Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 2. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_A. tétel
Értelmezze a szükségletek, javak és szolgáltatások fogalmát, főcsoportjait és összefüggésüket! Melyek a termelési tényezők és mi a kapcsolat közöttük! Ismertesse az áru, szolgáltatás, munka és a tőke Európai Unióban lévő szabad áramlásának hatását nemzetgazdaságunkban!

A gazdálkodás célja a szükségletek kielégítése: hiányérzet, amely igényként jelentkezik, újabb szükségletek, megismétlődnek. Mennyiségileg is változnak. Új szükséglet először látens majd effektív szükségletté válnak, mások megszűnnek. Mindezek a technikai fejlődésnek, az igények módosulásának a következményei. Fő hajtóereje az egész gazdaság, és azon túl a társadalom fejlődésének.
Csoportok:
1. Fontosságuk szerint:
a) elsőrendű (primer): a létfenntartáshoz szükségesek
b) másodrendű (szekunder): az egyén életét megkönnyíti
c) harmadrendű (tercier): luxus igények
2. Minőségük szerint:
a) anyagi szükségletek: anyagi javakra irányulnak
b) szellemi szükségletek: tanulás, kultúra
3. Mennyiségi szempont szerint:
a) teljes szükséglet: ma még nem kielégíthető.- anyagi és nem anyagi jellegű; biológiai; társadalmi (pl. közvilágítás); termelési (pl. termelési eszközök); nem termelési; luxus
b) tényleges (effektív): mindenképp ki kell elégíteni.
c) lappangó (látens): idővel effektívvé válnak

A szükségletek kielégítése történhet javak megszerzésével, vagy szolgáltatások igénybevételével. A javak, a szolgáltatások és a szükségletek elválaszthatatlanok egymástól.
A javak: tárgyi, dologi formában jelennek meg.

Gazdasági javak:
Munkával kell előállítani.
Szabad javak:
Korlátlan pl. a napfény, a levegő, a víz.
Termelési javak: A termelés: anyagi javak előállítása, eredménye: a termék.
- munkatárgyak:; munkaeszközök
Szolgáltatások: emberi teljesítmények. Lehet: termelő; nem termelő
Közvetlenül elégítenek ki szükségletet, ami maga a fogyasztás. Nem eredményez anyagi javakat.
A termelés tényezői, szerepük
Természet:
Ide tartoznak a föld egyéb kincsei (pl.ércek). A föld a termelés színhelye is.
Munka:
Az emberi munkaerő kifejtése. A természettel együtt eredeti, elsődleges termelési tényező. Munka = az ember szellemi és fizikai képességeinek az összessége.
Tőke:
Tőkejavakban-pénzt, reáltőke-javak-munkaeszközöket használnak. Tiszta hozama, amit nem fordítanak személyes szükséglet kielégítésére, az tőkeként halmozódik fel.
Vállalat, vállalkozó:
Az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi.
Információ:
Nagy jelentősége van az elektronikus eszközöknek.
A termelési tényezőknek és tulajdonosaiknak a tényezőkkel előállított hozamból viselt szerepük arányában részesedniük kell.
Pl. tőke – kamatjövedelem, vállalat tulajdonos – nyereség, munka – bérjövedelem.
Az Egységes Európai Okmány előírja az UNIÓ területén az egységes piac megteremtését, 4 alapszabadság:
1. Az áruk szabad mozgása (mennyiségi korlát nélkül)
2. Személyek szabad mozgása (letelepedési szabadság, munkavállalás)
- az EU-tagállamok egy 2+3+2 éves rendszerben korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását. Igazi korlátozásra csak az első két évben, és főként Ausztriában és Németországban kell számítani
3. Szolgáltatások szabad nyújtása (székhely és telephely áthelyezés más tagállamba).
4. Tőke szabadáramlása (tilos a tőke áramlásának bármilyen korlátozása).
- az unióban szabadon végezhető mindenfajta deviza- és valutaügylet
A 4 alapszabadság hatása:
- állami támogatás korlátozása (bármilyen tagállami támogatás korlátozza a versenyt a közös piacon)
- állami vállalatok támogatásának korlátozása (a tagállamok nem folytathatnak olyan gyakorlatot, amelyek kedvezményezik az állami vállalatokat a magánvállalatokkal szemben.)



Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_B. tétel

Határozza meg a személyi jövedelemadó jellemzőit! Ismertesse az összevonandó jövedelmek és a különadózó jövedelmek fajtáit a személyi jövedelemadó rendszerében! Határozza meg az egyes esetekben az adó alapját és az adó mértékét!
Sorolja fel az adómentességeket és az adókedvezményeket! Mutassa be a személyi jövedelemadó előleg szerepét és megállapításának módjait!

Az adó célja:
- az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével
- a magánszemélyek járuljanak hozzá a közterhekhez
Az adó jellemzői:
1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adót naptári évenként kell megfizetni.
2. Általános adó. Közvetlen adó.
3. Az összevontan adózó jövedelmek után az adó sávosan progresszív, kedvezményekkel csökkenthető
4. A különadózó jövedelmek után az adó lineáris.
5. Társadalmi-, gazdasági célok megvalósulásának érdekében mentesség, kedvezmény adható
6. az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni
Bevétel: magánszemély tevékenysége ellenértékeként szerzett érték
Nem számít bevételnek:
- nyugdíj, hitel vagy kölcsön; visszatérített adó, jogszabály alapján elengedett köztartozás;
- a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége
Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak költségekkel csökkentett része, vagy a törvényben meghatározott hányada.
2 csoportra osztható:
- összevont adóalapba sávosan adóznak 0- 1.700.000Ft-ig 18 %, 1.700.001 Ft-tól végtelenig 36 %
- elkülönülten adózó: törvény szabályozza az adó mértékét jogcímenként
Erre a jövedelemtípusra semmilyen adókedvezmény vagy más jogcímen adott csökkentő lehetőség nem vonatkozik.

Összevonandó jövedelmek
I. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
II. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
III. Egyéb jövedelmek

Kedvezmények
Adójóváírás: csak bérjövedelem után lehet elszámolni - 1 500 000 Ft-ig havi 9000 Ft (évi 108.000 ft).
o 1,5 mio. ft-ot, de legfeljebb 2,1 mio. ft, csökkenteni kell a 1,5 mió ft feletti jövedelem 18 %-val.
o kiegészítő adójóváírás legfeljebb jogosultsági hónaponként 2.340 ft (évi 28.080 Ft). 1,0 mio. Ft felett, de nem éri el a 1.561.600 ft-ot, csökkenteni kell a kiegészítő jogosultsági határt ( 1,0 mio ft) meghaladó jövedelem 5 %-val.
o Egyéni vállalkozónál a jogosultsági összeghatár meghatározása során a személyi kivétet és az osztalékalapot együtt kell figyelembe venni.
Magánnyugdíj – pénztári befizetés: a befizetett összeg 30 %-a, max. évi 130 000 Ft.
Személyi kedvezmény: súlyos fogy.-nál az adóév első napján érvényes minimálbér 5 %-a.
Családi kedvezmény 3 gyerek után 4.000 Ft/fő/hó.
*Tandíjkedvezmény: a befizetett összeg 30 %-a, évi 60 000 Ft.
Lakáscélú kedvezmény: 2007-től megszűnik, csak abban az esetben nem, ha 2007. jan.1-je előtt a törlesztést megkezdték. Új lakásnál 40 %-a, használtnál 30 %, de legfeljebb évi 120. 000 Ft. Érték korlát: A meghatározott adókedvezmény csökkenteni kell a 3,4 mio ft feletti jöv. 20 %-át meghaladó részével, ha a magánszemély bevallott jövedelme meghaladja a 3,4 mio. Ft-ot, de nem éri el a 4 mio. ft-ot.
*Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény: a jövedelem a bevétel 90 %-a, max. évi 100 000 Ft.
*Közcélú adomány kedvezménye: közhasznú szervezeteknek 50 000 Ft, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek 100 000 Ft.
*Biztosítások kedvezménye: a befizetett díj 20 %-a, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó 10 %-a, max. 100 000 Ft.
*-gal jelölt esetekben az összjövedelem nem érheti el a 6 mio ft-ot, és max. 100 eft érték lehet a kedvezmény.

Különadózó jövedelmek
I. Az egyéni vállalkozó jövedelme
II. Vagyonátruházásból származó jövedelem
III. Tőkejövedelmek
IV. Természetbeni juttatások és más engedmények
V. Vegyes jövedelmek
Adómentességek
Szociális és más ellátások adómentessége: nevelési ellátás; időskorúak járadéka; fogyatékosok támogatása
Lakáshoz kapcsolódó adómentességek: lakáscélú támogatás; állami támogatás.
Közcélú juttatások adókedvezménye: kutatásra kapott juttatás; ösztöndíj.
Költségtérítés jellegű bevételek: egyenruha pénzbeli megtérítése, pedagógusnak szakkönyv.
Kártérítés jellegű bevételek: kártalanítás, kárpótlás, kockázati biztosítás
Egyes természetbeni juttatások bevétele: étkezési bón.

SZJA megállapításának módjai
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:
- a vállalkozói jövedelemadó mértéke 16%
- a vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
- osztalékalap után 25% és 35%-os lineáris adó.
Átalányadózás: akkor választható, ha az átalányadózást megelőző adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.
Tételes átalányadózás: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja.

Az adóbevallás lényege
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. A munkáltató a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében köteles bevallani.
Adóelőleg:
Ha a magánszemély jövedelme nyilatkozat alapján nem haladja meg az 1.700.000 ft-ot, akkor a göngyölítéses módszert kell alkalmazni.
- Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemnél: 1 hó X 12 után számított adó 12-ed része
- Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnél: előző havi rendszeres és a nem rendszeres jövedelem számított éves adójának a különbözete.
- Adóterhet nem viselő járandóság + rendszeres jövedelem adóelőlege: a kettő összegének az éves kiszámított adóját csökkenteni kell az adóterhet nem viselő járandóságra eső számított adó összegével. A kapott összeg 12-es része a havai adóelőleg.
Figyelembe vehető engedmények az előleg számításakor:
- súlyosan fogyatékos kedvezménye
- magán-nyugdíjpénztárba kiegészítő befizetés kedvezménye
- adójóváírás, kiegészítő adójóváírás
- családi kedvezmény
Előleg fizetési kötelezettség:
- Magánszemély: negyedévente a jövedelme alapján
- Vállalkozói kivét előlegének megállapításakor a göngyölítéses módszert kell alkalmazni.
- Egyéni vállalkozó adóelőlege: negyedévente - bevétel és költség különbözetének 16 %-a


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_C. tétel

Ismertesse a számviteli törvény célját, szükségességét, valamint a számviteli politika szerepét és tartalmát!

A törvény célja, hogy meghatározza a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A számviteli törvény filozófiája: A számviteli törvény - a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő - alapján a vállalkozás megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást ad jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

A tv. struktúrája: 14. fejezetből és 7 mellékletből áll, azok tartalma:
A számviteli törvény II. fejezet 15. § sorolja fel a számviteli alapelveket:
1. A vállalkozás folytatásának elve: a gazdálkodó folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése
4 TARTALMI ALAPELV 1. Teljesség elve 2. Valódiság elve 3. Óvatosság elve 4.Összemérés elve
6 KIEGÉSZÍTŐ ALAPELV: 1. Egyedi értékelés elve 2.Bruttó elszámolás elve 3.Időbeli elhatárolás elve 4.Tartalom elsődlegessége a formával szemben 5.Lényegesség elve 6. Költség-haszon összevetésének elv
3 FORMAI ALAPELV: 1. világosság elve: 2. Folytonosság elve: 3. Következetesség elve

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra más előírások érvényesek (100 §).
Nem nevesített, de érvényesítendő alapelvek:
 Realizációs elv: Tárgyilagosság (semlegesség) elve: Hasznosíthatóság elve: Időszerűség elve: Megbízhatóság elve Helytállóság elve

Számviteli politika: a számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeknek a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál és közzétételénél valamint a könyvvezetésnél érvényt szerez. Minden gazdálkodónak írásba kell rögzítenie, hogyan kívánja a SZT. előírását gazdaságban alkalmazni. Betartása kötelező.

A számviteli politika keretében szabályozandó témák:
1. Beszámolási forma megválasztása
2. Mérleg formájának megválasztása
3. Eredménykimutatás formájának megválasztása
4. Mérleg és az eredménykimutatás további tagolása
5. Beszámolókészítés időpontjának rögzítése
6. Besorolási jegyzék összeállítása
7. Készletek értékelésének és elszámolásának módja
8. Értékcsökkenési leírás módszere
9. Deviza-, valutakészletek elszámolásának módja
10. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek és eszközök Ft értékének megállapítása
11. Értékvesztés, annak visszaírása
12. Értékhelyesbítés elszámolásának rendje
13. Céltartalékképzés szabályai
14. Időbeli elhatárolás módja
15. Alapítás, átszervezés költségeinek aktiválása
16. A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása
17. Költségelszámolás módszere
18. Zárlati munkák gyakoriságának megállapítása
19. Kiegészítő melléklet tartalma
20. A vállalkozás kapcsolati rendszere
21. Jelentős, lényeges kritériumok számszerűsítése

Kötelezően elkészítendő és folyamatosan karbantartandó szabályzatok:
A) A vállalkozás számlarendje: Főkönyvi számlák, kapcsolat az analitikus nyilvántartással, zárlati idők, bizonylati rend, Számlatükör.
A folyamatos könyvviteli munka megszervezésének egyik feltétele a könyvviteli számlák közgazdaságilag, ill. üzemgazdaságilag indokolható csoportosítása. E célt szolgálja a számlakeret: legfontosabb főkönyvi számlák elvileg és logikailag meghatározott csoportosítását, egységes elnevezését, tartalmát, csoportosítási és vezetési módját, valamint kapcsolatait szabályozza. A számlakeret a főkönyvi számlákat gazdasági tartalmuk szerint csoportosítja, ezeket a csoportokat számlaosztályoknak nevezzük: számlacsoportok, számla, alszámla, részletező számla
Az egységes számlakeret a decimális számozás elvére épül. A számlakeretekben általában három rendezőelv érvényesül:
1. Mérlegelv: az eszköz- és forrásszámlák (mérlegszámlák) vezetése kap fő hangsúlyt.
2. Üzemgazdasági vagy kalkulációs elv: teljesítményeknek az elszámolása, az önköltség kimutatásának a lehetősége kap kiemelt szerepet.
3. Eredmény- vagy rentabilitási elv: az eredményt kimutató számlák vezetése kap kiemelt hangsúlyt.
Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül, és a bruttó elszámolás elvén alapszik. Élesen elkülöníti a mérleg- és az eredményszámlákat, valamint az azokat kiegészítő költségszámlákat. A számlakeret szerkezete:
A Mérlegszámlák (mérlegelv) MÉRLEG ELKÉSZÍTÉSE
Eszközszámlák
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások
Forrásszámlák
4. Források (saját tőke, céltartalék, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások)


A Eredményszámlák (üzemgazdasági vagy kalkulációs elv)
Költségnem elszámolás
5. Költségnemek: 511; 59/511; 811
A vállalkozás döntése alapján a VIR igények kielégítése
6. Költséghelyek, általános költségek
7. Tevékenységek (termelés költségei
3. Eredményszámlák (eredmény vagy rentabilitási elv) EREDMÉNY KIMUTATÁS
Eredménycsökkentő számlák
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
Eredménynövelő számlák
9. Árbevételek és bevételek
A 6-7. számlaosztály a gazdálkodó döntésének megfelelően használható a vezetői információk biztosítására. A 0. számlaosztály azok a nyilvántartási számlák, amelyek mérleg szerinti eredményt, a vagyon összegét nem befolyásolnak.
Számlarend részei: számlatükör (számla számjele, megnevezése), számlamagyarázat (számlák tartalma), számlaösszefüggések (számlák kapcsolatai az alkalmazott értékelési és elszámolási módozatoknak megfelelően módszerrel), főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatai.

B) A leltározási és leltárkészítési szabályzat: a leltározás célja a váll. vagyonának számbavétele
A leltárnak biztosítania kell: Teljes körűséget,Valós állapot, Áttekinthetőség
A leltározás ált. szabályai:
- Leltározás módja, időpontja, előkészítése
- Leltározás végrehajtásának szabályai:
o Eszközök leltározása, Források leltározása
o Időbeli elhat.

Belső szabályzatok:
- leltározási szabályzat, értékelési szabályzat, Önköltségszámítás módja, Pénzkezelési szabályzat

MÉRLEGÉRTÉKE:
Bef pü.-i eszk könyv szerinti ért.
- értékvesztések
+ értékvesztés visszaírása


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_D. tétel

Ismertesse a viszonyszám fogalmát, fajtáit, kiszámításának módját! Ismertesse, hogy az egyes viszonyszámokat milyen típusú diagrammal tudjuk ábrázolni!

Viszonyszám: két egymással logikai kapcsolatba hozható adat hányadosa.
Fajtái: Általános képlete: V = A / B V= viszonyszám;
1. Megosztási viszonyszám: rész/egész pl. adóbevételek adónemenkénti megoszlása (kör, oszlop diagram, ) Vm = fi /  fi = x - részarány az egészhez viszonyítva, pl. népesség
2. Intenzitási viszonyszám: pl. 100 km-re jutó üzemanyag-fogyasztás fedezeti hányada Vi különböző mértékegységű adatok hányadosa, amely megmutatja, hogy az egyik sokaság 1 egységére jutó másik sokaság hány egysége jut.
o Egyenes arányos viszonyszám: a vizsgált jelenségnél a nagyobb érték növekvő, a kisebb pedig csökkenő tendenciát mutat.
o Fordított arányos viszonyszám: a vizsgált jelenségnél a nagyobb érték csökkenő, a kisebb növekvő pedig tendenciát mutat.
3. Összehasonlító viszonyszám: bázis-, és láncviszonyszám, idősorok elemzése esetén használjuk pl. SZJA alakulása ’95-89 között, (grafikon, oszlop, sáv diagram). Vö megmutatja, hogy a vizsgált jelenség különböző adatai hányszorosát, illetve %-át teszik ki egy bázisul választott adatnak. Fajtái:
o Koordinációs viszonyszám: Vsz az összehasonlító sor 2 elemét vetjük össze;
o Dinamikus viszonyszám: Vd – időben összehasonlító: a későbbi időpont vagy időszak későbbi értékét elosztjuk az előzővel. Vd = x1 / x0 ;
 Vb = bázis v.sz.; bázis viszonyszám: tárgy időszaki adata / bázis időszak adata
 Vl = lánc v.sz.; lánc viszonyszám: tárgy időszaki adat / előző időszak adata
o Térben összehasonlító: Vt
Grafikus ábrázolás:
1. Kördiagram: megoszlási viszonyszámnál alkalmazzuk – körcikkek %-os arányban kifejezve (pl. közlekedési eszközök)
2. Oszlopdiagram: összehasonlító viszonyszámoknál használjuk – az oszlop magassága mutatja meg a részek nagyságát (pl. munkanélküliség)
3. Vonaldiagram: kétdimenziós derékszögű koordináta rendszerben ábrázoljuk, ahol az x tengelyen az időpont, az y tengelyen a mennyiségi értéket ábrázoljuk (pl. születés, halálozás)
Gyakoriság sorok ábrázolása:
o Hisztogram diagram: x tengelyen ismérv érték, y tengelyen a gyakoriság ábrázolása
o Korfa diagram: statisztikában népességet ábrázolnak ezzel