Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 1. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szóbeli tételek:1_A. tétel:
Határozza meg a nemzetgazdaság fogalmát, szereplőit és mutasson rá kapcsolataikra! Beszéljen a magyar gazdaságról, mint önálló rendszerről, és mint az Európai Unió és a globalizálódó világgazdaság egyik alrendszeréről.

Fogalom: A nemzetgazdaság a gazdasági egységek és tevékenységek összessége.
- termelés, a fogyasztás, a forgalmazás és az elosztás folyamata.
- egész társadalmi közegben helyezkedik el.
- Más országok gazdaságaival kölcsönös függőségi viszonyok léteznek.

A nemzetgazdaság szereplői önálló gazdasági, szervezeti és intézményi egységek.
Lehet:
- kitermelő (primer) szektor
- feldolgozó (szekunder) szektor
- szolgáltató (tercier) szektor
Más jellegű csop.:
- tulajdonformák szerinti szerkezetet
- gazdálkodási forma szerinti szerkezetet
- a vállalat mérete szerinti szerkezetet
Főbb jellemzőik:
- saját eszköz és forrás
- ehhez kapcsolódó passzívák
- kötelezettség vállalás
- önálló gazdasági tevékenység
- teljes körű könyvviteli elszámolás és vagyonmérleg készítés.

Háztartások
Fogyasztó jellegükből következően munkaerő-termelők és eladók.

Vállalatok
Sokféle szervezetből álló szféra.
Tevékenységük rendszeresen profit szerzése céljából történik.
Termelnek, és szolgáltatást nyújtanak. Ide tartoznak a bankok, pénzintézetek.

Nem profit érdekelt gazdasági egységek
Gazdaságilag és jogilag elkülönült egységek.
Például:
- egészségügyi, oktatási intézmények, sportegyesületek, alapítványok
- érdekképviseleti szervezetek, környezetvédelmi szervezetek

Állam
A központi kormányzat és szervei, intézményei, valamint a helyi önkormányzatok .

Külföld
Mindazon önálló egységei, amelyek aktív kapcsolatban vannak belföldi gazdasági egységekkel.

Ágazati besorolási rendszer:
Minden gazdasági egység fő gazdasági tevékenysége alapján besorolható a nemzetgazdaság valamelyik részébe. Az ágazati besorolási rendszer a gazdasági tevékenységeket 4 fokozatba foglalja össze:

1. Nemzetgazdasági ág (A-tól Q-ig, összesen 17 ág)
- mezőgazdaság, vadgazdaság, erdőgazdálkodás, bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz hő, vízszolgáltatás, egészségügyi és szociális ellátás
2. Nemzetgazdasági ágazat (60 ágazat)
- élelmiszerek és italok gyártása
3. Nemzetgazdasági alágazat (220)
- egyéb villamos-ipari gépek és készülékek gyártása alágazat
4. Nemzetgazdasági szakágazat (600)
- járművillamossági készülékek gyártása szakágazat

A nemzetgazdasági ágakat betűkkel, az ezen belüli bontást számokkal jelöljük.
Így minden gazdasági tevékenység egy négyjegyű számmal határozható meg Pl.: „zöldség-gyümölcs kiskereskedelem”: jelzőszáma 5221

Magyarország 2004. május 1-jétől az UNIO tagállama. A tagállamok száma jelenleg: 27 (Bulgária, Románia 2007.).

Az Unió meghatározta a közös gazdasági feladatokat:
- egységes piac, „egy ár, egy piac” elve
- négy alapszabadság: áru, személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása
- versenykorlátozás tilalma
- monetáris Unió
- közös agrárpolitika
- közös vidékfejlesztési politika
- pályázati rendszerek.

Magyarország önállósága, amit az Unió szabályai engednek. (Saját állami költségvetés, bér és árpolitika, szociális támogatások, munkanélküliek ellátása, önálló TB és nyugdíjrendszer, saját egészségügyi és oktatási ellátás, kulturális szabadság stb.)


Pénzügyi-számviteli ügyintéző szóbeli tételek:1_B. tétel:
Vázolja fel a mai magyar bankrendszer lényegét. Sorolja fel a jegybank alapvető feladatait. Beszéljen részletesen a monetáris politika megvalósításának eszközeiről. Ismertesse az MNB szervezeti felépítését.

Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét bankrendszernek nevezzük.

Egyszintű: bankrendszerben a központi bank (jegybank) kizárólagosan lát el bizonyos feladatokat.
Kétszintű: bankrendszerben a központi banknak nincs közvetlen kapcsolata a gazdálkodó egységekkel, közvetlenül a bankrendszer második szintjén elhelyezkedő kereskedelmi bankokkal és pénzintézetekkel áll kapcsolatban.
A jegybank a monetáris szabályozás eszközeivel befolyásolja a bankok tevékenységét.
A mai magyar bankrendszer:1987. január 1-én létrejött a kétszintű bankrendszer.
A mai magyar bankrendszer szereplői:
- jegybank (Magyar Nemzeti Bank)
- hitelintézetek, ezen belül a bankok, a szövetkezeti hitelintézetek, továbbá a nem monetáris pénzintézetek

A jegybank feladatai:Közvetlen kapcsolatot tart a pénzügyi intézményrendszerrel.
Feladatai:
- szabályozza a forint vásárlóerejét
- bankjegyet és érmét bocsát ki
- aranyból és devizából készletet tart
- a nemzeti valuta értékmegőrzése
Indirekt eszközei:
- tartalékráta politika
- rediszkontláb politika
- nyíltpiaci műveletek

A jegybank az eszközeivel megfelelően szabályozza a pénz- és hitelkínálatot, a pénz mennyiségét és ezen keresztül a kereskedelmi bankok működését:
refinanszírozás, rediszkontálás: A jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak,
- kötelező jegybanki tartalék, likviditási tartalék: kötelezővé teszi a bankok számára, hogy a náluk elhelyezett betétek bizonyos hányadát központi banknál kell elhelyezniük
- árfolyam-politika
- kamatbefolyásolás, kamatpolitika:
A jegybank kamatpolitikájával:
- hatást gyakorol a piaci kamatokra
- orientálja a bankokat, befolyásolja a hitelpolitikájukat
- nyílt piaci műveletek (értékpapír műveletek): a jegybank értékpapírokat, állampapírokat vásárol vagy elad, ezzel is szabályozva a forgalomban lévő pénz- és hitelmennyiséget

A jegybank szervezete: Az MNB sajátos részvénytársaság, a részvények az állam tulajdonában vannak. A bank élén az elnök áll.
Az MNB szervei:
- közgyűlés
- jegybanktanács
- igazgatóság
- felügyelőbizottság
Közgyűlés: a bank alapszabályait.
Jegybanktanács: a monetáris politika irányító szerve. Irányelveinek meghatározása.
Igazgatóság: stratégiai tervek kidolgozása, tanácsadó, véleményező szerv.
Felügyelőbizottság: a részvényesek képviseletében általánosan ellenőrzi a bank tevékenységét. Tagjait a közgyűlés választja.

Monetáris politika
Fogalma: a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtése, a gazdaság stabilitásának megőrzése
Eszközei:
- kötelező jegybanki tartalék
o alapja a hitelintézet összes forint- és devizaforrása. Mértékét az MNB határozza meg, amely mérték befolyásolja a hitelintézetek számlapénz-teremtő képességét.
- refinanszírozás
o értékpapírok leszámítolását, refinanszírozási- és egyéb hitelek nyújtását, és értékpapír-ügyletek kötését foglalja magában. Ide tartozik:
-leszámítolás
-viszontleszámítolás
o refinanszírozási hitel: a hitelintézetek hitelnyújtási, számlapénz-teremtési képességét növeli
-likviditási hitel: elősegíti a hitelintézet átmeneti fizetési problémáit
-Folyószámlahitel: lehetővé teszi, hogy a hitelintézet a központi banknál lévő számlabetétjét meghaladó összegben adjon fizetési megbízást a számlavezető központi banknak
- lombard hitel: jegybankképes értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel
- nyíltpiaci műveletek: a piacképes értékpapíroknak a jegybank által irányított adásvétele
-kamatszabályozás: a jegybankpénz árának meghatározása, változtatása
-pénzkibocsátás


Bankrendszer szervezeti felépítése

MNB az ország központi bankja
- I. szint:1924-ben alapították meg; a pénzügyminiszterhez tartozik; jegybanki szerepköre megmaradt.

Pénzügyi intézmények
- II. szint: 1987-től. Két fajtája:

1.Hitelintézetek
2.Pénzügyi vállalkozások

A hitelintézeteken belül 3 fajtát különböztetünk meg:

a) Bankok
- Gazdasági Törvény vonatkozik rá; Rt. formában működik, alapítótőke: 2 milliárd ft; országos hálózat, tőkeerős nagy cégek, PSZÁF eng. kell; alap+kieg. pénzü. szolgáltatás egyaránt végezhet.

b) Szakosított hitelintézet
- GT törvény vonatkozik rá; Rt. formában a pénzü.szolg.-ok egy-egy részét végezheti;
Ezen belül:
I. Fejlesztési Hitel Int.: állami tul.ban van, állami befektetéseket finanszíroz, alapítás: 1 milliárd ft;
II. Jelzálog Hitel int.: spec.szerep; jelzálog fedezet mellett folyósít; h. lejáratú értékp. bocsát ki; jelzálog levél; jelzálog kikötése nélkül kölcsönt csak állami készf.kezesség váll.sal adhat hitelt, csak saját értékp.ival kapcs.ban végezhet értékp. számlavezetést, letéti őrzést.
III. Lakás takarékpénztárak: fundamenta, lakásk., spec. Tev.get végez: megtak.formájú betét gyűjt. és bizonyos idő után ad hitelt a betét után;

c) Szövetkezeti hitelintézet
- Szövetkezeti törvény vonatkozik rá; alapítótőke: 150 mft; létszám: min. 15 fő; takarék pénztár, kisvállalkozók és magánszemélyek betétgy., pénzvált. pénzkölcsön nyújtással, pénzforg.szolg.
Két formája:
1. Takarékszövetkezetek;
2. Hitelszövetkezetek: csak tagjaik részére nyújtanak szolgáltatásokat. - Faktorházak; Kártya társaságok, Biztosító társaságok

2. Pénzügyi vállalkozások

- Rt. vagy Szövetkezet: alapítótőke: 20 mft; egy vagy több pénzügyi szolgáltatás végezhet, de kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet. Betétet nem gyűjthet, és nem nyújthat pénzforg.szolgáltatást.
- Faktorházak; Kártya társaságok, Biztosító társaságok,

Pénzügyi-számviteli ügyintéző szóbeli tételek:1_C. tétel:
Ismertesse a számvitel fogalmát és részeit. Határozza meg a könyvvitel fogalmát és feladatait. Mutassa be a könyvelési tétel elemeit és szerkesztési szabályait. Fogalmazza meg az idősoros és számlasoros, valamint az analitikus és szintetikus könyvelés lényegét.

Számvitelnek az elszámolási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
A megtörtént gazdasági eseményeket figyeli meg, méri meg és jegyzi fel. Területei:
I. Pénzügyi számvitel: a piac szereplőinek hiteles tájékoztatása
II. Vezetői számvitel: a vállalkozás vezetőinek
III. Ágazati számvitel: sajátos ágazatokra pl. ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi-, pénzintézeti-, állami számvitel
IV. Konszern számvitel: összevont (konszolidált) éves beszámolóval összefüggő számviteli ismeretek összessége.
A számvitel olyan elszámolási nyilvántartási rendszer, amely objektív információkat szolgáltat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
Részei
 a bizonylati rend, számlarend
 a könyvvezetés
 a beszámolás
 a könyvvizsgálat
 a közzététel.

Könyvvitel
Zárt rendszerű nyilvántartás, a vállalkozás vagyonát folyamatosan nyilvántartja és azt év végén lezárja. A számvitel része.
A könyvvitel feladatai
 Az eszközök és források – nyitó- és záróállományának meghatározása
 A vagyonban bekövetkező változások folyamatos feljegyzése (könyvelése)
 Adatok szolgáltatása a termelési költségek vizsgálatához és az eredmény-kimutatás megállapításához
Fajtái
 Kettős könyvvitel
 Egyszeres könyvvitel (már nem használják csak egyéni vállalkozó SZJA szerinti adózással; csak a pénzmozgást rögzíti, nincs főkönyvi számla)
Kettős könyvvitel
A gazdálkodó eszközeiről és azok forrásairól, továbbá a gazdásági műveletekről zárt rendszerű, teljes körű, valósághű, és folyamatos nyilvántartást vezet. Jellemzői
 teljes körű, minden gazdasági eseményt bemutat
 eszköze a főkönyvi számla
Főkönyvi számla: tartozik és követel oldala van. Eszköz- és forrásszámlák.
Tart. Eszköz Köv. Tart. Forrás Köv.
+ - - +

Minden könyvelési tételnek tartozik és követel oldala van, melyekre összességében megegyezően könyvelünk.
 a vagyonváltozásokat (eszközök és források) két oldalról mutatja be
 részei a főkönyvi (összevont) és analitikus (részletező) könyvvitel

Könyvelési tétel: A gazdasági esemény lejegyzett formája.
Elemei
T számla, K számla, változást előidéző pénzösszeg, a számla fajtája (eszköz, forrás, eredmény szla.), csökkenés vagy növekedés történt a számlákon, a gazdasági esemény rövid tömör jellemzése (T és K oldalon)

Könyvelési tétel szerkesztése:
1. átgondolni, hogy a gazdasági művelet hatására milyen vagyonrészt vagy eredmény változott
2. milyen számlákon fogjuk könyvelni a változást
3. az érintett számlák milyen típusúak (eszköz, forrás stb.)
4. a kijelölt számlák melyik oldalára könyvelni

Idősoros könyvelés
A gazdasági műveleteket idősorrendben is elkönyveljük. Technikája az átíró könyvelés. A gazdasági események elszámolására idősoros elszámolására naplókat használunk.
Az átíró könyveléssel kialakultak a naplók fajtái:
 Nyitó napló: megnyitjuk a mérleg (eszköz és forrás) számlákat.
 Banknapló: bankszámla vagy bankszámlák valamelyikével kapcsolatos pénzmozgás
 Pénztárnapló: a házipénztárakban lévő pénzmozgás
 Folyószámlanapló: Két részre tagolható: szállítói folyószámla: beérkező; vevői folyószámla: vevőknek kiállított nem készpénzes számlák és ezek pénzügyi rendezése.
 Záró napló: Évzáráskor a mérlegszámlák
 Vegyes napló:
Idősoros könyvelés célja: ellenőrzési, összeolvasási célokat szolgál.
A bizonylatokra rögzített kontírozás és a programmal való rögzítés megegyezik-e.
Az ellenőrzésnél mindenre figyelnünk kell
a) pontos-e a dátum
b) a bizonylatszám
c) a T és K számlakijelölés
d) megfelelő-e a gazdasági esemény megszövegezése
e) helyesek-e a könyvelt összegek?
Ha hiba javítás, ismételt ellenőrzés. A könyvviteli számlákon folyó elszámolás mellett a gazdasági műveleteket idősorrendben is elkönyveljük. A gazdasági események idősoros elszámolására naplókat használunk.
Analitikus nyilvántartások
Részletező nyilvántartások – érték és mennyiségbeli nyilvántartás. Okmánya a bizonylat. Formái: anyagkönyvelés - raktárkönyv, bérelszámolás, adatnyilvántartás, szállítók, vevők folyószámláinak nyilvántartása.
Szintetikus nyilvántartások: értékbeli nyilvántartás (összevont és értékkönyvelés). Alátámasztó okmányai: az analitikus nyilvántartások feladásai, külső bizonylatok. Feladata: a beszámoló alátámasztása, és a belső információs igények kielégítése.


Pénzügyi-számviteli ügyintéző szóbeli tételek:1_D. tétel:
Ismertesse az analitikus nyilvántartások lényegét, kapcsolatát a főkönyvi könyveléssel. Sorolja fel a legfontosabb analitikus nyilvántartásokat (bérekkel kapcsolatos, tárgyi eszközökkel kapcsolatos, folyószámla nyilvántartás, stb.) és ismertesse az analitikus nyilvántartások tartalmát.

A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntések megalapozása érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre (SZT bevezetése). A Számviteli törvény a beszámolási kötelezettségben fogalmazza meg.
„A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – e tv- ben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt a naptári év végével lezárja (SZT 12§).
A könyvvezetésnek két szintjét különböztetjük meg:
I. Szintetikus könyvelésben főkönyvi könyvelésben – az összes gazdasági esemény jelölő adatain (bizonylatszám, szöveg) és dátumán kívül csak az értékadatokat rögzítjük a főkönyvi számlákon.
II. Analitikus nyilvántartások
Részletező nyilvántartások, amelyekre a főkönyvi könyvelés mellett szükség van. A főkönyvi könyvelés feltételezi az analitikus nyilvántartások vezetését. A vállalkozások a számlarendjükben írásban is rögzítik a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások közötti kapcsolatot.
Analitikus nyilvántartásokat vezethetnek
 A befektetett eszközökről, A készletekről, A vevők-szállítók állományáról, Az általános forgalmi adóról, A jövedelmekkel kapcsolatosan többféle analitikus nyilvántartás készül, Saját tőke elemeinek analitikus nyilvántartása, Az adótartozásokról, ill. követelésekről, Az időbeli elhatárolásokról,
Az analitikus nyilvántartások vezetése megoldható
a) külön analitikus program alkalmazásával
b) egyszerűsítetten
c) integrált programrendszerek alkalmazásával
d) esetleg kézi nyilvántartás vezetésével.

A szoftverek piacán ma már több önállóan és egymással összhangban is használható programból áll.
- MÉRLEG: főkönyvi könyvelési rendszer (ez a szintetika)
- LIKVID: p.ügyi analitika (folyószámla, bank, pénztár, ÁFA nyilvántartás), amelyekhez további programok kapcsolódnak (pl. számlázó program)
- ÁLLÓ: tárgyieszköz analitika: a tárgyieszközök beazonosításához tartalmazza az adatokat. (egyedi-csoportos)
- ANYAG: készelt analitika
- BÉR: bérelszámoló program.
o Dolgozó személyes adatai
o Jogcímenkénti kifizetések
o Szabadságnyilvántartás
o Jelenléti ív
o TB listák
o Nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap (NYENYI)