A következő pénzügyi számviteli ügyintéző csoport indul:

Szombati csoport: 2013. január és március

Hétközi csoport: 2013. január és március

Képzési idő: 220 óra.

Keressen bennünket: 203-0304/1170 v. 1171

További részletek: http://www.tanfolyam-kepzes.hu/penzugyi-szamviteli-ugyintezo.html

Pénzügyi-számviteli ügyintéző hallgatók blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző hallgatók oldala

PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ TANFOLYAM


A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés azonosító (OKJ) száma: 52 344 01 0000 00 00


A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szintje:

Középszintű OKJ-s szakképesítés, államilag elismert

A jelentkezés feltétele:

Érettségi vizsga


A pénzügyi és számviteli ügyintéző képzés ára:
59 000 Ft egyben, vagy 4X17 250 Ft

Pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséggel betölthető munkakörök:

* pénzügyi ügyintéző,
* számviteli ügyintéző,
* könyvelő (analitikus),
* egyéb gazdasági ügyintéző,
* bérelszámoló,
* anyagnyilvántartó,
* pénzügyi, munkaügyi nyilvántartó.

A pénzügyi-számviteli ügyintéző munkaterület jellemző leírása, a végezhető tevékenységek összegzése:

A pénzügyi-számviteli ügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában.
Elvégzi a bankszámlákkal kapcsolatos teendőket.
Ellátja a házipénztárral kapcsolatos feladatokat.
Ellátja az adókötelezettséggel kapcsolatos feladatokat.
Közreműködik a vállalkozásfinanszírozási feladatokban.
Részt vesz a beruházás-, felújítás-, pályázat- és feladatfinanszírozásban.
Pénz- és hitelműveletekkel kapcsolatos ügyintézést végez.
Könyvelési feladatokat lát el. Értékesítéssel kapcsolatos feladatokat lát el.
Vezeti az analitikus nyilvántartásokat.
Elszámolja a termelési költségeket.
Közreműködik a különféle szabályzatok elkészítésében.
Számítógépes programcsomagokat használ.
Összegyűjti az adatokat további feldolgozás céljából.


A pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés szakmai moduljai:

* 1968-06 Gazdálkodási feladatok

* 1969-06 Pénzügyi feladatok

* 1970-06 Könyvvezetés és beszámolókészítés

* 1971-06 Számítógépes programcsomag használata


Továbbtanulási lehetőség:

A mérlegképes könyvelő tanfolyam előfeltétele a pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettség!

2010. február 26., péntek

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 5.a. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Kidolgozott szóbeli tételek:5_A.tétel

Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban!

Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.

Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
 átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
 ciklikus (visszatérő)
 technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
 strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával

Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.

Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése

2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

5_A.tétel

Határozza meg a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az infláció fogalmát! Mutasson rá azok okaira, ismertesse formáikat, alakulásukat és mai jellemzőiket hazánkban!

Foglakoztatás: ember képzettségének megfelelően dolgozhat, törvényesen garantált munkabérért,
Munkanélküliség: a magánszektor illetve állami szektor fogyasztása nem éri el a kívánt színvonalat. Adott ország gazdasági teljesítményének fontos mutatója: munkanélküliségi ráta: munkanélküliek száma/aktív népesség száma. A mai magyar átlagosan 8 %.

Munkanélküli: az, aki szándéka ellenére nem talál munkát, és ezért megélhetése nem biztosított. Gazdasági egyensúly hiánya, a pangás következménye.
Munkanélküliség típusai:
 átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
 ciklikus (visszatérő)
 technológiai: amikor a technikai-technológiai fejlődés miatt
 strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban
A munkanélküliség okai lehetnek:
- árupiaci kereslet elégtelensége: versenyképtelenség a világpiacon.
- struktúraváltozások: technológiai, technikai fejlődés: termelékenység emelkedése.
- reálbérek kiharcolt emelkedése: gépi technikával való helyettesítésére sarkallja a vállalatokat. A bérnövekedés a termelékenység növekedését meghaladja.
- demográfiai tényezők: A természetes szaporodás foglalkoztatásával kapcsolatban jelenthet gondot.
- önkéntes munkanélküliség: az alacsonyabb bér miatt, vagy azért, mert nem megfelelő számukra a szakképesítésükhöz kínált állás, nem vállalnak munkát.
- kényszerű munkanélküliség: munkahelyi feszültségekkel,
A munkanélküliség kezelése: béremelés, átképzések, támogatások, állami megrendelések fokozásával, új munkahelyek létesítésével, közhasznú munkák szervezésével, közmunkával, munkanélküli ellátások biztosításával

Infláció: a pénz vásárlóerejét csökken. oka, hogy a társadalom többet fogyaszt, mint amennyit képes megtermelni.
1. szenvedő alanyai a fix pénzjövedelemmel rendelkezők csoportja
2. A hitelezők az általuk nyújtott kölcsönöket alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező pénzben fizetik vissza.
3. A pénzüket megtakarító emberek: csökken a megtakarított pénzük vásárlóereje.
Ha az állam az irányítási eszközöket rosszul választja meg, egyensúlytalanság alakul ki, melynek megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének csökkenése.
Ha emelkedik a munka ára, akkor a béremelkedés az egyik oldalon keresletnövelő lesz, a másik oldalon viszont költségnövelő lesz.
Az infláció mértéke kifejezhető:
- abszolút módon: két egymást követő időszak árszínvonalának különbsége
- relatív formában: ennek a különbségnek, és az első időszak árszínvonalának a hányadosa. Ezt nevezzük inflációs rátának.
3 fokozat: kúszó infláció: évi 5 % alatti, mérsékelt árszínvonal emelkedés, Magyarországon ma az infláció kúszó ( 5-8 %) vágtató infláció: általában két számjegyű, de előfordulhat, hogy 100 % fölé emelkedik az értéke. Visszafogja a beruházásokat. 30-40 %-ig kezelhető. hiper infláció: három számjegy fölötti érték, Teljességgel kezelhetetlen. Pénzrendszer és gazdasági összeomlásához, maga után vonva a teljes pénzreformot.

Okok szerint 3 fő fajtája van:
- keresleti (strukturális) infláció: növekszik a kereslet a kínálathoz képest.
- költség infláció: a kibocsátást csökkentik, amely alulkínálatot idéz elő, és áremeléshez vezet.
- inflációs várakozás: kamat, vagy fogyasztási cikkek áremelkedése

2. Defláció (visszafogás) Az infláció ellentéte a defláció, azaz tartós árszínvonal csökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak: pangás, növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.








„B”

Ismertesse a pénzügyi piacok fajtáit! Beszéljen részletesen a tőzsdéről, a tőzsdei ügyletek fajtáiról! Mutassa be az opciós ügylet lényegét! Csoportosítsa az értékpapírokat! Beszéljen részletesen a váltóról! (fajtái, kötelező kellékei, főbb váltóműveletek)

Pénzügyi piacok

A pénzügyi piacok elsődleges funkciója a tőkeáramlás elősegítése.
Tőkepiac: egy évnél hosszabb lejáratra keresnek, kínálnak pénzügyi eszközöket.
Elsődleges értékpapírpiac: az újonnan kibocsátott értékpapírok
Másodlagos értékpapírpiac: átruházása, adásvétele, újból pénzzé történő visszaváltása.

Tőzsde: egy speciális szabályozás hatálya alá eső gazdasági társaságként határozza meg. A tőzsdei termék szervezett, szabványosított kereskedésének üzletszerű lebonyolítása. Kizárólag a tőzsde jogosult. Alapításához felügyeleti engedély szükséges, pénzben befizetett alaptőkével alapítható.
A Tőzsde legfőbb szerve a közgyűlés, évente legalább egyszer hívják össze.
A Tőzsdetanács irányító testület, a stratégiai döntések meghozataláért felelős.
A Felügyelő Bizottság a tőzsdetagok érdekeit szem előtt tartva a tőzsdei szabályzatok betartását ellenőrzi.
Az ügyvezető igazgató: munkaszervezet, a Tőzsdetitkárság irányítása és kontrollálása.

Tőzsde fajtái:




























Tőzsdei árfolyamok:
- hivatalos: tőzsdeidőben kötött tőzsdei ügyletek elfogadott ára.
- nem hivatalos: adásvételi szerződéseket nem a tőzsdén kötöttek.
- tényleges: a tőzsdei időszakban üzletkötés történt
- névleges: számított árfolyam
o prompt: az azonnal esedékes
o termin: a határidős tőzsdei ügylet
- nyitó záró: nyitásakor, illetve a nap végén rögzített árfolyam
- kínálati, keresleti: megmutatja, hogy adott időben milyen áron lehet vásárolni, vagy eladni.

Tőzsdei ügyletek fajtái és az opciós ügylet lényege:
A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén tőzsdei termékre vonatkozóan köt.
1. Azonnali ügylet: az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna.
2. Határidős ügylet: vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.
 Forward ügylet: tőzsdén kívüli piacon kötnek.
 Futures ügylet: jogilag kötelező határidős ügylet. Az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy tőzsdei árut átad, vagy átvesz.
3. Opciós ügylet: jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott árura határidős ügyletet kössön az opció kötelezettjével.
 Vételi opcióról jogosultja a vevő, aki azzal számol, hogy az opció tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama emelkedni fog. Nem köteles vásárolni, az eladója pedig köteles eladni, ha a vevő él az opciós joggal.
 Eladási opciót jogosultja az eladó, kötelezettje a vevő. Az eladó azzal számol, hogy az ügylet tárgyát képező tőzsdei termék árfolyama csökkenni fog.

 Részvény vételi opció: vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj.
 kötési árfolyam: lejáratakor vételi opció esetén a vevő jogosult vásárolni
 lejárati árfolyam: az opció tárgyát képező termék azonnali árfolyama
 opciós díj: jognak az ára. Vételi opció vevője a szerződéstől elállhat, ha az opció tárgyát képező termék ára számára kedvezőtlenül alakul.
 Részvény eladási opció: az opció vevőjének nyeresége korlátlan, vesztesége maximum az opciós díj. Az opció eladójának nyeresége az opciós díj, vesztesége korlátlan.

Az értékpapírok csoportosítása
Jog szerint lehetnek:
- követelést megtestesítő: pl. váltó, csekk, kötvény
- részesedési jogot megtestesítő értékpapír: pl. részvény, részjegy
- áruval kapcsolatos jogokat megtestesítő értékpapírok: pl. közraktárjegy, hajóraklevél
Átruházási jog szerint: bemutatóra szóló, névre szóló rendeletre szóló
Hozamuk szerint: fix hozamúak, változó kamatozásúak, pl. kamatszelvény nélküli kötvény
Lejárat szerint lehetnek: rövid lejáratú, középlejáratú (1-5 év), hosszú lejáratú, lejárat nélküli
Forgalomképesség szerint lehetnek: tőzsdére bevezetett és nem tőzsdeképes papírok
Kibocsátó szerint lehetnek: pl. állampapírok, önkormányzatok által kibocsátott kötvény, gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapír
Forgalomba hozatal szerint lehetnek: nyilvánosan-, vagy zártkörű forgalomba hozott

Váltó:
Fogalma: forgatható értékpapír, kiállítója, vagy elfogadója kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott helyen és időben saját maga, vagy egy harmadik fél meg fogja fizetni.
Saját é idegen váltó törvényes kellékei: egy eltérés van
1. A váltó elnevezés
2. Pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás, összeg számmal és betűvel
3. Kedvezményezett akinek a váltó alapján fizetni fognak.
4. Címzett- idegen váltón: akit a váltó kibocsátója fizetésre felszólít.
5. Esedékesség megjelölése
6. A fizetés helyének megjelölése
7. Kiállítás idejének és helyének megjelölése
8. Kiállító, kibocsátó aláírása.
Váltóműveletek
1. Elfogadás: Feltétlen: ahogy azt kibocsátották. Feltételes: a megváltoztatja feltételeket.
2. Forgatás: forgató (aki a váltót átruházza), a forgatmányos (akire a váltót átruházzák), és a forgatmány (az a nyilatkozat, amellyel a váltót átruházzák).
A váltó árfolyama, hozama: jövőbeli pénzáramának jelenértéke határozza meg.
3. Leszámítolás: a bank egy későbbi időpontban esedékes követelést vásárol meg.
Formai vizsgálat: szabvány-nyomtatványon, törvényes kellékek megléte stb.
Tartalmi vizsgálat: váltóadós fizetőképessége, hányszor forgatták a váltót
Leszámítolt érték kiszámítása: (váltó összege x kamatláb x kamatnapok száma) / 360
4. Viszontleszámítolás: a bank az általa leszámítolt váltót viszontleszámítoltassa. Az MNB a bank által leszámítolt váltót az esedékesség napja előtt megvásárolja.

2010. február 12., péntek

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 4. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_A. tétel

Ismertesse a gazdasági egyensúly és a gazdasági növekedés fogalmát; mutasson rá összefüggéseik alakulásának jellemzőire a nemzetgazdaságunkban, és a külgazdasági kapcsolatainkban!

Gazdasági egyensúly
1. termelés és 2. fogyasztás egymásnak való megfelelését értjük. A termelés és a fogyasztás nagyjából azonosan alakul, és így tudja kielégíteni a termelés a fogyasztást.
Az egyensúly, vagy annak hiánya, az egyensúlytalanság a piacon jelentkezik, a kereslet és a kínálat viszonyában.
Két további egyensúlyra bontható:
- 1.1 termelési javak termelése és a termelő fogyasztás egyensúlya
- 2.1 fogyasztási javak termelése és a személyes fogyasztás egyensúlya

Az állam biztosíthatja a gazdasági egyensúlyt.
Alapvető célok:
- az árak stabilitása
- a teljes foglalkoztatás
- külgazdasági egyensúly
- gazdasági növekedés
A gazdaságirányítás eszközei:
- költségvetés: (kormányzati kiadások és adóztatás)
- pénzügyi (monetáris) politika: befolyásolja a kamatlábakat és a hitelfelvételt
- jövedelempolitika: (ár-és bérdöntések)
- kereskedelem, külkereskedelem befolyásolása: beavatkozás vámokba, exportkvótákba, importba stb.

A gazdasági növekedés
Gazdasági növekedésen a gazdaság kiszélesedését, a javak és szolgáltatások mennyiségi bővülését értjük.
A gazdasági fejlődéshez hozzá tartozik:
- termékek és szolgáltatások minőségének javulása
- gazdaság korszerűsítése
- strukturális átalakulás
- modernizálódás
A gazdasági növekedés alakulása a következőktől függ:
- munkaráfordítások mennyiségétől és minőségétől, hatékonyságának alakulásától.
- a termelő-berendezések korszerűsödésétől, hatékonyságától
- a munkaerő szakképzettségi színvonalának emelkedésétől
- a munkaszervezés tökéletesedésétől

Az egyensúlytalanság megjelenési formái

Az egyensúly-hiány átfogó tükröződése a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg.
A kereslet-kínálat egymáshoz való viszonyának folytonos változásai, és ezzel összefüggő árváltozásain keresztül megvalósuló egyensúlyt jelent.
Az egyensúly vesztés megjelenési formái:
1. Infláció (pénzromlás) Fajtái: - kúszó - vágtató- hyper: gazdasági összeomlás
2. Defláció (visszafogás) Következménye: a termelés korlátozása, dolgozók elbocsátása, jövedelemcsökkenés.
3. Konjunktúraciklus (hullámzás, váltakozás)
Periodikusan (visszatérően) ismétlődő szakaszai vannak:- pangás - növekedés (expanzió)
A pangás jellemző következménye a munkanélküliség.
Munkanélküliség típusai:
- átmeneti (idényjellegű): mezőgazdasági, idegenforgalom
- ciklikus (visszatérő)
- strukturális (szerkezeti): csak egyes ágazatokban!
A munkanélküliség mutatószáma: a munkanélküliségi ráta:
munkanélküliek száma/aktív népesség száma
A munkanélküliséget kezelni lehet, és kell:
- munkanélküli ellátások biztosításával
- átképzésekkel, támogatásokkal
- közmunkával, közhasznú munkával
- új munkahelyek létesítésével

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_B. tétel

Definiálja a gazdaságpolitikát, sorolja fel, és röviden értelmezze a pénzügypolitika részterületeit! Definiálja az államháztartást, sorolja fel az államháztartás alrendszereit, azok bevételi forrásait és kiadásait! Mutasson rá a központi költségvetéssel való kapcsolatukra!

Gazdaságpolitika
o Az államnak a gazdaságra vonatkozó célkitűzéseit, és a célok megvalósításának eszközeiről, módszereiről vallott nézetrendszerét foglalja magában. Tudatosan avatkozik be a gazdasági élet természetes folyamatába. -gazdaság működőképes; a társadalmi jólét növekedése biztosítva legyen.

Pénzügypolitika
Az államnak a pénzügyekre, pénzmozgásokra, pénzkapcsolatok szabályozására vonatkozó célrendszere.
Alrendszerei
1. Költségvetési politika: célja a gazdasági növekedés, egyensúly biztosítása. Az állam a gazdaság működésébe közvetlenül, a jövedelmek egy részének elvonásával és újraelosztásával avatkozik be.
Elvonások: adók, vámok, illetékek
Újraelosztás: pl. oktatás finanszírozása, állami beruházások finanszírozása, szociális juttatások nyújtása
2. Monetáris politika: a központi bankon keresztül a pénzmennyiség szabályozásával avatkozik be a gazdaságba, a pénzkínálat befolyásolását jelenti.
közvetlen – kamatmaximum előírása, hitelplafon;
közvetett - hitelintézetek pénzteremtési lehetőségének befolyásolása, pl. kötelező tartalékráta, kamatpolitika,
3. Devizapolitika: a fizetési mérleg kiegyensúlyozása, az egyensúly fenntartása feltételeit
Részterületei:
o nemzetközi árfolyam politika
o valutaárfolyam politika
o nemzetközi hitelpolitika
o tartalékpolitika


Államháztartási gazdálkozdás az állam a bevételeit beszedi, összegyűjti a költségvetésbe, majd felhasználja.
Az államháztartás rendszere: Egyrészt egy pénzügyi alap, másrészt egy intézményrendszer, amely lehetővé teszi az állam számára a gazdasági funkciói érvényesítését.
Az államháztartás alrendszerei: elkülönülnek egymástól, saját költségvetés, pénzügyi terv. Ezeknek a terveknek az összege az államháztartás pénzügyi mérlegének adatai.
1. Központi költségvetés: Az államháztartás átfogó alrendszere. Mérleg, mert a közbevételeket és közkiadásokat állítja szembe egymással. Pénzügyi terv, mert teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni. Törvény, amelyet a parlament fogad el.
Bevételei: Adók, vám, illetékek, privatizációs bevétel
Kiadásai:állam-hatalmi finanszírozása pl. katonaság, hivatalok, oktatás, egészségügy, támogatások, adósságszolgálati teher (tőketörlesztés)
2. Elkülönített állami pénzalapok: Tevékenysége a központi költségvetéstől független.
Két alap: Munkaerő-piaci Alap Bevétele a munkavállalói járulék (1,5%), Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
3. Önkormányzatok
Bevételei: helyi adók, intézményi ellátási díjak, központi költségvetési támogatás, átengedetett központi adók, átvett bevételek, hitelek
Kiadásai: működési kiadások, kamatfizetések, tőkejellegű kiadások, vállalkozások támogatása, lakossági pénzbeli juttatások, hitel-visszafizetések, tartalékok.
4. Társadalombiztosítás: kötelező biztosítási fedezeti elven (a bevételeknek fedeznie kell a juttatásokat) működik.
Nyugdíj-biztosítási alap: öregségi nyugdíj, hozzátartozói baleseti rokkantsági nyugellátás
Forrása: vállalkozásnál 21%, egyéneknél 8,5 %.
Egészségbiztosítási alap: táppénz, baleseti ellátás, egészségügyi és gyógyászati szolgáltatások finanszírozása


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_C. tétel

Ismertesse a beszámoló célját, formáját, feltételeit, az egyes beszámoló formák tartalmát! Mutasson rá a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolatára!

Célja: megbízható és valós képet adjon a vállalkozás tevékenységéről, Formái:
1. Egyszerűsített éves beszámoló: csak főcsoportok és csoportok szerepelnek. Az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás készíthet, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, nagyságot jelző 3 mutatóérték közül bármelyik 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: mérleg főösszeg 500 millió Ft, éves nettó árbevétel 1000 millió Ft, tárgyévben foglalkoztatottak átlagos száma 50 fő
Nem készíthet: Rt, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az üzleti év eltér a naptári évtől
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet

2. Éves beszámoló: az a vállalkozás készíthet, aki nem felel meg az egyszerűsített éves beszámoló követelményeinek.
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet , + üzleti jelentés
Az SZT-ben meghatározott szerkezetben, bizonylatokkal alátámasztott, világos, áttekinthető formában, magyar nyelven kell.

3. Összevont (konszolidált) éves beszámoló: anyavállalatnak minősül, vagyis közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert:
- a tulajdonosok 50 %-ot meghaladó szavazatának többségével rendelkezik
- más tulajdonosokkal a szavazatok többségét birtokolja
- vagy jogosult arra, hogy vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjainak többségét megválassza vagy visszahívja
- a tulajdonosokkal kötött szerződés alapján, döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol
- De éves beszámolóját is köteles összeállítani és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót.
Részei: mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő melléklet, + üzleti jelentés


4. Egyszerűsített beszámoló: pénzforgalomra épül, bevételek és kiadások, valamint az eredményt módosító, pénzmozgáshoz kapcsolódó és nem kapcsolódó tételek összesítése.
A könyvvezetés módja újonnan alakuló vállalkozás számára adott, 2001.01.01-je után alakuló vállalkozás egyszeres könyvvitelt már nem vezethet.


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 4_D. tétel

Ismertesse az érték-, ár-, és volumenindex alkalmazásának lehetőségeit, kiszámításának módját!

A mérlegelemzés az éves beszámolóhoz kapcsolódó, azt teljessé tevő, elemző-értékelő tevékenység. Adatbázisa a beszámolók egyes részei, illetve a könyvviteli nyilvántartások.
A mérlegelemzéssel szemben információs igénnyel léphetnek fel:
- a vállalkozáson kívüli személyek (hitelezők, befektetők, szállítók, hatóságok)
- a vállalkozás, illetve a vállalkozáson belüli személyek (management, tulajdonosok, munkavállalók).
A mérlegelemzés módszerei:
- Összehasonlítás
- Mutatószám-rendszer alkalmazása,
- Egyéb módszerek (trendszámítás, láncbehelyettesítés módszere).
Az elemzés egyik leglényegesebb pontja a relevancia. Csak egymással tartalmilag egybevágó abszolút számok összehasonlításának van értelme.
Időbeli összehasonlításnál két-három adatból álló idősor elemzése alapján általában nem következtethetünk az időbeli alakulás általános tendenciájára. Ahhoz minimum négy-öt időszak adatára van szükség.

Térbeli összehasonlítás esetén valamely vállalkozás számviteli adatait vagy azonos nemzetgazdasági ágba tartozó másik cég adataival hasonlítjuk össze. Amennyiben azonos mérettel és profillal rendelkező vállalkozásokat mérünk össze, a mutató számaik értékében fellelhető különbségek nagyrészt az eltérő vezetési stratégiák alkalmazásának és eltérő hatékonyságuknak tulajdoníthatók.
Legáltalánosabban használt módszer a mutatószámok módszere:
Mutatószám
a.) Abszolút,
b.) Származtatott:
• Viszonyszámok (dinamikus, megoszlási, teljesítmény, koordinációs, területi összehasonlító)
• Átlagok (számtani, harmonikus, mértani, kronologikus, helyzeti: módusz, radián)
• Indexek (értékindex, volumenindex, árindex, változó állományú és változatlan állományú arányváltozás)
Indexek: valamely közösen vizsgálandó, de közvetlenül nem összegezhető mennyiségek együttes változását mutató viszonyszám.
Érték adat = aggregátum: Azt a hányadost, amelyet nem dinamikus viszonyszámnak nevezünk, hanem indexnek, annak a jellege összetett összehasonlító viszonyszám. Az indexszám a heterogén sokaság időbeli vagy térbeli összehasonlítására szolgál.
Az indexszám két (aggregátum) olyan értéki adat hányadosa, melyben az összeadhatóságot az egységárak teremtik meg. V = q x p (V-érték; q-mennyiség; p-egységár)

1. Értékindex: értékváltozást vizsgál; egy adott körben értékesített áruk összértékének változása  ( q x p ) /  ( q x p )
2. Árindex (Ip): árváltozást vizsgál; a különböző termékek, árucikkek, szolgáltatások árainak együttes, átlagos változását, az árszínvonal változását fejezi ki.  ( q x p ) /  ( q x p )
I1p = q1 x p1
q1 x p0 tárgyidőszak súlyozott árindex;
I0p = q0 x p1
q0 x p0 bázisidőszak súlyozott árindex;
3. Volumenindex (V): volumenváltozást vizsgál; az értékindex volumen változásából eredő összetevője  ( q x p ) /  ( q x p )


Hazánkban az önálló mutatószámok közötti összefüggéseken alapuló rendszereket alkalmazzák.
Vagyoni helyzet elemzése, értékelése:
- tőkeellátottság mutató
- összes idegen forrás és a saját vagyon arányának mutatója
- tőkeáttételi mutató
- forgóeszközök aránya az összes eszközök között
Pénzügy helyzet elemzése, értékelése:
- - likviditási mérlegek (statikus, dinamikus)

2010. február 7., vasárnap

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 3. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi számviteli ügyintéző 3. szóbeli tétel

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.a tétel
Határozza meg az újratermelés fogalmát, szféráit, mutassa be tartalmát és formáit! Határozza meg a nemzetgazdasági teljesítmény alapkategóriáit, mérésüket és összefüggéseiket!

Újratermelés fogalma: a gazdasági folyamatok összessége.
Minden termelés újratermelés, a termelés folyamatos megismétlése. Értelme és általános célja a szükségletek kielégítése.Újratermelés nélkül nem lehetne a fogyasztást sem megismételni, és a társadalmi létet fenntartani.
A társadalmi újratermelés négy mozzanata:
I. Termelés:
A javak előállítása és szolgáltatások nyújtása.
I./1 Elosztás:
valamilyen arányban, módon és formában való részesedése a létrehozott javakból. Reálfolyamatok és pénzfolyamatok.
I./2 Forgalom:
A termékek a termelés helyéről a felhasználás helyére kerülnek. A termékhez jutni más termékért, ellenszolgáltatásért lehet.
I./3 Fogyasztás:
Két fajtája lehetséges.
o Személyes: a fogyasztási cikkek.
o Termelő: a termelő javak és szolgáltatások, valamint a munkaerő elhasználása.
Az újratermelés tartalma:
- anyagi javak (termelési eszközök és fogyasztási cikkek)
- munkaerő (szellemi és fizikai)
- gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok)
- szükségletek újratermelése egyenként és együttesen

Az újratermelés formái:
Egyszerű:
A termelés azonos szintű megismétlése.
Szűkített:
A termelés az adott évben mennyiségileg kisebb.
Részlegesen szűkített:
Bizonyos ágak, vagy gazdasági alapegységek egy-egy része, termékcsoportok tekintetében észlelhető.
Bővített:
A termelés mennyisége növekszik

Az újratermelés formái vállalati, ágazati, nemzetgazdasági szinten egyszerre megtalálhatóak.
Ha a nemzetgazdaság egészében a szűkített újratermelés hatalmasodik el adott évben, akkor ezt gazdasági válság időszakának nevezzük.
Az egyes formák arányai olyanok, hogy a termelés és fogyasztás folyamatosan bővül.
A nemzetgazdaság működése mindig kettős formában valósul meg:
- reálfolyamatokként
- érték és azt kifejező pénzfolyamatokként.
Az árugazdaság tehát mindig reál és monetáris egyszerre.

Makrogazdasági teljesítménymutatók:
1. A gazdasági kategóriák lehetnek:
- időszakra változást kifejezőek: FLOW
- állapotot kifejezőek: egy időpontra STOCK
A legátfogóbb STOCK kategória: a nemzeti vagyon kategóriája. A nemzeti vagyon a munka eredményeképpen halmozódik fel.
A nemzeti vagyon fő részei:
- felhalmozott termelő vagyon: tárgyi eszközökből és forgóeszközökből áll
- nem anyagi szféra felhalmozott vagyona: nem termelő (pl. lakóházak)
- tartós használati cikkek: nyaraló, gépkocsi, ház, lakás, értékpapír stb
- bevont természeti erőforrások: termőföld, erdők
- monetáris készletek: arany-, konvertibilis valuta és devizatartalékok stb
Fontos szerepe van az infrastruktúrának.
Ez a nemzeti vagyonnak, illetve a hozzá tartozó eszközöknek az a része, amely az újratermelési folyamatban közvetlenül nem aktívan vesz részt, de azt kiszolgálja, megteremti az újratermeléshez szükséges feltételeket.
2. A teljesítményt kifejező mutatók lehetnek:
- bruttó típusúak: a teljesítményt az anyagi ráfordítások figyelembe vételével állapítják meg. Halmozódást tartalmaznak, mert ugyanazt a ráfordítást többször veszik számba.
- nettó típusúak: az összráfordításból csak a termelési tényezők tiszta, új eredményét tartalmazzák.

Termelői infrastruktúra: biztosítják az adott területen a termelő vállalatok létesítéséhez és működéséhez szükséges feltételeket.
Humán infrastruktúra: azok a létesítmények, amelyek egy adott terület lakosságának életfeltételei és így a munkaerő újratermelése szempontjából is szükséges szolgáltatásokat biztosítják.


Folyó termelő felhasználás /Cf/ GO – ( Ca + I ), GO – GDP
Éves amortizáció /Ca/ GO – ( Ca + I ), GDP – I
Hazai tényező jövedelem /Ie/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Országba beáramló tényezők jövedelem /Iem/ GNI – GDP + Iex
Országból kiáramló tényező jövedelem /Iex/ GDP – GNI + Iem
Bruttó kibocsátás - Egy év alatt előállított összes terméket és szolgáltatás foglalja magában /GO/ Cf + Ca + I, GDP + Cf
Bruttó hazai termék - Termékek és szolgáltatások értéke, az országon belül további feldolgozásnak nem tárgyai /GDP/ GO – Cf, NDP + I
Nettó hazai termék - Az összes új termék és nyújtott szolgáltatás értékét foglalja magában /NDP/ GO – ( Cf + Ca ), GDP – Ca
Bruttó nemzeti jövedelem - A bruttó hazai terméket csökkentik az országból kiutalt jövedelemmel és növelik az országba határon kívülről beutalt jövedelemmel. /GNI/ GDP + ( Iem – Iex )
Nettó nemzeti jövedelem - Csupán az amortizációs alappal kisebb a bruttó nemzeti jövedelemnél. /NNI/ NDP + ( I – Iex )

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam 3.b tétel

Határozza meg a valuta, deviza fogalmát! Értelmezze a konvertibilitást! Beszéljen azok lehetséges fajtáiról és fokozatairól! Ismertesse az árfolyamok fajtáit! Mutassa be a valuta le- és felértékelésének hatását a gazdaságra! Vázolja fel a nemzetközi fizetési mérleg szerkezetét! Mutassa be az EU pénzügyi intézményrendszerét! EU - Magyarország kapcsolata. Konvergencia kritériumok.

Valuta fogalma Külföldnek minősülő ország törvényes fizetőeszköze készpénz formában.
Deviza fogalma Külföldi pénznemre szóló követelés, banknál nyitott devizaszámlán kezelnek.
Egymás közötti átválthatóságát konverziónak nevezzük. Az árfolyam értéket jelent.
Konvertibilitás A valuta szabadon átváltható korlátozás nélkül másik pénznemre. Kulcsvaluta: széles körben keresnek, és fontos szerepe van a világgazdaságban. Tartalékvaluta: nincs jelentős szerepe a gazdaságban, de megbízhatósága miatt a jegybankok tartalékként felhalmozzák.
Jegybanki szintű konvertibilitás: csak a jegybank jogosult.
Külső konvertibilitás: csak a devizakülföldiekre vonatkozik.
Belső konvertibilitás: Devizabelföldiek is jogosultak devizát átváltani.
Teljes konvertibilitás: Devizabelföldiek- és külföldiek is jogosultak átváltani.
Árfolyamok
Valutaárfolyam: egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára.
Devizaárfolyam: átváltásakor alkalmazott árfolyam akkor, amikor a tranzakció nem jár készpénzforgalommal.
Vételi árfolyam: kínálati ár, a hitelintézet adott napon mennyiért hajlandó megvásárolni a valutát, devizát.
Eladási árfolyam: eladásának kínálati ára.
Középárfolyam: A vételi és az eladási árfolyam átlaga. Árfolyam alakulás megfigyelésére..
Keresztárfolyam: Egy közvetítő pénznem alapján határozzák meg a valuták, devizák közötti arányokat.
MNB által jegyzett árfolyam: A bank részéről tett konkrét üzleti ajánlat, amely azt tartalmazza, hogy a bank a középárfolyamon szereplő külföldi pénznemeket mennyiért hajlandó venni, illetve eladni.
Fix árfolyam: Az átváltási arány körül szűk sávban ingadozhatnak.
Kötött árfolyam: hatóságilag rögzített.
Flexibilis árfolyam: Az árfolyam a kereslet, kínálat hatására szabadon változik.

A valuta le- és felértékelése
Leértékelés: a hazai inflációs ráta nagyobb a külföldi inflációs rátánál. Ösztönzi az exportot, fékezi az importot.
Felértékelés: a hazai inflációs ráta kisebb a külföldi inflációs rátánál. Célja a belföldi árszint védelme.
Nemzetközi fizetési mérleg szerkezete
I. Folyó fizetési mérleg
a. Áruforgalommal kapcsolatos fizetések
b. Szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetések
c. Bér- és tőkehozadék jövedelmekkel kapcsolatos pénzáramok
d. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkemérleg
a. Kormányzati és más szektorok viszonzatlan tőkeátutalásai
b. Közvetlen tőkebefektetések
c. Portfólió befektetések
d. Egyéb befektetésekkel kapcsolatos követelések és tartozások.

A GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI UNIÓ (EMU) LÉTREJÖTTE:
A Maastrichti Szerződés: lefektette a gazdasági és pénzügyi unió lépcsőzetes megteremtésének rendjét, rögzítette az átmeneti és végleges intézményi keretet.

Az EMU intézményrendszere

KÖZPONTI BANKOK EURÓPAI RENDSZERE
 Az Európai Központi Bankból és a Nemzeti Központi Bankokból áll
 Az EKB döntéshozó szervei: a Kormányzótanács és az Igazgatótanács irányítják

EURÓPAI KÖZPONTI BANK
 Jegybank funkciót ellátó intézmény
 Székhelye: Frankfurt
- Teljes függetlenséget élvez
 Kizárólag az EKB joga, hogy pénz kibocsátást engedélyezzen

MAGYARORSZÁG ÉS AZ EU

Társulási szerződés előtt : 1987 nyara – érdemi tárgyalások kezdete
A társulási megállapodás
1991. dec. 16. – Európai Megállapodás aláírása: a ratifikálási (jóváhagyás) eljárás a vártnál hosszabb időt vett igénybe
 teljes megállapodás csak 1994. febr. 1-vel lépett hatályba

Felvételi kérelem benyújtása: 1994. ápr. 1. Athén – az EU tanács soros elnökének

1998. márc. 31. – első körbe sorolt országokkal megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat
1. szakasz: átvilágítás, tényfeltárás
2. szakasz: kormányközi konferencia (érdemi tárgyalások)
2003. április 16. – csatlakozási szerződés aláírása
2004. máj. 1. – EU-tagság

Konvergencia-kritériumok  a részvétel feltételeit tartalmazzák
1.) a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben legfeljebb 1,5 %-kal haladhatja meg a három legjobb eredményt elért tagország inflációs rátáját
2.) a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a GDP 3 %-át, az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60 %-a
3.) legalább két éven keresztül nem folyamodhat a jelölt nemzeti valutájának leértékeléséhez (belül kell maradni a 2,25 %-os árfolyam-ingadozási sávon)
4.) a hosszú lejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 %-nál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét
CÉL: pénz stabilitása

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.c tétel

Sorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertesse a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárását, a nyitást és a nyitás utáni rendező tételeket!

A könyvviteli zárlat célja, a zárlati feladatok: A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a folyamatos könyvelést teljessé tétele érdekében végzett könyvelési munka sorozata.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a beszámoló alátámasztásához főkönyvi kivonatot köteles készíteni. A főkönyvi kivonatot a vállalkozás a döntésétől függően havonta, negyedévente, de legkésőbb az éves beszámoló összeállítását megelőzően köteles elkészíteni.

Zárlati teendők:
Kettős könyvvezetés:
- Folyamatos főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele,
- Rendező tételek lekönyvelése,
- Különböző helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák elvégzése,
- Adatok, elszámolások helyességének ellenőrzése,
- Főkönyvi és részletező nyilvántartások egyeztetése,
- Leltározás,
- Adatok megfelelő rendszerezése, összesítése,
- Főkönyvi kivonat,
- Zárótételek,
- Nyilvántartások lezárása.
1. Költségnem számlák zárása, illetve átvezetése 59-es számla segítségével a 8-as számlaosztályba
A) T 59/51-57; K 51-57; 93
B) T 811-813; 821-823; 831 K 59/51-57 (ráfordítás)
2. Mérlegszámlák zárása: Követel egyenlegű számlák esetén: T ____ K 492; Tartozik egyenlegű számlák esetén: T 492 K _____ .
3. Év eleji nyitás a 491 nyitómérleg számlával szemben, a zárómérlegben szereplő mérlegszámlák nyitása.
4. Rendező tételek: mérlegszerinti eredmény átvezetése a taggyűlés által jóváhagyott döntés szerint, vagy lekötött tartalékra, vagy eredménytartalékra.
5. Időbeli elhatárolások feloldása.

Év végi zárlati feladatok:
A.) Első fázis:
a.) A mérleg és eredménykimutatás tételek adatait helyesbítő és rendező tételek könyvelése:
1. Leltározás, Készletérték-különbözet megosztása, Befejezetlen termelés átvezetése a készletszámlára, Késztermékek év végi értékének meghatározása stb.
2. Költségvetéssel kapcsolatos elszámolások,
b.) A főkönyvi és az analitikus nyilvántartások egyeztetése:
1. Hitel-, Adókötelezettségek egyeztetése Befektetett pénzügyi eszközök, Forint- és valutapénztár ellenőrzése,
B.) Második fázis:
a.) Mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között elszámolásra kerülő gazdasági események:
1. Értékpapírok, bankbetétek, átsorolások, Céltartalék meghatározása, Helyi adók elszámolása, Osztalék, részesedések, Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó elszámolások stb.
b.) A beszámoló készítés időpontjának megválasztása, könyvvizsgálat jelentősége:
c.) A beszámolók nyilvánosságra hozatala:
d.) Letétbe helyezés:
e.) A kettős könyvvitelt vezető tárgyévet követő május 30

Pénzügyi számviteli ügyintéző tanfolyam 3.d tétel

Mutassa be a fájl és könyvtár műveleteket a Windows operációs rendszer alatt (könyvtár létrehozása, átnevezés, másolás, törlés, fájlmásolás, áthelyezés, átnevezés)!

Grafikus felületen
Sajátgép:
A műveletek mindegyike több módon is elvégezhető, csak néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Könyvtár létrehozása: Fájl – Új – Mappa (vagy jobb egérrel a gyorsmenü segítségével)
Könyvtár átnevezése: Jobb egér – átnevezés, vagy a kijelölt ikon nevén egy kattintás.
Könyvtár törlése: Kijelölt könyvtárat DEL billentyűvel, vagy az X ikonnal, vagy gyorsmenü segítségével is törölhető.
Csoportos törléshez több könyvtár kijelölése szükséges:
 CTRL + kattintás az egérrel – különállók
 SHIFT + kattintás (első – utolsó) – egymást követők
 Szerkesztés menü – mindet kijelöli
 Szerkesztés menü – kijelölés megfordítása
 Egérrel téglalapos kijelölés
 CTRL – A gyorsbillentyű

A sajátgépben való másolás történhet vágólap segítségével (kijelölés – másolás – új hely – beillesztés), de a könyvtár szerkezet itt nem áttekinthető. A vágólapos másolás előnye, hogy a másolandókat megjegyzi a számítógép. Így többször is beilleszthetők. Ha több ablakot megnyitunk, és egymás mellett helyezzük el a képernyőn, akkor a Drag and Drop (fogd és vidd) technikák is használhatóak. Ezzel a technikával csak egy másolat készíthető.
Intéző
Az intéző beállítható úgy, hogy a baloldalon látható legyen a könyvtár szerkezet. (+kibontás, - becsukás). A jobboldali felépítés és használata megegyezik a Sajátgépével. Az Intézőben való másoláskor használhatjuk a vágólapos módszert. Jobboldalon kijelöljük a másolandó könyvtárakat, másolás parancs kiadható ikonról, menüből, gyorsmenüből, majd baloldalon megkeressük az új helyet, ahova másolni szeretnénk és beillesztjük. Egyszerűen használható a Fogd és vidd technika, ha a jobboldalon kijelölt könyvtárakat a baloldalon a szerkezetben a megfelelő könyvtárnévre húzzuk. Alapértelmezésben meghajtók között másol, azonos meghajtón belül mozgat ez a művelet.
A másolás és mozgatás közti alapvető különbség, hogy másolásnál az eredeti helyen is megmarad, mozgatásnál az eredeti törlődik.

Az állományokkal való műveletvégzés megegyezik a könyvtárakkal való műveletvégzéssel. Ha számítógépünkön valamilyen COMMANDER program is található, akkor az állományok tömörítése, kibontása illetve darabolás, egyesítése is könnyen elvégezhető.


2010. február 1., hétfő

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam szóbeli 2. tétel

Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam hallgatóinak blogja

Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_A. tétel
Értelmezze a szükségletek, javak és szolgáltatások fogalmát, főcsoportjait és összefüggésüket! Melyek a termelési tényezők és mi a kapcsolat közöttük! Ismertesse az áru, szolgáltatás, munka és a tőke Európai Unióban lévő szabad áramlásának hatását nemzetgazdaságunkban!

A gazdálkodás célja a szükségletek kielégítése: hiányérzet, amely igényként jelentkezik, újabb szükségletek, megismétlődnek. Mennyiségileg is változnak. Új szükséglet először látens majd effektív szükségletté válnak, mások megszűnnek. Mindezek a technikai fejlődésnek, az igények módosulásának a következményei. Fő hajtóereje az egész gazdaság, és azon túl a társadalom fejlődésének.
Csoportok:
1. Fontosságuk szerint:
a) elsőrendű (primer): a létfenntartáshoz szükségesek
b) másodrendű (szekunder): az egyén életét megkönnyíti
c) harmadrendű (tercier): luxus igények
2. Minőségük szerint:
a) anyagi szükségletek: anyagi javakra irányulnak
b) szellemi szükségletek: tanulás, kultúra
3. Mennyiségi szempont szerint:
a) teljes szükséglet: ma még nem kielégíthető.- anyagi és nem anyagi jellegű; biológiai; társadalmi (pl. közvilágítás); termelési (pl. termelési eszközök); nem termelési; luxus
b) tényleges (effektív): mindenképp ki kell elégíteni.
c) lappangó (látens): idővel effektívvé válnak

A szükségletek kielégítése történhet javak megszerzésével, vagy szolgáltatások igénybevételével. A javak, a szolgáltatások és a szükségletek elválaszthatatlanok egymástól.
A javak: tárgyi, dologi formában jelennek meg.

Gazdasági javak:
Munkával kell előállítani.
Szabad javak:
Korlátlan pl. a napfény, a levegő, a víz.
Termelési javak: A termelés: anyagi javak előállítása, eredménye: a termék.
- munkatárgyak:; munkaeszközök
Szolgáltatások: emberi teljesítmények. Lehet: termelő; nem termelő
Közvetlenül elégítenek ki szükségletet, ami maga a fogyasztás. Nem eredményez anyagi javakat.
A termelés tényezői, szerepük
Természet:
Ide tartoznak a föld egyéb kincsei (pl.ércek). A föld a termelés színhelye is.
Munka:
Az emberi munkaerő kifejtése. A természettel együtt eredeti, elsődleges termelési tényező. Munka = az ember szellemi és fizikai képességeinek az összessége.
Tőke:
Tőkejavakban-pénzt, reáltőke-javak-munkaeszközöket használnak. Tiszta hozama, amit nem fordítanak személyes szükséglet kielégítésére, az tőkeként halmozódik fel.
Vállalat, vállalkozó:
Az összes többi termelési tényezőt egységbe szervezi.
Információ:
Nagy jelentősége van az elektronikus eszközöknek.
A termelési tényezőknek és tulajdonosaiknak a tényezőkkel előállított hozamból viselt szerepük arányában részesedniük kell.
Pl. tőke – kamatjövedelem, vállalat tulajdonos – nyereség, munka – bérjövedelem.
Az Egységes Európai Okmány előírja az UNIÓ területén az egységes piac megteremtését, 4 alapszabadság:
1. Az áruk szabad mozgása (mennyiségi korlát nélkül)
2. Személyek szabad mozgása (letelepedési szabadság, munkavállalás)
- az EU-tagállamok egy 2+3+2 éves rendszerben korlátozhatják az új tagok munkavállalóinak szabad mozgását. Igazi korlátozásra csak az első két évben, és főként Ausztriában és Németországban kell számítani
3. Szolgáltatások szabad nyújtása (székhely és telephely áthelyezés más tagállamba).
4. Tőke szabadáramlása (tilos a tőke áramlásának bármilyen korlátozása).
- az unióban szabadon végezhető mindenfajta deviza- és valutaügylet
A 4 alapszabadság hatása:
- állami támogatás korlátozása (bármilyen tagállami támogatás korlátozza a versenyt a közös piacon)
- állami vállalatok támogatásának korlátozása (a tagállamok nem folytathatnak olyan gyakorlatot, amelyek kedvezményezik az állami vállalatokat a magánvállalatokkal szemben.)



Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_B. tétel

Határozza meg a személyi jövedelemadó jellemzőit! Ismertesse az összevonandó jövedelmek és a különadózó jövedelmek fajtáit a személyi jövedelemadó rendszerében! Határozza meg az egyes esetekben az adó alapját és az adó mértékét!
Sorolja fel az adómentességeket és az adókedvezményeket! Mutassa be a személyi jövedelemadó előleg szerepét és megállapításának módjait!

Az adó célja:
- az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével
- a magánszemélyek járuljanak hozzá a közterhekhez
Az adó jellemzői:
1. A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Az adót naptári évenként kell megfizetni.
2. Általános adó. Közvetlen adó.
3. Az összevontan adózó jövedelmek után az adó sávosan progresszív, kedvezményekkel csökkenthető
4. A különadózó jövedelmek után az adó lineáris.
5. Társadalmi-, gazdasági célok megvalósulásának érdekében mentesség, kedvezmény adható
6. az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni
Bevétel: magánszemély tevékenysége ellenértékeként szerzett érték
Nem számít bevételnek:
- nyugdíj, hitel vagy kölcsön; visszatérített adó, jogszabály alapján elengedett köztartozás;
- a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgáló képzés költsége
Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak költségekkel csökkentett része, vagy a törvényben meghatározott hányada.
2 csoportra osztható:
- összevont adóalapba sávosan adóznak 0- 1.700.000Ft-ig 18 %, 1.700.001 Ft-tól végtelenig 36 %
- elkülönülten adózó: törvény szabályozza az adó mértékét jogcímenként
Erre a jövedelemtípusra semmilyen adókedvezmény vagy más jogcímen adott csökkentő lehetőség nem vonatkozik.

Összevonandó jövedelmek
I. Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
II. Önálló tevékenységből származó jövedelmek
III. Egyéb jövedelmek

Kedvezmények
Adójóváírás: csak bérjövedelem után lehet elszámolni - 1 500 000 Ft-ig havi 9000 Ft (évi 108.000 ft).
o 1,5 mio. ft-ot, de legfeljebb 2,1 mio. ft, csökkenteni kell a 1,5 mió ft feletti jövedelem 18 %-val.
o kiegészítő adójóváírás legfeljebb jogosultsági hónaponként 2.340 ft (évi 28.080 Ft). 1,0 mio. Ft felett, de nem éri el a 1.561.600 ft-ot, csökkenteni kell a kiegészítő jogosultsági határt ( 1,0 mio ft) meghaladó jövedelem 5 %-val.
o Egyéni vállalkozónál a jogosultsági összeghatár meghatározása során a személyi kivétet és az osztalékalapot együtt kell figyelembe venni.
Magánnyugdíj – pénztári befizetés: a befizetett összeg 30 %-a, max. évi 130 000 Ft.
Személyi kedvezmény: súlyos fogy.-nál az adóév első napján érvényes minimálbér 5 %-a.
Családi kedvezmény 3 gyerek után 4.000 Ft/fő/hó.
*Tandíjkedvezmény: a befizetett összeg 30 %-a, évi 60 000 Ft.
Lakáscélú kedvezmény: 2007-től megszűnik, csak abban az esetben nem, ha 2007. jan.1-je előtt a törlesztést megkezdték. Új lakásnál 40 %-a, használtnál 30 %, de legfeljebb évi 120. 000 Ft. Érték korlát: A meghatározott adókedvezmény csökkenteni kell a 3,4 mio ft feletti jöv. 20 %-át meghaladó részével, ha a magánszemély bevallott jövedelme meghaladja a 3,4 mio. Ft-ot, de nem éri el a 4 mio. ft-ot.
*Mezőgazdasági őstermelői kedvezmény: a jövedelem a bevétel 90 %-a, max. évi 100 000 Ft.
*Közcélú adomány kedvezménye: közhasznú szervezeteknek 50 000 Ft, kiemelkedően közhasznú szervezeteknek 100 000 Ft.
*Biztosítások kedvezménye: a befizetett díj 20 %-a, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó 10 %-a, max. 100 000 Ft.
*-gal jelölt esetekben az összjövedelem nem érheti el a 6 mio ft-ot, és max. 100 eft érték lehet a kedvezmény.

Különadózó jövedelmek
I. Az egyéni vállalkozó jövedelme
II. Vagyonátruházásból származó jövedelem
III. Tőkejövedelmek
IV. Természetbeni juttatások és más engedmények
V. Vegyes jövedelmek
Adómentességek
Szociális és más ellátások adómentessége: nevelési ellátás; időskorúak járadéka; fogyatékosok támogatása
Lakáshoz kapcsolódó adómentességek: lakáscélú támogatás; állami támogatás.
Közcélú juttatások adókedvezménye: kutatásra kapott juttatás; ösztöndíj.
Költségtérítés jellegű bevételek: egyenruha pénzbeli megtérítése, pedagógusnak szakkönyv.
Kártérítés jellegű bevételek: kártalanítás, kárpótlás, kockázati biztosítás
Egyes természetbeni juttatások bevétele: étkezési bón.

SZJA megállapításának módjai
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:
- a vállalkozói jövedelemadó mértéke 16%
- a vállalkozói kivét után az adó sávosan progresszív
- osztalékalap után 25% és 35%-os lineáris adó.
Átalányadózás: akkor választható, ha az átalányadózást megelőző adóévben a vállalkozói bevétel nem haladja meg a 4 millió Ft-ot.
Tételes átalányadózás: a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély választhatja.

Az adóbevallás lényege
Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adókról adónként tesz adóbevallást. A munkáltató a levont adóelőleget, a megállapított adót, a járulékot saját adóbevallása keretében köteles bevallani.
Adóelőleg:
Ha a magánszemély jövedelme nyilatkozat alapján nem haladja meg az 1.700.000 ft-ot, akkor a göngyölítéses módszert kell alkalmazni.
- Munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemnél: 1 hó X 12 után számított adó 12-ed része
- Munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelemnél: előző havi rendszeres és a nem rendszeres jövedelem számított éves adójának a különbözete.
- Adóterhet nem viselő járandóság + rendszeres jövedelem adóelőlege: a kettő összegének az éves kiszámított adóját csökkenteni kell az adóterhet nem viselő járandóságra eső számított adó összegével. A kapott összeg 12-es része a havai adóelőleg.
Figyelembe vehető engedmények az előleg számításakor:
- súlyosan fogyatékos kedvezménye
- magán-nyugdíjpénztárba kiegészítő befizetés kedvezménye
- adójóváírás, kiegészítő adójóváírás
- családi kedvezmény
Előleg fizetési kötelezettség:
- Magánszemély: negyedévente a jövedelme alapján
- Vállalkozói kivét előlegének megállapításakor a göngyölítéses módszert kell alkalmazni.
- Egyéni vállalkozó adóelőlege: negyedévente - bevétel és költség különbözetének 16 %-a


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_C. tétel

Ismertesse a számviteli törvény célját, szükségességét, valamint a számviteli politika szerepét és tartalmát!

A törvény célja, hogy meghatározza a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A számviteli törvény filozófiája: A számviteli törvény - a nemzetközi számviteli elvekkel összhangban lévő - alapján a vállalkozás megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást ad jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

A tv. struktúrája: 14. fejezetből és 7 mellékletből áll, azok tartalma:
A számviteli törvény II. fejezet 15. § sorolja fel a számviteli alapelveket:
1. A vállalkozás folytatásának elve: a gazdálkodó folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése
4 TARTALMI ALAPELV 1. Teljesség elve 2. Valódiság elve 3. Óvatosság elve 4.Összemérés elve
6 KIEGÉSZÍTŐ ALAPELV: 1. Egyedi értékelés elve 2.Bruttó elszámolás elve 3.Időbeli elhatárolás elve 4.Tartalom elsődlegessége a formával szemben 5.Lényegesség elve 6. Költség-haszon összevetésének elv
3 FORMAI ALAPELV: 1. világosság elve: 2. Folytonosság elve: 3. Következetesség elve

Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra más előírások érvényesek (100 §).
Nem nevesített, de érvényesítendő alapelvek:
 Realizációs elv: Tárgyilagosság (semlegesség) elve: Hasznosíthatóság elve: Időszerűség elve: Megbízhatóság elve Helytállóság elve

Számviteli politika: a számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeknek a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál és közzétételénél valamint a könyvvezetésnél érvényt szerez. Minden gazdálkodónak írásba kell rögzítenie, hogyan kívánja a SZT. előírását gazdaságban alkalmazni. Betartása kötelező.

A számviteli politika keretében szabályozandó témák:
1. Beszámolási forma megválasztása
2. Mérleg formájának megválasztása
3. Eredménykimutatás formájának megválasztása
4. Mérleg és az eredménykimutatás további tagolása
5. Beszámolókészítés időpontjának rögzítése
6. Besorolási jegyzék összeállítása
7. Készletek értékelésének és elszámolásának módja
8. Értékcsökkenési leírás módszere
9. Deviza-, valutakészletek elszámolásának módja
10. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek és eszközök Ft értékének megállapítása
11. Értékvesztés, annak visszaírása
12. Értékhelyesbítés elszámolásának rendje
13. Céltartalékképzés szabályai
14. Időbeli elhatárolás módja
15. Alapítás, átszervezés költségeinek aktiválása
16. A kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása
17. Költségelszámolás módszere
18. Zárlati munkák gyakoriságának megállapítása
19. Kiegészítő melléklet tartalma
20. A vállalkozás kapcsolati rendszere
21. Jelentős, lényeges kritériumok számszerűsítése

Kötelezően elkészítendő és folyamatosan karbantartandó szabályzatok:
A) A vállalkozás számlarendje: Főkönyvi számlák, kapcsolat az analitikus nyilvántartással, zárlati idők, bizonylati rend, Számlatükör.
A folyamatos könyvviteli munka megszervezésének egyik feltétele a könyvviteli számlák közgazdaságilag, ill. üzemgazdaságilag indokolható csoportosítása. E célt szolgálja a számlakeret: legfontosabb főkönyvi számlák elvileg és logikailag meghatározott csoportosítását, egységes elnevezését, tartalmát, csoportosítási és vezetési módját, valamint kapcsolatait szabályozza. A számlakeret a főkönyvi számlákat gazdasági tartalmuk szerint csoportosítja, ezeket a csoportokat számlaosztályoknak nevezzük: számlacsoportok, számla, alszámla, részletező számla
Az egységes számlakeret a decimális számozás elvére épül. A számlakeretekben általában három rendezőelv érvényesül:
1. Mérlegelv: az eszköz- és forrásszámlák (mérlegszámlák) vezetése kap fő hangsúlyt.
2. Üzemgazdasági vagy kalkulációs elv: teljesítményeknek az elszámolása, az önköltség kimutatásának a lehetősége kap kiemelt szerepet.
3. Eredmény- vagy rentabilitási elv: az eredményt kimutató számlák vezetése kap kiemelt hangsúlyt.
Az egységes számlakeret a négyszámlasoros elméletre épül, és a bruttó elszámolás elvén alapszik. Élesen elkülöníti a mérleg- és az eredményszámlákat, valamint az azokat kiegészítő költségszámlákat. A számlakeret szerkezete:
A Mérlegszámlák (mérlegelv) MÉRLEG ELKÉSZÍTÉSE
Eszközszámlák
1. Befektetett eszközök
2. Készletek
3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások
Forrásszámlák
4. Források (saját tőke, céltartalék, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások)


A Eredményszámlák (üzemgazdasági vagy kalkulációs elv)
Költségnem elszámolás
5. Költségnemek: 511; 59/511; 811
A vállalkozás döntése alapján a VIR igények kielégítése
6. Költséghelyek, általános költségek
7. Tevékenységek (termelés költségei
3. Eredményszámlák (eredmény vagy rentabilitási elv) EREDMÉNY KIMUTATÁS
Eredménycsökkentő számlák
8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
Eredménynövelő számlák
9. Árbevételek és bevételek
A 6-7. számlaosztály a gazdálkodó döntésének megfelelően használható a vezetői információk biztosítására. A 0. számlaosztály azok a nyilvántartási számlák, amelyek mérleg szerinti eredményt, a vagyon összegét nem befolyásolnak.
Számlarend részei: számlatükör (számla számjele, megnevezése), számlamagyarázat (számlák tartalma), számlaösszefüggések (számlák kapcsolatai az alkalmazott értékelési és elszámolási módozatoknak megfelelően módszerrel), főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatai.

B) A leltározási és leltárkészítési szabályzat: a leltározás célja a váll. vagyonának számbavétele
A leltárnak biztosítania kell: Teljes körűséget,Valós állapot, Áttekinthetőség
A leltározás ált. szabályai:
- Leltározás módja, időpontja, előkészítése
- Leltározás végrehajtásának szabályai:
o Eszközök leltározása, Források leltározása
o Időbeli elhat.

Belső szabályzatok:
- leltározási szabályzat, értékelési szabályzat, Önköltségszámítás módja, Pénzkezelési szabályzat

MÉRLEGÉRTÉKE:
Bef pü.-i eszk könyv szerinti ért.
- értékvesztések
+ értékvesztés visszaírása


Pénzügyi-számviteli ügyintéző 2_D. tétel

Ismertesse a viszonyszám fogalmát, fajtáit, kiszámításának módját! Ismertesse, hogy az egyes viszonyszámokat milyen típusú diagrammal tudjuk ábrázolni!

Viszonyszám: két egymással logikai kapcsolatba hozható adat hányadosa.
Fajtái: Általános képlete: V = A / B V= viszonyszám;
1. Megosztási viszonyszám: rész/egész pl. adóbevételek adónemenkénti megoszlása (kör, oszlop diagram, ) Vm = fi /  fi = x - részarány az egészhez viszonyítva, pl. népesség
2. Intenzitási viszonyszám: pl. 100 km-re jutó üzemanyag-fogyasztás fedezeti hányada Vi különböző mértékegységű adatok hányadosa, amely megmutatja, hogy az egyik sokaság 1 egységére jutó másik sokaság hány egysége jut.
o Egyenes arányos viszonyszám: a vizsgált jelenségnél a nagyobb érték növekvő, a kisebb pedig csökkenő tendenciát mutat.
o Fordított arányos viszonyszám: a vizsgált jelenségnél a nagyobb érték csökkenő, a kisebb növekvő pedig tendenciát mutat.
3. Összehasonlító viszonyszám: bázis-, és láncviszonyszám, idősorok elemzése esetén használjuk pl. SZJA alakulása ’95-89 között, (grafikon, oszlop, sáv diagram). Vö megmutatja, hogy a vizsgált jelenség különböző adatai hányszorosát, illetve %-át teszik ki egy bázisul választott adatnak. Fajtái:
o Koordinációs viszonyszám: Vsz az összehasonlító sor 2 elemét vetjük össze;
o Dinamikus viszonyszám: Vd – időben összehasonlító: a későbbi időpont vagy időszak későbbi értékét elosztjuk az előzővel. Vd = x1 / x0 ;
 Vb = bázis v.sz.; bázis viszonyszám: tárgy időszaki adata / bázis időszak adata
 Vl = lánc v.sz.; lánc viszonyszám: tárgy időszaki adat / előző időszak adata
o Térben összehasonlító: Vt
Grafikus ábrázolás:
1. Kördiagram: megoszlási viszonyszámnál alkalmazzuk – körcikkek %-os arányban kifejezve (pl. közlekedési eszközök)
2. Oszlopdiagram: összehasonlító viszonyszámoknál használjuk – az oszlop magassága mutatja meg a részek nagyságát (pl. munkanélküliség)
3. Vonaldiagram: kétdimenziós derékszögű koordináta rendszerben ábrázoljuk, ahol az x tengelyen az időpont, az y tengelyen a mennyiségi értéket ábrázoljuk (pl. születés, halálozás)
Gyakoriság sorok ábrázolása:
o Hisztogram diagram: x tengelyen ismérv érték, y tengelyen a gyakoriság ábrázolása
o Korfa diagram: statisztikában népességet ábrázolnak ezzel