3.) legalább két éven keresztül nem folyamodhat a jelölt nemzeti valutájának leértékeléséhez (belül kell maradni a 2,25 %-os árfolyam-ingadozási sávon)
4.) a hosszú lejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 %-nál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét
CÉL: pénz stabilitása

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.c tétel

Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertesse a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

A könyvviteli zárlat célja, a zárlati feladatok: A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a folyamatos könyvelést teljessé tétele érdekében végzett könyvelési munka sorozata.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a beszámoló alátámasztásához főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A főkönyvi kivonatot a vállalkozás a döntésétől függően havonta, negyedévente, de legkésőbb az éves beszámoló összeállítását megelőzően köteles elkészíteni.

Zárlati teendők:
Kettős könyvvezetés:
- Folyamatos főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele,
- Rendező tételek lekönyvelése,
- Különböző helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák elvégzése,
- Adatok, elszámolások helyességének ellenőrzése,
- Főkönyvi és részletező nyilvántartások egyeztetése,
- Leltározás,
- Adatok megfelelő rendszerezése, összesítése,
- Főkönyvi kivonat,
- Zárótételek,
- Nyilvántartások lezárása.
1. Költségnem számlák zárása, illetve átvezetése 59-es számla segítségével a 8-as számlaosztályba
A) T 59/51-57; K 51-57; 93
B) T 811-813; 821-823; 831 K 59/51-57 (ráfordítás)
2. Mérlegszámlák zárása: Követel egyenlegű számlák esetén: T ____ K 492; Tartozik egyenlegű számlák esetén: T 492 K _____ .
3. Év eleji nyitás a 491 nyitómérleg számlával szemben, a zárómérlegben szereplő mérlegszámlák nyitása.
4. Rendező tételek: mérlegszerinti eredmény átvezetése a taggyűlés által jóváhagyott döntés szerint, vagy lekötött tartalékra, vagy eredménytartalékra.
5. Időbeli elhatárolások feloldása.

Év végi zárlati feladatok:
A.) Első fázis:
a.) A mérleg és eredménykimutatás tételek adatait helyesbítő és rendező tételek könyvelése:
1. Leltározás, Készletérték-különbözet megosztása, Befejezetlen termelés átvezetése a készletszámlára, Késztermékek év végi értékének meghatározása stb.
2. Költségvetéssel kapcsolatos elszámolások,
b.) A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése:
1. Hitel-, Adókötelezettségek egyeztetése Befektetett pénzügyi eszközök, Forint- és valutapénztár ellenőrzése,
B.) Második fázis:
a.) Mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között elszámolásra kerülő gazdasági események:
1. Értékpapírok, bankbetétek, átsorolások, Céltartalék meghatározása, Helyi adók elszámolása, Osztalék, részesedések, Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó elszámolások stb.
b.) A beszámoló készítés időpontjának megválasztása, könyvvizsgálat jelentősége:
c.) A beszámolók nyilvánosságra hozatala:
d.) Letétbe helyezés:
e.) A kettős könyvvitelt vezető tárgyévet követő május 30

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.d tétel

Mutassa be a fájl és könyvtár műveleteket a Windows operációs rendszer alatt (könyvtár létrehozása, átnevezés, másolás, törlés, fájlmásolás, áthelyezés, átnevezés)!

Grafikus felületen
Sajátgép:
A műveletek mindegyike több módon is elvégezhető, csak néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Könyvtár létrehozása: Fájl – Új – Mappa (vagy jobb egérrel a gyorsmenü segítségével)
Könyvtár átnevezése: Jobb egér – átnevezés, vagy a kijelölt ikon nevén egy kattintás.
Könyvtár törlése: Kijelölt könyvtárat DEL billentyűvel, vagy az X ikonnal, vagy gyorsmenü segítségével is törölhető.
Csoportos törléshez több könyvtár kijelölése szükséges:
 CTRL + kattintás az egérrel – különállók
 SHIFT + kattintás (első – utolsó) – egymást követők
 Szerkesztés menü – mindet kijelöli
 Szerkesztés menü – kijelölés megfordítása
 Egérrel téglalapos kijelölés
 CTRL – A gyorsbillentyű

A sajátgépben való másolás történhet vágólap segítségével (kijelölés – másolás – új hely – beillesztés), de a könyvtár szerkezet itt nem áttekinthető. A vágólapos másolás előnye, hogy a másolandókat megjegyzi a számítógép. Így többször is beilleszthetők. Ha több ablakot megnyitunk, és egymás mellett helyezzük el a képernyőn, akkor a Drag and Drop (fogd és vidd) technikák is használhatóak. Ezzel a technikával csak egy másolat készíthető.
Intéző
Az intéző beállítható úgy, hogy a baloldalon látható legyen a könyvtár szerkezet. (+kibontás, - becsukás). A jobboldali felépítés és használata megegyezik a Sajátgépével. Az Intézőben való másoláskor használhatjuk a vágólapos módszert. Jobboldalon kijelöljük a másolandó könyvtárakat, másolás parancs kiadható ikonról, menüből, gyorsmenüből, majd baloldalon megkeressük az új helyet, ahova másolni szeretnénk és beillesztjük. Egyszerűen használható a Fogd és vidd technika, ha a jobboldalon kijelölt könyvtárakat a baloldalon a szerkezetben a megfelelő könyvtárnévre húzzuk. Alapértelmezésben meghajtók között másol, azonos meghajtón belül mozgat ez a művelet.
A másolás és mozgatás közti alapvető különbség, hogy másolásnál az eredeti helyen is megmarad, mozgatásnál az eredeti törlődik.

Az állományokkal való műveletvégzés megegyezik a könyvtárakkal való műveletvégzéssel. Ha számítógépünkön valamilyen COMMANDER program is található, akkor az állományok tömörítése, kibontása illetve darabolás, egyesítése is könnyen elvégezhető.